http://wiki.amigaspirit.hu/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=GK 2026-05-25T14:23:25Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.39.10 http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=AmigaDOS&diff=739 2008-06-09T13:40:25Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Az AmigaDOS az [[AmigaOS]] lemez- és I/O kezelő alrendszerének a neve. Bár külön névvel illetjük, szerves részét képezi a rendszernek. Fizikailag az AmigaDOS a [[Kickstart]]ban helyezkedik el, a dos.library nevű függvénykönyvtárban. Az AmigaDOS külső fejlesztés volt, a [[Commodore]] utólag vásárolta meg és integrálta a rendszerbe, miután az eredeti lemezes alrendszer fejlesztése jelentős késéseket szenvedett. Az AmigaDOS-t eredetileg [[BCPL]] nyelven írták, míg a rendszer többi része [[C]] és [[M68K]] [[assembly]] nyelven készült. Bár a jelenlegi változatot már újraimplementálták [[C]] nyelven, a [[BCPL]] hatásának nyomai ma is megtalálhatók az [[AmigaOS]] [[API]]-ban. A [[MorphOS]] és az [[AROS]] egy, az AmigaDOS-sal [[API]] kompatibilis lemezkezelő alrendszert tartalmaz.<br /> <br /> ==Általános ismertető==<br /> <br /> Az AmigaDOS érdekes keveréke a [[CP/M]] és a [[Unix]] rendszereknek. Bár a rendszer a [[CP/M]]-hez hasonlóan meghajtókat kezel, ezeknek nem betűjelük, hanem több karakterből alló nevük van, amelyeket tetszés szerint változtathatunk. Például az első floppymeghajtó hagyományos elnevezése &lt;b&gt;DF0:&lt;/b&gt;, míg az első CD-meghajtóé általában &lt;b&gt;CD0:&lt;/b&gt;. A rendszer nem case-sensitive. Viszont igen erősen a [[Unix]]ra hasonlít pl. a fájlattribútumok felépítése, vagy az, hogy a kiterjesztések csak jelképes szerepűek, nincs jelentőségük pl. annak megállapításában hogy egy állomány futtatható-e. Az AmigaDOS kezel soft- vagy másnéven symlinkeket és hardlinkeket is. Eszközöket a [[Unix]]hoz hasonlóan futási időben csatolhatunk le és fel, tetszőleges fájlrendszer használatával. Az [[RDB]]-nek köszönhetően a merevlemezeinken is rugalmasan variálhatjuk a fájlrendszereket. A [[Commodore]] eleinte OFS, később FFS filerendszerrel szállította az [[AmigaOS]]-t. Ezek a filerendszerek maximum 32 karakteres fájlneveket engedtek meg, bár az elméleti korlát 107 karakter. Az [[AmigaOS]]-en ma használt filerendszerek mint pl. az FFS2, a PFS3 és az SFS már képesek kezelni a 32 karakternél hosszabb neveket is. Az rendszer legnagyobb korlátja, hogy maximálisan 2GB-os fájlok kezelését engedi meg. Az ennél nagyobb fájlok kezeléséhez szükséges új [[API]] még nem készült el, bár valamennyi [[Amiga]]-eredetű rendszer készítői dolgoznak rajta.<br /> <br /> ==A shell==<br /> <br /> A [[shell]]t legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha a [[Workbench]] menü ''Execute command...'' almenüjében kiadjuk a '''newshell''' parancsot. Ekkor megjelenik egy [[shell]] ablak, amely használatra kész. A [[prompt]] alapértelmezésben az éppen használatban lévő meghajtó volume nevét, és az éppen használt könyvtár elérési útját jeleníti meg. Nagyjából igy fest:<br /> <br /> Ram Disk:&gt;<br /> <br /> * Tipp: [[MorphOS]] alatt használhatjuk a ''Right-Command - N'' billentyűkombinációt is a [[shell]] indításához.<br /> * Tipp: A '''newshell''' helyett a '''newcli''' parancsot is használhatjuk ([[CLI]]).<br /> <br /> ===Alapvető műveletek===<br /> <br /> Meghajtót úgy válthatunk, ha kiadjuk a meghajtó nevét, mint parancsot. Használhatjuk a volume és a device nevét is mint parancsot. A különbség, hogy pl. [[floppy]]lemez esetén a device neve mindíg állandó ('''DF0''') míg a volume név az éppen a meghajtóban lévő lemez nevét jelenti. Tehát, ha berakjuk a [[floppy]]ba mondjuk az ''Install'' nevű lemezt, kétféleképpen is átléphetünk rá. A [[prompt]] viszont mindig a volume nevet fogja megjeleníteni. Például: <br /> <br /> Ram Disk:&gt; Install:<br /> Install:&gt; Ram:<br /> Ram Disk:&gt; DF0:<br /> Install:&gt; System:<br /> System:&gt;<br /> <br /> Zseniális. A könyvtárakba is hasonló módszerrel léphetünk be. Vagyis, bár létezik '''cd''' parancs, könyvtárváltáshoz, azt nem minden esetben szükséges kiadni. A parent directory jele a ''/'', mig az adott meghajtó gyökérkönyvtárát '':'' jelöli. Amennyiben van olyan parancsnév, amilyen könyvtárba be szeretnénk lépni, tegyünk a könyvtárnév végére egy ''/'' jelet, így a kiadott parancs biztosan a könyvtárra fog vonatkozni. Vagy ilyen esetben használhatjuk a '''cd''' parancsot. A könyvtárváltást összevonhatjuk a meghajtóváltással. Néhány példa:<br /> <br /> System:&gt; Devs<br /> System:Devs&gt; Monitors<br /> System:Devs/Monitors&gt; /<br /> System:Devs&gt; :Storage/DOSDrivers<br /> System:Storage/DOSDrivers&gt; :<br /> System:&gt; Work:Develop/Demo/Breakpoint2006<br /> Work:Develop/Demo/BreakPoint2006&gt; //<br /> Work:Develop&gt; System:<br /> System:&gt;<br /> <br /> * Tipp: A [[shell]] alapból tartalmaz history funkciót, azaz megjegyzi korábban kiadott parancsainkat. Ezek között a ''fel-le'' gombok lenyomásával &quot;válogathatunk&quot;.<br /> <br /> * Tipp: Bármely parancs lehetséges paramétereit lekérhetjük a neve után &quot;?&quot;-et írva: &quot;dir ?&quot;<br /> <br /> Hozzunk létre könyvtárat. Ezt a '''makedir''' paranccsal tehetjük meg. Az állományok és a könyvtárak, sőt, a meghajtók nevében is szerepelhet szóköz. Ekkor tegyük az adott nevet idézőjelbe, így a rendszer egy paraméterként fogja kezelni. Viszont könyvtárak esetében ekkor mindenképpen használni kell a '''cd''' parancsot. Például:<br /> <br /> System:&gt; makedir &quot;Napos Csibe&quot;<br /> System:&gt; &quot;Napos Csibe&quot;<br /> object not found<br /> System:&gt; cd &quot;Napos Csibe&quot;<br /> System:Napos Csibe&gt; /<br /> System:&gt;<br /> <br /> Könyvtárat és állományt egyaránt a '''delete''' paranccsal törölhetünk.<br /> <br /> System:&gt; delete &quot;Napos Csibe&quot;<br /> Napos Csibe Deleted<br /> System:&gt;<br /> <br /> Fájlok kilistázására két parancs létezik, a '''dir''' valamint a '''list''' egyelőre elég annyit tudni róluk, hogy a '''dir''' parancs egy rövid, csak neveket felsoroló listát, míg a '''list''' parancs egy részletesebb listát ad.<br /> <br /> System:&gt; Ram:<br /> Ram Disk:&gt; dir<br /> T (dir)<br /> Clipboards (dir)<br /> ENV (dir)<br /> disk.info<br /> Ram Disk:&gt; list<br /> T Dir ----rwed Tuesday 22:25:12<br /> Clipboards Dir ----rwed Tuesday 22:25:07<br /> ENV Dir ----rwed Tuesday 22:25:23<br /> disk.info 1648 ----rw-d 17-May-02 12:14:32 <br /> 1 file - 3 directories - 262 blocks used<br /> Ram Disk:&gt;<br /> <br /> A [[shell]]ben a joker karakter a ''?''. Ha elétesszük egy ''#''-t az azt jelenti, hogy az adott karakter helyén ismeretlen számú karakter van. A joker karaktert többször is alkalmazhatjuk. Például:<br /> <br /> Ram Disk:&gt; dir disk#?<br /> disk.info<br /> Ram Disk:&gt; dir c?ipbo#?<br /> Ram Disk:Clipboards (dir)<br /> Ram Disk:&gt; <br /> <br /> És most néhány fejlettebb trükk. Adott mintát tartalmazó [[fájl]]ok listázásának tiltása, a ''~'' (tilde) karakter használatával. A példa nem listázza az .info kiterjesztésű állományokat, egyébként mindent.<br /> <br /> Ram Disk:&gt; dir ~(#?.info)<br /> Ram Disk:T (dir)<br /> Ram Disk:Clipboards (dir)<br /> Ram Disk:ENV (dir)<br /> Ram Disk:&gt;<br /> <br /> Minták kombinálása. Kilistázza a .pas és a .c végű [[fájl]]okat. Nem csak kettő, hanem több minta is kombinálható.<br /> <br /> Ram Disk:&gt; dir Work:Develop/HelloWorld/#?.(pas|c)<br /> example.c first.c<br /> first.pas hello.c<br /> hello.pas<br /> Ram Disk:&gt;<br /> <br /> A '''dir''' és a '''list''' parancs további lehetőségeket is rejt, amelyről bővebben [[#Ötletek haladóknak|itt olvashatsz]].<br /> <br /> ===Az assignok===<br /> <br /> Az assign rendszer talán az AmigaDOS legjellegzetesebb, legegyedibb funkciója. Hasonló persze sok más rendszerben van - vagyis hogy virtuális hivatkozást készíthetünk egy fizikai kötet vagy meghajtó egy könyvtárára, külön &quot;meghajtónevet&quot; adva neki, de egyetlen más rendszerben sem annyira megkerülhetetlen ez, mint az AmigaDOS-ban. A rendszer ugyanis alapértelmezetten is létrehoz jónéhány assignt, például a '''SYS:''' nevű assign a mindenkori bootparticióra mutat. A '''C:''' assign minden esetben a '''SYS:C/''' könyvtárra mutat, ahol a rendszer alapvető parancsai találhatók. A '''LIBS:''' assign, pedig a '''SYS:Libs/'''-re mutat alapértelmezetten - az [[AmigaOS]] itt fogja keresni a különböző külső függvénykönyvtárakat, library-kat. Ezen kívül van néhány további alapértelmezett assign is, például az '''L:''', '''S:''', '''ENVARC:''' vagy a '''DEVS:''', ezekről később lesz szó.<br /> <br /> ====Többszörös assignok====<br /> <br /> Az eddigiek persze bármely rendszerben megvannak - akár symlink, akár meghajtó-hozzárendelés formájában - az AmigaDOS-on az igazi csavart a történetben a többszörös assignok jelentik. Vagyis, egyetlen assign-névhez több könyvtárat is hozzárendelhetünk! Ha egy assign-hoz több könyvtárt rendeltünk hozzá, akkor arra a következő szabályok érvényesek:<br /> * minden fájl listázási, írási és törlési művelet a legelőször assignolt könyvtárban fog megtörténni<br /> * minden fájl megnyitási és olvasási művelet érinti a további könyvtárakat is<br /> Hogy ez miért jó? Nos, tételezzük fel, hogy letöltöttünk például egy külső függvénykönyvtárat, amelyet ahhoz, hogy az azt használó programok is megtaláljanak, a '''LIBS:'''-be kellene bemásolnunk. Könnyen belátható, hogy aktívan használt rendszeren a '''LIBS:''' elég hamar megtellik különféle - ki tudja honnan származó - ''#?.library'' állományokkal. Ezt elkerülhetjük, ha létrehozunk egy további könyvtárat (például: '''SYS:MyLibs/'''), és ezt a könyvtárat hozzáadjuk a '''LIBS:''' assignhoz. Ezekután a rendszer az ebbe a könyvtárba másolt ''#?.library'' állományokat éppen úgy meg fogja találni, mintha az alapértelmezett '''SYS:Libs/''' alatt lennének. Ez a módszer segít elkerülni a rendszer- és a saját beszerzésű függvénykönyvtárak keveredését, és emellett jó példa a többszörös assignokra is. Könnyen belátható, hogy a módszer sok más esetben is hasznos lehet (például egyes könyvtárak ideiglenes hozzáadása assignokhoz - elkerülendő a másolgatást), stb.<br /> * Tipp: A [[MorphOS]] alapértelmezetten többszörös assignokat hoz létre a fontosabb rendszerkönyvtárakhoz (például a '''C:'''-re, és a '''LIBS:'''-re is), ahol az első assign a rendszer részét nem képező fájlok számára szabadon használható, elkerülve a fent említett &quot;szemetesedés&quot; effektust.<br /> <br /> ====Műveletek assignokkal====<br /> <br /> Az assignok használata igen egyszerű, az '''assign''' parancs segítségével. A példában a '''KACSA:''' nevű assignt hozzuk létre, amely a '''Ram Disk:'''-re mutat:<br /> <br /> Ram Disk:&gt; SYS:<br /> System:&gt; assign KACSA: &quot;Ram Disk:&quot;<br /> System:&gt; dir KACSA:<br /> Ram Disk:T (dir)<br /> Ram Disk:Clipboards (dir)<br /> Ram Disk:ENV (dir)<br /> System:&gt;<br /> <br /> A többszörös assignokat az '''assign''' parancs '''ADD''' paraméterével hozhatunk létre. Például, ha az imént létrehozott '''KACSA:''' assignunkhoz hozzá kívánjuk adni a '''Ram Disk:T/''' könyvtárat, ezt a következőképpen tehetjük meg:<br /> <br /> System:&gt; assign KACSA: &quot;Ram Disk:T/&quot; ADD<br /> System:&gt; <br /> <br /> Remek, lett egy többszörös assignunk! Most győződjünk meg róla, valóban többszörös assignt hoztunk létre. Ezt több módon is megtehetjük. Hogy megértsük a működését, előbb nézzünk egy manuális példát. Hozzunk létre egy könyvtárat a '''Ram Disk:T/''' könyvtár alatt, majd lépjünk bele a '''KACSA:''' assignon keresztül. A fentiek alapján ez például a következőképpen lehetséges:<br /> <br /> System:&gt; Ram:T<br /> Ram Disk:T&gt; makedir KalapUr<br /> Ram Disk:T&gt; dir KACSA:<br /> Ram Disk:T (dir)<br /> Ram Disk:Clipboards (dir)<br /> Ram Disk:ENV (dir)<br /> Ram Disk:T&gt; KACSA:KalapUr<br /> Ram Disk:T/KalapUr&gt; KACSA:<br /> Ram Disk:&gt; makedir KalapUr<br /> Ram Disk:&gt; dir KACSA:<br /> Ram Disk:T (dir)<br /> Ram Disk:Clipboards (dir)<br /> Ram Disk:ENV (dir)<br /> Ram Disk:KalapUr (dir)<br /> Ram Disk:&gt; KACSA:KalapUr<br /> Ram Disk:KalapUr&gt;<br /> <br /> Mint az látható, a '''KACSA:''' assign ugyan továbbra is az először assignolt könyvtárra mutat (amely esetünkben a '''Ram Disk:'''), mégis, a rendszer feloldja nekünk a további assignok esetén is a szükséges elérési útvonalakat. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben több assignolt könyvtár alatt is létezik azonos nevű célfájl, vagy könyvtár, akkor az azonos nevűek közül a legelsőre lesz érvényes a hivatkozás, mint az a fenti példa második felében is látható.<br /> <br /> Természetesen, ennél van egyszerűbb módszer is a többszörös assignok &quot;ellenőrzésére&quot;, vagy annak lekérdezésére, hogy egy assignhoz milyen könyvtárak tartoznak. Az '''assign''' parancs '''EXISTS''' paramétere pontosan erre való:<br /> <br /> Ram Disk:&gt; assign KACSA: EXISTS<br /> KACSA Ram Disk:<br /> + Ram Disk:T<br /> Ram Disk:&gt; assign KACSA: SYS: ADD<br /> Ram Disk:&gt; assign KACSA: EXISTS<br /> KACSA Ram Disk:<br /> + Ram Disk:T<br /> + System:<br /> Ram Disk:&gt;<br /> <br /> Ezekután nem maradt más hátra, mint használni az assignunkat, majd eltávolítani, ha már nincs rá szükség. Az assignolt könyvtárakat az '''assign''' parancs '''REMOVE''' paraméterével egyenként távolíthatjuk el. Ezt tetszőleges sorrendben tehetjük meg, tehát nem kötelező az assignolás sorrendjét használni. Vagy, egy másik lehetőség, hogy nem adunk meg paramétert az assignunk neve után, ekkor az egész assign, az összes könyvtárral együtt eltávolításra kerül. Természetesen ez nem jelenti a könyvtárak fizikai eltávolítását a lemezekről, csak a &quot;logikai&quot; assign-láncot szünteti meg:<br /> <br /> Ram Disk:&gt; assign KACSA: &quot;Ram Disk:T&quot; REMOVE<br /> Ram Disk:&gt; assign KACSA: EXISTS<br /> KACSA Ram Disk:<br /> + System:<br /> Ram Disk:&gt; assign KACSA:<br /> Ram Disk:&gt; assign KACSA: EXISTS<br /> KACSA: not assigned<br /> Ram Disk:&gt;<br /> <br /> Az '''assign''' parancsot további feladatokra is használhatjuk, de erről majd a későbbiekben lesz szó.<br /> <br /> ===Ötletek haladóknak===<br /> <br /> TODO<br /> <br /> <br /> TODO: további parancskészlet, attribútumok, scriptek, stb.<br /> [[FIXME]]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Zorro&diff=634 2008-01-05T01:56:44Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>==Általános ismertető==<br /> <br /> A Zorro, az [[Amiga|Amigákban]] található bővítőslot-szabvány fantázianeve. A Zorro, a [[Motorola]] [[M68K|68000]] processzorok által használt buszprotokoll egy módosított, az [[Amiga]] hardveréhez igazított változatát használja. A Zorronak három változata létezik. Az első változatot az első Amiga modellben az Amiga 1000-ben (1985) találhatjuk. Később, az Amiga 2000 modellben (1986), ennek a kiterjesztéseként vezették be a Zorro II szabványt, amely igen hasonló elődjéhez, csak véglegesítették a specifikációt. Végül az Amiga 3000-ben (1990) vezették be a Zorro III szabványt, amely jelentős továbblépést jelentett, megnövelte a busz sávszélességét és címtartományát, valamint bevezetett egy komplex bus-mastering protokollt. Sajnos a fizikai implementáció különböző hibái miatt a Zorro III specifikációban lefektetett képességeket egy Amiga modellben sem lehetett teljesen kihasználni. A Zorro slot maga egy 100 tűs csatlakozó, az ISA slothoz igen hasonló fizikai megjelenéssel.<br /> <br /> <br /> ==Zorro II==<br /> <br /> A Zorro II egy 16 bites busz, 24 bites címbusszal. Nem tartalmaz dedikált I/O buszt, vagyis valamennyi, az alaplapon található eszköz ezen a 24 bites címtartományon osztozik. Tartalmaz ún. [[AutoConfig]] funkciót, amely lehetővé teszi, hogy a buszra csatlakozó eszközök között az erőforrásokat a [[ROM]] automatikusan ossza ki, így kézi beállítás a felhasználó részéről nem szükséges. A Zorro II [[DMA]]-t és bus-masteringet nem, viszont az [[IRQ]] sharinget támogatja. Zorro II slotokat gyárilag csak az Amiga 2000 modell tartalmaz, de az Amiga 500, 1000 és 1200 modellekhez is készültek olyan kiegészítők, amelyekkel a gépet Zorro II slotokkal láthatjuk el.<br /> <br /> <br /> ==Zorro III==<br /> <br /> A Zorro III egy 32 bites busz, 32 bites címbusszal, amelyből a bővítőkártyáknak összesen 1,5GB van fenttartva. Felülről kompatibilis a Zorro II szabvánnyal. A szabvány támogatja a [[DMA]] funkciót, az egyes eszközök bus-masteringjét, és valamennyi, a modern buszrendszerekben is megtalálható funkciót. Sajnos a fizikai megvalósítás már a kezdetektől gyermekbetegségekkel küzdött, ezért a kompatibilitás miatt a legtöbb Zorro III bővítőkártya nem használja ki a szabvány összes lehetőségét. Zorro III slotokat gyárilag az Amiga 3000 és az Amiga 4000 modell tartalmaz, de bővítőkártya formájában az Amiga 1200-at is elláthatjuk Zorro III slotokkal.<br /> <br /> <br /> ==Egyéb változatok==<br /> <br /> A Zorro, így vagy úgy, de minden [[M68K]] processzoros Amiga modellben megtalálható. Amelyek nem tartalmaznak fizikailag Zorro bővítőslotot, vagy pl. helyhiány miatt eltérő fizikai kiosztású bővítőslotjuk van, azokban is általában a Zorro egy-egy variánsa biztosítja az alaplapi eszközök és az esetleges egyedi bővítőkártyák kommunikációját. Ilyen pl. az Amiga 500 bal oldalán található bővítőslot, vagy az Amiga 1200 alján elbújó ún. &quot;Channel Z&quot;.<br /> <br /> <br /> ==Összefoglalás==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> ! modell<br /> ! slot típusa<br /> ! db<br /> ! megjelenés éve<br /> |-<br /> | Amiga 2000<br /> | Zorro II<br /> | 5<br /> | 1986<br /> |-<br /> | Amiga 3000<br /> | Zorro III<br /> | 4<br /> | 1990<br /> |-<br /> | Amiga 3000T<br /> | Zorro III<br /> | 5<br /> | 1990<br /> |-<br /> | Amiga 4000<br /> | Zorro III<br /> | 4<br /> | 1992<br /> |-<br /> | Amiga 1200<br /> | Channel Z<br /> | 1<br /> | 1992<br /> |-<br /> | Amiga 4000T<br /> | Zorro III<br /> | 5<br /> | 1994<br /> |}</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Zorro&diff=633 2008-01-05T01:55:20Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>==Általános ismertető==<br /> <br /> A Zorro, az [[Amiga|Amigákban]] található bővítőslot-szabvány fantázianeve. A Zorro, a [[Motorola]] [[M68K|68000]] processzorok által használt buszprotokoll egy módosított, az [[Amiga]] hardveréhez igazított változatát használja. A Zorronak három változata létezik. Az első változatot az első Amiga modellben az Amiga 1000-ben (1985) találhatjuk. Később, az Amiga 2000 modellben (1986), ennek a kiterjesztéseként vezették be a Zorro II szabványt, amely igen hasonló elődjéhez, csak véglegesítették a specifikációt. Végül az Amiga 3000-ben (1990) vezették be a Zorro III szabványt, amely jelentős továbblépést jelentett, megnövelte a busz sávszélességét és címtartományát, valamint bevezetett egy komplex bus-mastering protokollt. Sajnos a fizikai implementáció különböző hibái miatt a Zorro III specifikációban lefektetett képességeket egy Amiga modellben sem lehetett teljesen kihasználni. A Zorro slot maga egy 100 tűs csatlakozó, az ISA slothoz igen hasonló fizikai megjelenéssel.<br /> <br /> <br /> ==Zorro II==<br /> <br /> A Zorro II egy 16 bites busz, 24 bites címbusszal. Nem tartalmaz dedikált I/O buszt, vagyis valamennyi, az alaplapon található eszköz ezen a 24 bites címtartományon osztozik. Tartalmaz ún. [[AutoConfig]] funkciót, amely lehetővé teszi, hogy a buszra csatlakozó eszközök között az erőforrásokat a [[ROM]] automatikusan ossza ki, így kézi beállítás a felhasználó részéről nem szükséges. A Zorro II [[DMA]]-t és bus-masteringet nem, viszont az [[IRQ]] sharinget támogatja. Zorro II slotokat gyárilag csak az Amiga 2000 modell tartalmaz, de az Amiga 500, 1000 és 1200 modellekhez is készültek olyan kiegészítők, amelyekkel a gépet Zorro II slotokkal láthatjuk el.<br /> <br /> <br /> ==Zorro III==<br /> <br /> A Zorro III egy 32 bites busz, 32 bites címbusszal, amelyből a bővítőkártyáknak összesen 1,5GB van fenttartva. Felülről kompatibilis a Zorro II szabvánnyal. A szabvány támogatja a [[DMA]] funkciót, az egyes eszközök bus-masteringjét, és valamennyi, a modern buszrendszerekben is megtalálható funkciót. Sajnos a fizikai megvalósítás már a kezdetektől gyermekbetegségekkel küzdött, ezért a kompatibilitás miatt a legtöbb Zorro III bővítőkártya nem használja ki a szabvány összes lehetőségét. Zorro III slotokat az Amiga 3000 és az Amiga 4000 modell tartalmaz, de bővítőkártya formájában az Amiga 1200-at is elláthatjuk Zorro III slotokkal.<br /> <br /> <br /> ==Egyéb változatok==<br /> <br /> A Zorro, így vagy úgy, de minden [[M68K]] processzoros Amiga modellben megtalálható. Amelyek nem tartalmaznak fizikailag Zorro bővítőslotot, vagy pl. helyhiány miatt eltérő fizikai kiosztású bővítőslotjuk van, azokban is általában a Zorro egy-egy variánsa biztosítja az alaplapi eszközök és az esetleges egyedi bővítőkártyák kommunikációját. Ilyen pl. az Amiga 500 bal oldalán található bővítőslot, vagy az Amiga 1200 alján elbújó ún. &quot;Channel Z&quot;.<br /> <br /> <br /> ==Összefoglalás==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> ! modell<br /> ! slot típusa<br /> ! db<br /> ! megjelenés éve<br /> |-<br /> | Amiga 2000<br /> | Zorro II<br /> | 5<br /> | 1986<br /> |-<br /> | Amiga 3000<br /> | Zorro III<br /> | 4<br /> | 1990<br /> |-<br /> | Amiga 3000T<br /> | Zorro III<br /> | 5<br /> | 1990<br /> |-<br /> | Amiga 4000<br /> | Zorro III<br /> | 4<br /> | 1992<br /> |-<br /> | Amiga 1200<br /> | Channel Z<br /> | 1<br /> | 1992<br /> |-<br /> | Amiga 4000T<br /> | Zorro III<br /> | 5<br /> | 1994<br /> |}</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Zorro&diff=632 2008-01-05T01:54:52Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>==Általános ismertető==<br /> <br /> A Zorro, az [[Amiga|Amigákban]] található bővítőslot-szabvány fantázianeve. A Zorro, a [[Motorola]] [[M68K|68000]] processzorok által használt buszprotokoll egy módosított, az [[Amiga]] hardveréhez igazított változatát használja. A Zorronak három változata létezik. Az első változatot az első Amiga modellben az Amiga 1000-ben (1985) találhatjuk. Később, az Amiga 2000 modellben (1986), ennek a kiterjesztéseként vezették be a Zorro II szabványt, amely igen hasonló elődjéhez, csak véglegesítették a specifikációt. Végül az Amiga 3000-ben (1990) vezették be a Zorro III szabványt, amely jelentős továbblépést jelentett, megnövelte a busz sávszélességét és címtartományát, valamint bevezetett egy komplex bus-mastering protokollt. Sajnos a fizikai implementáció különböző hibái miatt, a Zorro III specifikációban lefektetett képességeket egy Amiga modellben sem lehetett teljesen kihasználni. A Zorro slot maga egy 100 tűs csatlakozó, az ISA slothoz igen hasonló fizikai megjelenéssel.<br /> <br /> <br /> ==Zorro II==<br /> <br /> A Zorro II egy 16 bites busz, 24 bites címbusszal. Nem tartalmaz dedikált I/O buszt, vagyis valamennyi, az alaplapon található eszköz ezen a 24 bites címtartományon osztozik. Tartalmaz ún. [[AutoConfig]] funkciót, amely lehetővé teszi, hogy a buszra csatlakozó eszközök között az erőforrásokat a [[ROM]] automatikusan ossza ki, így kézi beállítás a felhasználó részéről nem szükséges. A Zorro II [[DMA]]-t és bus-masteringet nem, viszont az [[IRQ]] sharinget támogatja. Zorro II slotokat gyárilag csak az Amiga 2000 modell tartalmaz, de az Amiga 500, 1000 és 1200 modellekhez is készültek olyan kiegészítők, amelyekkel a gépet Zorro II slotokkal láthatjuk el.<br /> <br /> <br /> ==Zorro III==<br /> <br /> A Zorro III egy 32 bites busz, 32 bites címbusszal, amelyből a bővítőkártyáknak összesen 1,5GB van fenttartva. Felülről kompatibilis a Zorro II szabvánnyal. A szabvány támogatja a [[DMA]] funkciót, az egyes eszközök bus-masteringjét, és valamennyi, a modern buszrendszerekben is megtalálható funkciót. Sajnos a fizikai megvalósítás már a kezdetektől gyermekbetegségekkel küzdött, ezért a kompatibilitás miatt a legtöbb Zorro III bővítőkártya nem használja ki a szabvány összes lehetőségét. Zorro III slotokat az Amiga 3000 és az Amiga 4000 modell tartalmaz, de bővítőkártya formájában az Amiga 1200-at is elláthatjuk Zorro III slotokkal.<br /> <br /> <br /> ==Egyéb változatok==<br /> <br /> A Zorro, így vagy úgy, de minden [[M68K]] processzoros Amiga modellben megtalálható. Amelyek nem tartalmaznak fizikailag Zorro bővítőslotot, vagy pl. helyhiány miatt eltérő fizikai kiosztású bővítőslotjuk van, azokban is általában a Zorro egy-egy variánsa biztosítja az alaplapi eszközök és az esetleges egyedi bővítőkártyák kommunikációját. Ilyen pl. az Amiga 500 bal oldalán található bővítőslot, vagy az Amiga 1200 alján elbújó ún. &quot;Channel Z&quot;.<br /> <br /> <br /> ==Összefoglalás==<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> ! modell<br /> ! slot típusa<br /> ! db<br /> ! megjelenés éve<br /> |-<br /> | Amiga 2000<br /> | Zorro II<br /> | 5<br /> | 1986<br /> |-<br /> | Amiga 3000<br /> | Zorro III<br /> | 4<br /> | 1990<br /> |-<br /> | Amiga 3000T<br /> | Zorro III<br /> | 5<br /> | 1990<br /> |-<br /> | Amiga 4000<br /> | Zorro III<br /> | 4<br /> | 1992<br /> |-<br /> | Amiga 1200<br /> | Channel Z<br /> | 1<br /> | 1992<br /> |-<br /> | Amiga 4000T<br /> | Zorro III<br /> | 5<br /> | 1994<br /> |}</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Mos2cqnak&diff=631 2008-01-05T01:53:47Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>MorphOS 2.0 welcomes you!<br /> <br /> * Downloading MorphOS 2.0 <br /> * Burning the image<br /> * Package contents<br /> * How to install? <br /> * Booting from CD<br /> * Upgrading an existing installation<br /> * New installation from scratch<br /> <br /> <br /> What's new in MorphOS 2.0?<br /> <br /> New to MorphOS? <br /> <br /> * MorphOS at a glance <br /> * Introducing Ambient <br /> * The desktop<br /> * Working with files <br /> * Accessing menus <br /> * Managing docks <br /> * Adjusting preferences <br /> * Setting (ide hosszu lista minden pontrol) <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> How to set up an internet connection?<br /> <br /> (The MorphOS 2.0 release date is 29.02.2008.)</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS_programok&diff=630 2008-01-04T10:27:05Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni a [[MorphOS]]-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül. Az [[AmigaOS]]-en futó programokról egy [[Amiga_programok|külön listát]] találsz a wiki-n. A két lista között a 68k programok és a kompatibilitás miatt nagy a hasonlóság.<br /> <br /> <br /> == Internet ==<br /> === Böngésző ===<br /> [[Image:sputnik_mos.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.ppa.pl/khtml/index_en.php Sputnik]<br /> * KHTML webkit-en alapuló, CSS-t is támogató, még fejlesztés alatt álló böngésző.<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [[Image:ib24_mos.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.ibrowse-dev.net/ IBrowse]<br /> * A legnépszerűbb amigás böngésző, MUI felülettel. CSS-t nem támogat, viszont egy kezdetleges flash plugin letölthető hozzá.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic (68k)<br /> <br /> <br /> [[Image:strange_mos.png|thumb|100px]]<br /> [http://alfie.altervista.org/soft/strange.html Strangé]<br /> * Egyszerű, HTMLview.mcc-n alapuló böngésző. Fejlesztés alatt áll.<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [[Image:aweb_mos.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://aweb.sunsite.dk/ AWeb]<br /> * Tudásában hasonló az IBrowse-hoz, viszont ClassAct kezelőfelületet használ (ClassAct GUI toolkit telepítése szükséges).<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [[Image:voyager_mos.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://v3.vapor.com/voyager/ Voyager]<br /> * MUI felülettel, PDF és Flash pluginnel rendelkező böngésző, melyet azonban már nem fejlesztenek.<br /> ** Fizetős<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> === IRC ===<br /> <br /> [[Image:Amigaspirit1.png|thumb|100px]]<br /> [http://v3.vapor.com/amirc/ AmIRC]<br /> * A legnagyobb tudású, nagymultú IRC kliens Amigán. Ám a regisztrációs lehetőség jelenleg sajnos szünetel.<br /> ** Fizetős<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [[Image:wookiechat_mos.png|thumb|100px]]<br /> [http://wookiechat.amigarevolution.com/wookiechat/ WookieChat]<br /> * AmIRC klón, mely nagyon gyorsan fejlődik és célja az AmIRC ingyenes alternatívájává válni. <br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [[Image:momosirc.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.mguc.republika.pl/download/MomosIRC_MOS.lha MomosIRC]<br /> * Egy új kezdeményezés, egyelőre sok hiányossággal<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> === E-mail kliens ===<br /> <br /> [[Image:yam_mos.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.yam.ch/ YAM]<br /> * Az egyik legelterjedtebb e-mail kliens, gyors keresővel, fejlett GUI-val, spam szűrővel és sok funkcióval.<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [[Image:simplemail_mos.png|thumb|100px]]<br /> [http://simplemail.sourceforge.net/index.php Simple Mail]<br /> * Hasonló tudású levelezőprogram, IMAP támogatással es HTML támogatással.<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> === Instant messenger ===<br /> <br /> [[Image:jabberwocky_mos.png|thumb|50px]]<br /> [http://jabberwocky.amigaworld.de/ Jabberwocky]<br /> * Kiváló Jabber kliens.<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [[Image:polyglot_mos.png|thumb|50px]]<br /> [http://polymere.free.fr/polyglot_en.html PolyGlot MSN]<br /> * Egyszerű, de könnyen használható MSN kliens.<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> === RSS, Podcast, Vodcast ===<br /> <br /> [[Image:amrss_mos.png|thumb|100px]]<br /> [http://alfie.altervista.org/soft/amrss.html AmRSS]<br /> * RSS hírolvasó<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [[Image:amipodder_mos.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.seal-amiga.co.uk/robert/amipodder/ AmiPodder]<br /> * Podcast kliens<br /> ** Freeware<br /> ** Classic (68k)<br /> <br /> <br /> === FTP kliens ===<br /> <br /> [[Image:atc_mos.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.amitradecenter.net/index.html AmiTradeCenter]<br /> * Nagytudású FTP kliens több szál kezeléssel és FTP lista tárolási lehetőséggel. Érdemes régebbi verziót beszerezni belőle, mert az újabbak fagynak.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic (68k)<br /> <br /> <br /> === P2P kliens ===<br /> <br /> [[Image:beehive_mos.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.students.tut.fi/~komsa/amiga/beehive/ BeeHive]<br /> * CTorrent-en alapuló, MUI grafikus felülettel rendelkező torrent kliens.<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en CTorrent]<br /> * Parancssoros torrent kliens.<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [http://fabportnawak.free.fr/misc/ Transmission]<br /> * A MacOSX-en népszerű Bittorrent kliens gyors parancssoros portja.<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en BitTorrent 4.x]<br /> * A BitTorrent 4.x kliens parancssoros portja.<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en MLDonkey]<br /> * MLDonkey kliens, PHP-n elérhető felhasználói felülettel.<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> === Távoli asztal ===<br /> [[Image:twinvnc_mos.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://twinvnc.free.fr/index.php?menu=01&amp;lang=eng TwinVNC]<br /> * Grafikus VNC kliens<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> [[Image:rdp_mos.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.hd-zone.com/rdesktop/index.html RemoteDesktop]<br /> * Teljes értékű, MUI felülettel rendelkező RDP kliens<br /> ** Freeware<br /> ** MorphOS natív<br /> <br /> <br /> <br /> == Multimédia ==<br /> === Videó lejátszó ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MPlayer MOS port]<br /> * [http://frogger.rules.pl/ Frogger]<br /> <br /> == CD/DVD ==<br /> === Író ===<br /> * [http://makecd.core.de/ MakeCD]<br /> * [http://www.tbs-software.com/fp/welcome.phtml FryingPan]<br /> * [http://www.burnit.info/ BurnIt!]<br /> === Encoder ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MEncoder]<br /> <br /> == Szöveg ==<br /> === Szövegeditor ===<br /> * Cygnus Editor (CED)<br /> * MorphEd, MicroGoldEd<br /> === IDE ===<br /> * CubicIDE<br /> === Szövegszerkesztő ===<br /> * FinalWriter<br /> * Papyrus Office<br /> === DTP ===<br /> * PageStream<br /> <br /> == Grafika ==<br /> === 3D ===<br /> * Blender<br /> === 2D ===<br /> * ArtEffect<br /> * ImageFX<br /> * TVPaint<br /> === Képmegjelenítő ===<br /> * MysticView<br /> * ShowGirls<br /> <br /> == Hang ==<br /> === MP3 lejátszó ===<br /> * SongPlayer<br /> * AmiNetRadio<br /> === Tracker ===<br /> * ...<br /> === MIDI jelátszó ===<br /> * Timidity port<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> * ...</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=AmigaOne&diff=531 2007-12-11T15:43:00Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:amigaone.jpg|thumb|250px|AmigaOne XE]]<br /> [[Image:microa1.jpg|thumb|250px|Micro AmigaOne]]<br /> Az AmigaOne eredetileg egy [[Amiga]] számítógéphez készült [[PowerPC]] processzort, és PCI slotokat tartalmazó alaplapkiegészítés, ún. busboard neve. Az eredeti projekt sikertelensége után az AmigaOne, az angol [[Eyetech]] által árult [[PowerPC]] processzoros alaplapcsalád neve lett, amelyet a [[MAI Logic]] tervezett az általa készített [[Articia]] chipset köré. A MAI ezt az alaplapcsaládot a &quot;Teron&quot; fantázianévvel illette és árusította. <br /> <br /> Az [[Eyetech]] megvásárolta az [[Amiga]] jogok tulajdonosaitól az [[Amiga]] név használati jogát, így lehetett ezeknek az alaplapoknak AmigaOne a neve. Ami a &quot;Teron&quot; alaplapoktól az AmigaOne-kat megkülönbözteti az a [[Hyperion]] által módosított [[UBoot]] [[Firmware]], amely lehetővé teszi az [[AmigaOS]] új, [[PowerPC]]-s verziójának futtatását, amely [[AmigaOS4]] névre hallgat. Amíg az [[AmigaOS4]] nem készült el, a gépet különböző Linux disztribúciókkal, legtöbbször Debiannal vagy Yellow Dog Linux-szal árusították. 2004 folyamán megjelentek az [[AmigaOS4]] első verziói, ekkor az AmigaOne-t már OS4-el forgalmazták.<br /> <br /> <br /> == Típusok ==<br /> <br /> Az évek során az AmigaOne-ból sokféle változat készült, valamennyi a MAI Articia northbridge chip különféle változatai köré épült. Processzoruk 600-800Mhz-s IBM [[PowerPC]] &quot;G3&quot; 750CXe, 750FX vagy 750GX, illetve 800 vagy 933Mhz-s [[Motorola]] [[PowerPC]] &quot;G4&quot; 7455 vagy 7447 lehet.<br /> <br /> === AmigaOne SE és XE ===<br /> <br /> <br /> * Normál ATX formátumú alaplap<br /> * 1db MegArray CPU foglalat<br /> * VIA southbridge<br /> * 133Mhz-s SDRAM foglalat (Registered ECC memória szükséges)<br /> * 1db AGP slot (2x sebességű)<br /> * 1db 64 bites PCI foglalat (nem használható az AGP slottal egyidőben)<br /> * 3db 32 bites PCI foglalat<br /> * integrált CMI AC'97 hang<br /> * integrált VIA IDE (max. UDMA 100)<br /> * integrált 3Com 10/100 MBit ethernet vezérlő<br /> * 4db USB 1.1 port<br /> * 2db soros és 1db párhuzamos port<br /> * PS/2 szabványú egér és billentyűzet port <br /> <br /> === micro AmigaOne ===<br /> <br /> * mini-ITX formátumú alaplap, nevezik még microA1-nek, vagy uA1-nek is<br /> * 1db MegArray CPU foglalat<br /> * VIA southbridge<br /> * integrált VGA kártya, ATI Radeon 7000 chipset, 32MB RAM<br /> * 133Mhz-s SO-DIMM foglalat (Registered ECC memória szükséges)<br /> * 1db 32 bites PCI foglalat<br /> * integrált CMI AC'97 hang<br /> * integrált VIA IDE (max. UDMA 100)<br /> * integrált 3Com 10/100 MBit ethernet vezérlő<br /> * 4db USB 1.1 port<br /> * 1db soros és 1db párhuzamos port<br /> * PS/2 szabványú egér és billentyűzet port <br /> <br /> <br /> Ezen kívül az újabb uA1-I tipusok esetén egy SIL0680 IDE controller (max. UDMA 133), bootolható Compact Flash slot, PC-104 I/O slot, Firewire, valamint a 3Com helyett egy Realtek Gigabit ethernet vezérlő is található alaplapon, amelyet a MAI elsősorban ipari illetve beágyazott rendszerekben való felhasználásra szánt. Ennek megfelelően a CPU foglalat helyett integrált IBM PowerPC 750GX processzort és SO-DIMM foglalat mellé 256MB integrált memóriát is elhelyeztek ezen a típuson.<br /> <br /> <br /> == Kezdeti problémák az AmigaOne-nal ==<br /> <br /> * AmigaOne SE és XE típusok esetén az integrált hangchip üzemképtelen, az újabb gyártású alaplapokon csak a helye van meg, a chipet fel sem szerelték. Ezt az alaplap egy tervezési hibája okozza. [[AmigaOS4]] alatt Sound Blaster Live! hangkártya használatát javasolják helyette.<br /> * A legújabb uA1-I és uA1-C alaplapokat leszámítva az IDE vezérlő és az ethernet vezérlő együttes működése adatvesztéshez, vagy a buszon áthaladó adatok megváltozásához vezethet. Szintén tervezési hiba következménye. [[AmigaOS4]] alatt egy SIL0680 chippes PCI IDE kártya használatát javasolják helyette. <br /> <br /> A végfelhasználóknak szánt, kereskedelmi forgalomban kapható AmigaOne típusokon a fenti hibákat már kiküszöbölték. Egyes nagyon korai, elsőszériás alaplapokon egyéb hibák is felmerülhetnek, de ezek mibenlétét sosem tisztázták megnyugtatóan. Mivel ezekből a korai alaplapokból nagyon kevés készült és főleg fejlesztőkhöz kerültek mint prototípusok, végfelhasználókat ezek a problémák gyakorlatilag nem érintettek.<br /> <br /> <br /> <br /> == Firmware ==<br /> <br /> AmigaOne-on a nyílt forrású [[UBoot]] [[Firmware]] módosított változatát használják. A [[Firmware]] képes az x86 BIOS-al szerelt kártyák inicializációjára, támogatja az [[MBR]] és az [[RDB]] formátumú partíciókat is, valamint kompatibilis az [[OpenFirmware]] szabvánnyal.<br /> <br /> <br /> <br /> == Operációs Rendszerek ==<br /> <br /> === AmigaOS 4 ===<br /> <br /> Az AmigaOne-t elsősorban a [[Hyperion]] által fejleszett [[PowerPC]]-s új [[AmigaOS4]] futtatására szánták. A régi [[Commodore]] [[Amiga]] operációs rendszer forrásaira és filozófiájára építkező rendszert az alapjaitól átírták, függetlenítették az [[M68K]] architektúrától, valamint felkészítették a jövőben integrálandó új funkciók (mint pl. memóriavédelem) fogadására. Bár az [[AmigaOS4]] ExecSG névre hallgató kernelje ezen új funkciók nagy részét már ismeri, még nem kerültek élesítésre, a régebbi programokkal való kompatibilitás megőrzése miatt. A rendszer az [[M68K]]-ra készült programokat taszk-szintű processzoremuláció segítségével futtatja. A régebbi típusú, statikus emuláció felváltása jelenleg folyamatban van, a magyar Rajnai Álmos által készített, [[Petunia]] fantázianévre hallgató JIT emulátor integrálásával.<br /> <br /> === Linux ===<br /> <br /> A Linux az [[AmigaOS4]] elkészültéig az egyetlen operációs rendszer volt, amely futtatható volt az AmigaOne-on. Az [[AmigaOS4]] megjelenése óta szerepe visszaszorult, hiszen az ezt a gépet választók elsősorban nem Linux-ot szeretnének futtatni rajta. Jelenleg alapból csak a Debian valamint a Yellow Dog egyes verziói támogatják az AmigaOne-t.<br /> <br /> <br /> <br /> == Az AmigaOne jelene és jövője ==<br /> <br /> Az AmigaOne gépek gyártása a [[MAI Logic]] csődjével megszűnt. Egy darabig még lehetett kapni a még raktáron lévő darabokat, melyek azonban mára elfogytak, így csak használtan juthatunk a géphez, meglehetősen borsos áron. Az [[Amiga Inc.]] beharangozott egy új gépet, mely a P.A.Semi [[PowerPC]]-s referencia lapján alapulna és az AmigaOne utódjának szánnák. Konkrétumok azonban még nem láttak napvilágot.<br /> <br /> Az [[ACube]] Srl időközben piacra dobott egy kompakt, [[PowerPC]]-s alaplapot, a [[SAM440EP]]-t, melynek nem titkolt szándéka, hogy betöltse az AmigaOne hiánya által keltett űrt. A [[SAM440EP]] ugyan már kapható, az [[AmigaOS4]] hivatalosan egyelőre még nem támogatja.<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.hyperion-entertainment.biz:8080/amiga Hyperion Entertainment]<br /> * [http://www.amiga.com/ Amiga Inc.] <br /> * [http://www.intuitionbase.com/static.php?section=a1intro IntuitionBase]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=AmigaOne&diff=529 2007-12-11T15:39:43Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:amigaone.jpg|thumb|250px|AmigaOne XE]]<br /> [[Image:microa1.jpg|thumb|250px|Micro AmigaOne]]<br /> Az AmigaOne eredetileg egy [[Amiga]] számítógéphez készült [[PowerPC]] processzort, és PCI slotokat tartalmazó alaplapkiegészítés, ún. busboard neve. Az eredeti projekt sikertelensége után az AmigaOne, az angol [[Eyetech]] által árult [[PowerPC]] processzoros alaplapcsalád neve lett, amelyet a [[MAI Logic]] tervezett az általa készített [[Articia]] chipset köré. A MAI ezt az alaplapcsaládot a &quot;Teron&quot; fantázianévvel illette és árusította. <br /> <br /> Az [[Eyetech]] megvásárolta az [[Amiga]] jogok tulajdonosaitól az [[Amiga]] név használati jogát, így lehetett ezeknek az alaplapoknak AmigaOne a neve. Ami a &quot;Teron&quot; alaplapoktól az AmigaOne-kat megkülönbözteti az a [[Hyperion]] által módosított [[UBoot]] [[Firmware]], amely lehetővé teszi az [[AmigaOS]] új, [[PowerPC]]-s verziójának futtatását, amely [[AmigaOS4]] névre hallgat. Amíg az [[AmigaOS4]] nem készült el, a gépet különböző Linux disztribúciókkal, legtöbbször Debiannal vagy Yellow Dog Linux-szal árusították. 2004 folyamán megjelentek az [[AmigaOS4]] első verziói, ekkor az AmigaOne-t már OS4-el forgalmazták.<br /> <br /> <br /> == Típusok ==<br /> <br /> Az évek során az AmigaOne-ból sokféle változat készült, valamennyi a MAI Articia northbridge chip különféle változatai köré épült. Processzoruk 600-800Mhz-s IBM [[PowerPC]] &quot;G3&quot; 750CXe, 750FX vagy 750GX, illetve 800 vagy 933Mhz-s [[Motorola]] [[PowerPC]] &quot;G4&quot; 7455 vagy 7447 lehet.<br /> <br /> === AmigaOne SE és XE ===<br /> <br /> * Normál ATX formátumú alaplap<br /> * 1db MegArray CPU foglalat<br /> * VIA southbridge<br /> * 133Mhz-s SDRAM foglalat (Registered ECC memória szükséges)<br /> * 1db AGP slot (2x sebességű)<br /> * 1db 64 bites PCI foglalat (nem használható az AGP slottal egyidőben)<br /> * 3db 32 bites PCI foglalat<br /> * integrált CMI AC'97 hang<br /> * integrált VIA IDE (max. UDMA 100)<br /> * integrált 3Com 10/100 MBit ethernet vezérlő<br /> * 4db USB 1.1 port<br /> * 2db soros és 1db párhuzamos port<br /> * PS/2 szabványú egér és billentyűzet port <br /> <br /> === micro AmigaOne ===<br /> <br /> * mini-ITX formátumú alaplap, nevezik még microA1-nek, vagy uA1-nek is<br /> * 1db MegArray CPU foglalat<br /> * VIA southbridge<br /> * integrált VGA kártya, ATI Radeon 7000 chipset, 32MB RAM<br /> * 133Mhz-s SO-DIMM foglalat (Registered ECC memória szükséges)<br /> * 1db 32 bites PCI foglalat<br /> * integrált CMI AC'97 hang<br /> * integrált VIA IDE (max. UDMA 100)<br /> * integrált 3Com 10/100 MBit ethernet vezérlő<br /> * 4db USB 1.1 port<br /> * 1db soros és 1db párhuzamos port<br /> * PS/2 szabványú egér és billentyűzet port <br /> <br /> <br /> Ezen kívül az újabb uA1-I tipusok esetén egy SIL0680 IDE controller (max. UDMA 133), bootolható Compact Flash slot, PC-104 I/O slot, Firewire, valamint a 3Com helyett egy Realtek Gigabit ethernet vezérlő is található alaplapon, amelyet a MAI elsősorban ipari illetve beágyazott rendszerekben való felhasználásra szánt. Ennek megfelelően a CPU foglalat helyett integrált IBM PowerPC 750GX processzort és SO-DIMM foglalat mellé 256MB integrált memóriát is elhelyeztek ezen a típuson.<br /> <br /> <br /> == Kezdeti problémák az AmigaOne-nal ==<br /> <br /> * AmigaOne SE és XE típusok esetén az integrált hangchip üzemképtelen, az újabb gyártású alaplapokon csak a helye van meg, a chipet fel sem szerelték. Ezt az alaplap egy tervezési hibája okozza. [[AmigaOS4]] alatt Sound Blaster Live! hangkártya használatát javasolják helyette.<br /> * A legújabb uA1-I és uA1-C alaplapokat leszámítva az IDE vezérlő és az ethernet vezérlő együttes működése adatvesztéshez, vagy a buszon áthaladó adatok megváltozásához vezethet. Szintén tervezési hiba következménye. [[AmigaOS4]] alatt egy SIL0680 chippes PCI IDE kártya használatát javasolják helyette. <br /> <br /> A végfelhasználóknak szánt, kereskedelmi forgalomban kapható AmigaOne típusokon a fenti hibákat már kiküszöbölték. Egyes nagyon korai, elsőszériás alaplapokon egyéb hibák is felmerülhetnek, de ezek mibenlétét sosem tisztázták megnyugtatóan. Mivel ezekből a korai alaplapokból nagyon kevés készült és főleg fejlesztőkhöz kerültek mint prototípusok, végfelhasználókat ezek a problémák gyakorlatilag nem érintettek.<br /> <br /> <br /> <br /> == Firmware ==<br /> <br /> AmigaOne-on a nyílt forrású [[UBoot]] [[Firmware]] módosított változatát használják. A [[Firmware]] képes az x86 BIOS-al szerelt kártyák inicializációjára, támogatja az [[MBR]] és az [[RDB]] formátumú partíciókat is, valamint kompatibilis az [[OpenFirmware]] szabvánnyal.<br /> <br /> <br /> <br /> == Operációs Rendszerek ==<br /> <br /> === AmigaOS 4 ===<br /> <br /> Az AmigaOne-t elsősorban a [[Hyperion]] által fejleszett [[PowerPC]]-s új [[AmigaOS4]] futtatására szánták. A régi [[Commodore]] [[Amiga]] operációs rendszer forrásaira és filozófiájára építkező rendszert az alapjaitól átírták, függetlenítették az [[M68K]] architektúrától, valamint felkészítették a jövőben integrálandó új funkciók (mint pl. memóriavédelem) fogadására. Bár az [[AmigaOS4]] ExecSG névre hallgató kernelje ezen új funkciók nagy részét már ismeri, még nem kerültek élesítésre, a régebbi programokkal való kompatibilitás megőrzése miatt. A rendszer az [[M68K]]-ra készült programokat taszk-szintű processzoremuláció segítségével futtatja. A régebbi típusú, statikus emuláció felváltása jelenleg folyamatban van, a magyar Rajnai Álmos által készített, [[Petunia]] fantázianévre hallgató JIT emulátor integrálásával.<br /> <br /> === Linux ===<br /> <br /> A Linux az [[AmigaOS4]] elkészültéig az egyetlen operációs rendszer volt, amely futtatható volt az AmigaOne-on. Az [[AmigaOS4]] megjelenése óta szerepe visszaszorult, hiszen az ezt a gépet választók elsősorban nem Linux-ot szeretnének futtatni rajta. Jelenleg alapból csak a Debian valamint a Yellow Dog egyes verziói támogatják az AmigaOne-t.<br /> <br /> <br /> <br /> == Az AmigaOne jelene és jövője ==<br /> <br /> Az AmigaOne gépek gyártása a [[MAI Logic]] csődjével megszűnt. Egy darabig még lehetett kapni a még raktáron lévő darabokat, melyek azonban mára elfogytak, így csak használtan juthatunk a géphez, meglehetősen borsos áron. Az [[Amiga Inc.]] beharangozott egy új gépet, mely a P.A.Semi [[PowerPC]]-s referencia lapján alapulna és az AmigaOne utódjának szánnák. Konkrétumok azonban még nem láttak napvilágot.<br /> <br /> Az [[ACube]] Srl időközben piacra dobott egy kompakt, [[PowerPC]]-s alaplapot, a [[SAM440EP]]-t, melynek nem titkolt szándéka, hogy betöltse az AmigaOne hiánya által keltett űrt. A [[SAM440EP]] ugyan már kapható, az [[AmigaOS4]] hivatalosan egyelőre még nem támogatja.<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.hyperion-entertainment.biz:8080/amiga Hyperion Entertainment]<br /> * [http://www.amiga.com/ Amiga Inc.] <br /> * [http://www.intuitionbase.com/static.php?section=a1intro IntuitionBase]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Amiga_programok&diff=513 2007-12-11T13:52:48Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni az [[AmigaOS]]-re és [[AmigaOS4]]-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül. A [[MorphOS]]-en futó programokról egy [[MorphOS_programok|külön listát]] találsz a wiki-n.<br /> <br /> <br /> == Internet ==<br /> === Böngésző ===<br /> [[Image:ib24.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.ibrowse-dev.net/ IBrowse]<br /> * A legnépszerűbb amigás böngésző, MUI felülettel. CSS-t nem támogat, viszont egy kezdetleges flash plugin letölthető hozzá.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:aweb.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://aweb.sunsite.dk/ AWeb]<br /> * Tudásában hasonló az IBrowse-hoz, viszont ReAction kezelőfelületet használ.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:Voyager.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://v3.vapor.com/voyager/ Voyager]<br /> * Hasonló tudású szintén MUI-s böngésző.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> === IRC ===<br /> [[Image:Amirc1.png|thumb|100px]]<br /> [http://v3.vapor.com/amirc/ AmIRC]<br /> * A legnagyobb tudású, nagymultú IRC kliens Amigán. Ám a regisztrációs lehetőség jelenleg sajnos szünetel.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:wookiechat.png|thumb|100px]]<br /> [http://wookiechat.amigarevolution.com/wookiechat/ WookieChat]<br /> * AmIRC klón, melynek fő célkitűzése, hogy ugyanazt nyújtsa ingyenesen.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> === E-mail kliens ===<br /> [[Image:yam.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.yam.ch/ YAM]<br /> * Az egyik legelterjedtebb e-mail kliens, gyors keresővel, fejlett GUI-val, spam szűrővel és sok funkcióval.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:simplemail.png|thumb|100px]]<br /> [http://simplemail.sourceforge.net/index.php Simple Mail]<br /> * Hasonló tudású levelezőprogram, IMAP támogatással es HTML támogatással.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> === Instant messenger ===<br /> [[Image:jabberwocky.png|thumb|50px]]<br /> [http://jabberwocky.amigaworld.de/ Jabberwocky]<br /> * Kiváló Jabber kliens.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:epistula.png|thumb|50px]]<br /> [http://http://www.the-snakepit.co.uk/projects/ Epistula]<br /> * Moduláris felépítésű, pluginokkal bővíthető instant messenger kliens (pl. MSN,ICQ).<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> === RSS, Podcast, Vodcast ===<br /> [http://alfie.altervista.org/soft/amrss.html AmRSS]<br /> * RSS olvasó.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:xnet.jpg|thumb|70px]]<br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=network/news/xnet_rss.lha xNet - RSS]<br /> * Egy másik RSS olvasó<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:amipodder.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.seal-amiga.co.uk/robert/amipodder/ AmiPodder]<br /> *Podcast kliens.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> === FTP kliens ===<br /> [[Image:atc.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.amitradecenter.net/index.html AmiTradeCenter]<br /> * Nagytudású FTP kliens több szál kezeléssel és FTP lista tárolási lehetőséggel. <br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:amiftp.png|thumb|70px]]<br /> [http://gurumeditation.se/press/amiftp.html AmiFTP]<br /> * Egyszerű és könnyen használható FTP kliens, mely ClassAct-Reaction kezelőfelületet használ. <br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> === P2P kliens ===<br /> <br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=network/p2p/transmission.lha Transmission]<br /> * OSX-en, BeOS-on és Linux-on népszerű torrent kliens portja.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> [http://www.amigasoft.net/pages/misc/default.asp CTorrent]<br /> * Parancssoros torrent kliens.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> === Távoli asztal ===<br /> <br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=network/misc/rdesktop.lha Remote Desktop Client]<br /> * Parancssoros távoli asztal kliens, melyhez külön letölthetjük a felhasználói felületet.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=network/server/remote/amivnc4.zip VNC Server]<br /> * VNC kiszolgáló<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:twinvnc.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://twinvnc.free.fr/Telechargement.php?menu=7&amp;lang=eng TwinVNC]<br /> * Grafikus VNC kliens<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> == Multimédia ==<br /> === Videó lejátszó ===<br /> [[Image:Dvplayer1.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://dvplayer.amigarevolution.com/index.html DvPlayer]<br /> * Gyors, skinnelhető felülettel és sok kényelmi funkcióval ellátott, magyar fejleszésű videolejászó AmigaOS4-re. Jelenleg támogatja az AVI (DivX,Xvid,Mjpg,stb), MPEG1/2, VOB, DVD, VideoCD formátumok lejátszását.<br /> ** Fizetős<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:mplayer.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.amigasoft.net/pages/mplayer/mplayer.asp MPlayer]<br /> * A Linuxon népszerű videolejátszó AmigaOS4-es portja, mely szinte minden létező formátumot támogat és képes a DVD-k, VideoCD-k, illetve interneten sugárzott videók lejátszására is. ReAction GUI-t is letölthetünk hozzá.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [http://frogger.rules.pl/ Frogger]<br /> * A maga korában sokat tudó mpeg, avi, wmv, asf, ogg, stb. támogatással is bíró videolejátszó.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [http://aminet.net/package/gfx/show/AMP2 AMP2]<br /> * Egy gyors, ingyenes, WarpUp-ot is támogató médialejátszó, támogatott formátumok: MPEG1/2,MP2/3,AC3,(S)VCD,CD-i,DVD<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + [http://www.amidog.se/amiga/bin/WIP/AMP2-OS4BETA-040705.lha OS4]<br /> <br /> <br /> [http://amigos.amiga.hu/cobra/ RiVA]<br /> * A leggyorsabb 68k-s amigákra írodott mpeg lejátszó, magyar fejlesztés.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:moovid.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.dfmk.hu/~torokl/ MooVid]<br /> * Szintén magyar fejlesztésű, nagyon népszerű, sok formátumot (3ivX, Divx, MPEG4, QT3-4-5-6, Indeo) támogató videolejátszó. <br /> ** Fizetős<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> === Videó Konvertálás ===<br /> <br /> [http://www.amigasoft.net/pages/misc/default.asp MEncoder]<br /> * Az MPlayer csapat által készített video encoder program OS4-es portja.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:ffmpeg_gui.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=video/convert/ffmpeg.lha FFMpeg]<br /> * A népszerű és nagy tudású, rengeteg formátumot támogató, videók konvertálására alkalmas program AmigaOS4 portja, melyhez egy GUI is [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=video/convert/ffmpeggui.lha letölthető].<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> == CD/DVD ==<br /> === Író ===<br /> [[Image:makecd.png|thumb|100px]]<br /> [http://makecd.core.de/ MakeCD]<br /> * Az egyik legrégibb és legelterjedtebb amigás CD író program, mely a Triton felületet használja.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:fryingpan.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.tbs-software.com/fp/welcome.phtml FryingPan]<br /> * Új fejlesztésű CD/DVD író program, mely a legtöbb amigás rendszeren működik (még AROS-on is).<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> === Rippelő ===<br /> [[Image:adripper.png|thumb|100px]]<br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=audio/misc/adripper.lha ADRipper]<br /> * Ogg-Vorbis és CDDA támogatással is rendelkező, ReAction felületet használó audio CD rippelő program.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> == Fájlkezelő ==<br /> [[Image:dopus.png|thumb|100px]]<br /> [http://dopus.free.fr/download.php Directory Opus 4]<br /> * Talán a legnépszerűbb amigás fájlkezelő program.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:dm2.png|thumb|100px]]<br /> [http://kazong.privat.t-online.de/ DiskMaster 2]<br /> * Egyszerű, de hatékony kétpaneles fájlkezeleő program.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> == Szöveg / Iroda ==<br /> === Szövegeditor ===<br /> [[Image:ced.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.apc-tcp.de/support/0030e.php Cygnus Editor (CED)]<br /> * A legnépszerűbb amigás texteditor. Egyszerű kezelés, mégis rengeteg funkció.<br /> ** Fizetős <br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> === Fejlesztői környezet ===<br /> [[Image:cubicide.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.developers.2go.cc/cubic/index.html CubicIDE]<br /> * GoldEd-en alapuló, több programnyelvet támogató integrált fejlesztői környezet.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> === Szövegszerkesztő ===<br /> [[Image:amigawriter.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.alinea-computer.de/software/seiten/amigawriter_uk.php AmigaWriter]<br /> * Könnyen használható szövegszerkesztő, hasáb és kép kezeléssel, több szövegformátum importálásával (RTF, FinalWriter, WordWorth).<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [http://www.titan-computer.com/ami/papyrus/e_index.html Papyrus Office]<br /> * Irodai csomag, szövegszerkesztővel, táblázat és adatbázis kezelővel. <br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [http://www.schwan-clan.de/index.php?lang=de&amp;fr0=AmigaFrameNav.php%3Flang%3Dde%26sub%3D0&amp;fr1=amiga%2FSoftware.php%3Flang%3Dde AbiWord]<br /> * Linuxon elterjedt ingyenes irodai csomag szövegszerkesztője. Az OS4 port X11 meglétét igényli.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> === DTP ===<br /> [[Image:pagestream.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.pagestream.org/ PageStream]<br /> * Nagyszerű kiadványszerkesztő alkalmazás, mely amigán kezdte pályafutását, majd megjelent Macintoshra és Windows-ra is.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> === Prezentáció ===<br /> [[Image:hollywood.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.airsoftsoftwair.com/ Hollywood &amp; Designer]<br /> * Multimédia prezentációk előállítására alkalmas komplex szoftvercsomag, pluginekkel bővíthető. Scala importálási lehetőséggel.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> == Grafika ==<br /> === 3D ===<br /> <br /> [http://www.novadesign.com/exoops/modules/freecontent/index.php?id=8 Aladdin 4D]<br /> * Teljes 3D render programcsomag, Lightwave/Toaster kompatibilitással, kiterjedt plugin rendszerrel. <br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> === 2D ===<br /> [[Image:arteffect.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://software.alinea-computer.de/seiten/arteffect_uk.php ArtEffect]<br /> * Nagy tudású, layerkezeléssel is rendelkező képszerkesztő program.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:imagefx.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.novadesign.com/exoops/modules/freecontent/index.php?id=1 ImageFX Studio]<br /> * Professzionális képszerkesző alkalmazás.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [http://www.tvpaint.fr/public/TVPaint359/TVPaint.rar TVPaint]<br /> * Gyors, layerkezeléssel is rendelkező 32bit-es rajz és animáció szerkesztő program, melyet később portoltak Mac-re és Win-re is. Az amigás változatot ingyenesen letölthetővé tették.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [http://www.os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=graphics/edit/gimp_cygnix.lha GIMP]<br /> * Linux-on népszerű képszerkesztő program. Az AmigaOS4 port X11 meglétét igényli.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> === Képmegjelenítő ===<br /> [[Image:amiphoto.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.alinea-computer.de/software/seiten/amiphoto_uk.php AmiPhoto]<br /> * Kényelmes fényképalbum kezelő, web-album exportálási lehetőséggel.<br /> ** Fizetős<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [http://aminet.net/package/gfx/show/MysticView MysticView]<br /> * Gyors, grafikus kártyákat is támogató képnézegető.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [http://aminet.net/package/gfx/show/Visage Visage]<br /> * Classic Amigán népszerű, OCS/ECS/AGA módokat és HAM módot is támogató képnézegető.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:visio.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=graphics/viewer/visio.lha Visio]<br /> * Thumbnail képek listájával rendelkező képnézegető program.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [http://aminet.net/search?query=warpview WarpView]<br /> * Warp3D támogatással és külön letölthető ReAction kezelőfelülettel rendelkező, magyar fejlesztésű képnézegető.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> == Hang ==<br /> === MP3 lejátszó ===<br /> [http://amigadev.free.fr/songplayer/index_en.html SongPlayer]<br /> * Kényelmes és jól konfigurálható MP3, Ogg és CD-audió lejátszó, mely AHI-n és Paula-n is képes szólni.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:aminetradio.png|thumb|100px]]<br /> [http://amigazeux.net/anr/ AmiNetRadio]<br /> * Medialibrary kezeléssel rendelkező, pluginekkel bővíthető és skinnelhető zenelejátszó, mely net-rádiózásra különösen alkalmas.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:tunenet.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.tunenet.co.uk/ TuneNet]<br /> * Skinnelhető, sok formátum (mp3, ogg, flac, xm, mod, stb). támogatásával rendelkező zene és net-rádió lejátszó.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:amigaamp.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://aminet.net/package/mus/play/AmigaAMP AmigaAMP]<br /> * Winamp klón MP3 lejátszó.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> === Tracker / Szerkesztő ===<br /> [[Image:milky.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=audio/tracker/milky/milkytracker.lha Milky Tracker]<br /> * Fast Tracker 2 kompatibilis sokcsatornás module tracker.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:dbpro.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.digiboosterpro.de/ DigiBooster Pro]<br /> * Több formátumot támogató (Digi, Oktalyzer, FastTracker, ScreamTracker, Protracker) sokcsatornás zeneszerkesztő.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:protracker.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=audio/tracker/protracker23.lha Protracker]<br /> * A klasszikus 4 csatornás Protracker zeneszerkesztő AmigaOS4-re újraírt változata.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:schism.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=audio/tracker/schism.lha Schism Tracker]<br /> * Impulse Tracker klón zeneszerkesztő.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [http://www.os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=audio/tracker/goattracker.lha GoatTracker]<br /> * SDL library-t és reSID engine-t használó SID szerkesztő.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:audioevolution.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.audio-evolution.com/ Audio Evolution]<br /> * Professzionális audio rögzítő és szerkesztő studio.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:rockbeat.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://wookiechat.amigarevolution.com/rockbeat/index.html RockBeat]<br /> *Könnyen kezelhető dobgép szoftver. Ideális otthoni gitározáshoz.<br /> ** Ingyenes<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> === Module / MIDI lejátszók ===<br /> [[Image:delitracker.png|thumb|100px]]<br /> [http://aminet.net/package/mus/play/DeliTracker232 DeliTracker]<br /> * Rengeteg formátumot támogató, sok pluginnel rendelkező module lejátszó.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:hippo.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://aminet.net/package/mus/play/hippoplayer HippoPlayer]<br /> * Népszerű, kis erőforrásigényű multiformat module lejátszó.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:proplayer.png|thumb|100px]]<br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=audio/play/proplayer.lha ProPlayer]<br /> * AHI-t támogató, rendszerbarát module player.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:simpleplay.png|thumb|100px]]<br /> [http://wookiechat.amigarevolution.com/simpleplay/index.html SimplePlay]<br /> * Egyszerű felülettel rendelkező MOD, IT, S3M, XM, WAV, VOC, OGG, MIDI és MP3 lejátszó<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:timidity.png|thumb|60px]]<br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=audio/play/timidity.lha TiMidity] <br /> * MIDI fájl lejátszó/konverter. Az OS4 verziót újraírták ReAction felületre.<br /> ** Freeware <br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> == Emuláció ==<br /> <br /> [http://www.rcdrummond.net/uae/index.html E-UAE]<br /> * Az UAE továbbfejlesztett verziója. Segítségével futtathatunk a mi hardverünktől eltérő igényű programokat is.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> [http://www.viceteam.org/amigaos.html VICE]<br /> * Versatile Commodore Emulátor. C64/C128/PET/Plus4/Vic20/CBM2 emulációs képességgel.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:flamingo.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.amiga.hu/amigos/rachy/flamingo.html Flamingo]<br /> * Magyar fejlesztésű Commodore Plus4 emulátor.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [http://aminet.net/package/misc/emu/ShapeShifter ShapeShifter]<br /> * Classic Amigára talán a legjobb Macintosh emulátor. Segítségével a MacOS 7.1 - 8.1 -et futtathatjuk.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [http://aminet.net/package/misc/emu/BasiliskII Basilisk II]<br /> * Macintosh emulátor Classic Amigára, a ShapeShifter konkurense.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=emulation/gamesystem/xmame.lha xMAME]<br /> * Multiple Arcade Machine Emulator, mellyel játéktermi és konzol gépek hadát emulálhatjuk. Erőforrásigényes. <br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:genesisp.png|thumb|70px]]<br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=emulation/gamesystem/genesisplus.lha Genesis Plus]<br /> * Sega Genesis/Megadrive emulátor. Korábbi verziói Classic-ra is elérhetőek.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:amigenerator.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.amidog.com/amiga/amigenerator/index.html AmiGenerator]<br /> * Egy másik Sega Genesis/Megadrive emulátor.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:warpsnes.png|thumb|70px]]<br /> [http://os4depot.net/index.php?function=showfile&amp;file=emulation/gamesystem/warpsnes.lha WarpSNES]<br /> * Super Nintendo Entertainment System emulátor. Snes9x-en alapul, mely PowerPC-s Classic Amigára is elérhető.<br /> ** Freeware<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:fpse.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.amidog.com/amiga/fpse/index.html FPSE]<br /> * Final/Free Playstation Emulator. Playstation játékokat is játszhatunk Amigánkon. OS4-en az AmigaInputnak köszönhetően akár Playstation controllerrel is.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> == Játékok ==<br /> [[Image:crossfire.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://entertainment.alinea-computer.de/seiten/crossfire2_uk.php Crossfire II]<br /> * 2D-s a Stardust-hoz hasonló űr-akció játék.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic + OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:wbsupergames.png|thumb|70px]]<br /> [http://www.alinea-computer.de/entertainment/seiten/wb_super_games_uk.php WB Super Games]<br /> * 7 különböző egyszerű logikai és ügyességi játékot tartalmazó csomag.<br /> ** Fizetős<br /> ** OS4<br /> <br /> <br /> [[Image:payback.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.apex-designs.net/payback.html Payback]<br /> * Grand Theft Auto klón, kiváló autós akció játék, 3D támogatással.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:frontalassoult.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.apex-designs.net/frontalassault.html Frontal Assault]<br /> * Scorched Earth-hez hasonló lövöldözős játék.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:hellsquad.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://amigakit.leamancomputing.com/catalog/product_info.php?products_id=738 Codename Hell Squad]<br /> * Szép grafikájú krimi kalandjáték, mely még mindig kapható CD-n az online boltokban.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:wasteddreams.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.dd-ent.com/games.htm Wasted Dreams]<br /> * Nagyon szép, felső nézetű akció-kalandjáték, mely még mindig kapható CD-n az online boltokban.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:amijewel.png|thumb|100px]]<br /> [http://www.insane-software.de/web/eindex.php?page=ajrtg AmiJeweled RTG]<br /> * Logikai játék, melyben drágakövekkel kell feladatokat megoldanunk. Működik OS4-en is.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:genetics.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.vulcan.co.uk/english/games/genetics/blub.htm Genetic Species]<br /> * Izgalmas 3D-s lövöldözős akciójáték, melyet a Vulcan software ingyen letölthetővé tett.<br /> ** Freeware<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:heretic2.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.titancomputer.de/ami/heretic/index.html Heretic II]<br /> * 3D-s fantasy akció játék, mely a Quake2 motorra épül. <br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:shogo.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.titan-computer.com/ami/shogo/index.html Shogo MAD]<br /> * Shogo: Mobile Armor Division, 3D-s akciójáték.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:feeblefiles.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.rune-soft.com/englisch/Projektseiten/feeble/feeble.html Feeble Files]<br /> * Kalandjáték, melyben egy zöld alient kell irányítanunk.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:simon.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.rune-soft.com/englisch/Projektseiten/simon/simon.html Simon the Sorcerer 2]<br /> * Humoros és szép grafikával rendelkező kalandjáték.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> [[Image:earth.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.rune-soft.com/englisch/Projektseiten/earth/earth.html Earth 2140]<br /> * Jővőben játszódó akciódús stratégiai játék<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic<br /> <br /> <br /> == Egyéb ==<br /> [[Image:amiatlas.jpg|thumb|100px]]<br /> [http://www.amiatlas.de/eng-news.htm AmiAtlas 6]<br /> * Térkép és útvonaltervező program.<br /> ** Fizetős<br /> ** Classic</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=AmigaOS4&diff=509 2007-12-11T13:47:31Z

<p>GK: őű csere</p> <hr /> <div>[[Image:os4_classic.jpg|thumb|150px|AmigaOS4 Classic]]<br /> [[Image:os4_classic_2.jpg|thumb|150px|AmigaOS4 képernyőkép]]<br /> [[Image:os4_classic_1.jpg|thumb|150px|AmigaOS4 képernyőkép]]<br /> Mostanáig az [[AmigaOS]]-nek három generációja volt, mindegyik generációhoz új Amigák és új lehetőségek tartoztak. De egy dolog változatlan maradt. Az OS nagyon szorosan kötődött a hardverhez, pontosabban az [[M68k]] processzorcsaládhoz, amelyet néhány éve már nem fejlesztenek. A negyedik generáció, az AmigaOS4, célja a hardvertől való elszakadás, és váltás a [[PPC]] architektúrára, ezzel biztosítva a jövőbeli fejlesztéseket.<br /> <br /> Jelenleg a [[Hyperion]] nevű szoftvercég fejleszti az OS negyedik generációját, az [[Amiga Inc]]. megbízásából. Az OS ugyanolyan felhasználóbarát és egyszerű, mint az előző verziók, emellett nagyon sok újítást tartalmaz.<br /> <br /> <br /> == Exec SG ==<br /> <br /> [[Image:execsg.gif|thumb]]<br /> Az Exec minden AmigaOS szíve, ez a rész foglalkozik a feladatkezeléssel, vezérli az Amiga többfeladatos (multitasking) rendszerét, irányítja a rendszer megosztott library-jeinek megnyitását és megosztását és az egyéb erőforrásokat. Kezeli a programok és a feladatok közötti kommunikációt. Alapvetően ő felelős a rendszer belsejéért. Az OS4 számára teljesen át lett írva, kapott új nevet, miközben megtartotta az OS 3.9-ből ismert funkcióit és erősségeit, emellett új, fontos képességekre tett szert, mint például:- 68040+FPU emuláció a régi programok számára- Alapszintű memóriavédelem, amely megakadályozza, hogy a hibás programok az egész rendszert lefagyasszák- Továbbfejlesztett hibakeresés és kezelés- Lapozható memóriakezelés, amely lehetővé teszi a rendszer szintű virtuális memóriát- Gyorsabb és fejlettebb memóriakezelés, item pool-ok sok kicsi memóriaszelet gyors és hatékony foglalására- Teljes, rendszerszintű MMU vezérlés új API-n keresztül- Veremkezelés és bővítés, amely megakadályozza a sok vermet igénylő programokat az összeomlásban és az adatterület felülírásában.- Beépített támogatás a PCI bővítőkártyákhoz<br /> <br /> <br /> <br /> == Intuition ==<br /> <br /> [[Image:reaction2.gif|thumb]]<br /> A legtöbb alkalmazás látható kezelőfelületének vezérlését az Intuition végzi. Az Amiga OS ezen része felügyeli az egérmutatót, képernyőket, ablakokat, nyomógombokat, menüket, és az ehhez kapcsolódó eseményeket és API-kat, beleértve a GadTools-t, ami a programok számára nyújt egységes kezelőfelületet.<br /> A beállítások segítségével az Intuition majdnem minden eleméhez színátmenetet és képet rendelhetsz, így az ablakkereteid, menüid, nyomógombjaid és képernyőfejléceid a saját ízlésednek megfelelően állíthatóak be, anélkül, hogy kockáztatnád a géped stabilitását hack és patch programokkal. Az ablakok is végre kihúzhatóak a képernyőről, mint a többi grafikus OS-ben, lehetővé téve az átláthatóbb ablakkezelést. Ez a funkció kikapcsolható a felhasználó kívánságára, mert pár régi programnál gondot okozhat.<br /> <br /> <br /> == Grafikus rendszer ==<br /> <br /> [[Image:gfx.gif|thumb]]<br /> Az Amiga OS számára mindig szükség volt külső programokra, ha az Amiga chipseten kívüli grafikus hardvert akart kezelni, a Picasso96 és a CyberGraphX volt a leggyakrabban használt két rendszer. Az AmigaOS 4 most először ezt már tartalmazni fogja (szükséges is, mert az új gépeken már nincs natív grafikus chipset). A Picasso96 lett kiválasztva az OS4 grafikus rendszerének, de mivel ez a rendszerbe lesz integrálva, nem szükséges patch-elni a rendszert, ami gyorsabb és biztonságosabb működést tesz lehetővé. Minden assembly kód el lett távolítva, az intuition.library, a graphics.library és a layers.library újra lett írva, hogy közvetlenül támogassa a grafikus kártyák használatát, beleértve a ikonizálást és a képernyőn kívüli ablakmozgatást. Az összes jelentős hiba ki lett javítva, és a kritikus részek már natív PPC kódban vannak, óriásit dobva a teljesítményen.<br /> Újabb meghajtóprogramok is elérhetőek az elterjedtebb videókártyák számára a meglévő Picasso96 által támogatottak mellett, például az ATI Radeon kártyákhoz. A 3D grafika a már meglévő Warp3D rendszer alapján lett kidolgozva, de ez később ki lesz cserélve a Warp3D Nova rendszerre, amely hozzáférést biztosít a videókárták olyan képességei számára, amelyek a jelenlegi rendszerrel nem elérhetőek. Egy MesaGL port is elérhető, amely lehetővé teszi az OpenGL vagy MesaGL rendszert használó programok könnyebb átírását, ez a Warp3D mellett lesz elérhető.<br /> <br /> <br /> <br /> == Hangrendszer ==<br /> <br /> [[Image:audio.jpg|thumb]]<br /> A jelenlegi Amigán mindenki számára ismerős az AHI, a Picasso96 hangi megfelelője. A jelenlegi rendszer lehetővé teszi a natív Paula-n kívüli hangkártyák használatát standard API-n és meghajtóprogramokon keresztül. Az AHI v6 integrálva lesz az OS4-be, és így az Amigás és PC-s világból ismert sokféle hangkártya használatára nyílik lehetőség. Egy NallePuh nevü kis programocska segítségével a régi, AHI-t nem támogató programok többsége is megszólal az AHI rendszeren keresztül. A legtöbb modern program használja az AHI-t, és működni fog az OS4 új hangrendszerével.<br /> <br /> <br /> == Betűtípusok ==<br /> <br /> [[Image:font.gif|thumb]]<br /> Az AmigaOS 4 egy teljesen új betűtípus-kezelő rendszer tartalmaz, amely lehetővé teszi a legtöbb betűtípus formátum használatát, beleértve a TrueType, a PostScript és a Windows betűtípusait. Ezek a betűtípusok a standard diskfont.library-n és bullet.library API-n keresztül érhetőek el, ezért a rendszerbarát programok számára ezek a betűtípusok automatikusan rendelkezésre állnak. Egy betűtípus-kezelő program, hasonlóan az OS 3.x Intellifont-jához, teszi lehetővé az össze betűtípus egy helyről való kezelését, többek között a bitmap formátummá konvertálást az olyan alkalmazások számára, amelyek nem támogatják a méretezhető betűtípusokat. A diskfont.library lehetővé teszi a betűtípusok simítását, eltüntetve az érdes széleket a képernyőn való megjelenítéskor, és az egész rendszer támogatja a különböző karakterkészletetekt patch vagy programbeállítás nélkül, biztosítva az idegen karakterek és pénzjegyek hordozhatóságát különböző platformok között.<br /> <br /> <br /> <br /> == TCP/IP Stack ==<br /> <br /> [[Image:net.gif|thumb]]<br /> A hálózatok és internetkapcsolat területén nagy előrehaladást jelent az OS4 saját beépített hálózati rendszere a két meglevő külső rendszer után, mivel egyikük nem engedélyez sok specifikus beállítást, a másik pedig már hoszú idő óta elérhetetlen. A Roadshow, az OS4 új TCP/IP stack-je, olyan új, meggyőző tulajdonságokkal rendelkezik, mint a teljesen szabadon beállítható tűzfal és IP szűrő, PPPoE és DHCP támogatás, amely segítségével az olyan modern hálózatokhoz lehet csatlakozni, mint a DSL és kábel rendszerek. Fő tulajdonságai:<br /> <br /> * Teljeskörűen beállítható tűzfal<br /> * NAT (Network Address Translation), hogy útvonalválaszóként vagy átjáróként működjön egy másik hálózatba<br /> * Teljes bsdsocket.library kompatibilitás, így a meglévő alkalmazások gond nélkül működnek<br /> * automatikus, intelligens hálózatbeállítás, hogy a lehető legkevesebbet kelljen a felhasználónak közreműködnie a hálózatokhoz való csatlakozáskor<br /> * SANA-II meghajtóprogram-rendszer használata, hogy a meglévő hálózati hardverek is működjenek<br /> * bővített API a rugalmasabb programokért és a könnyebb használatért<br /> * Amiga-specifikus beállító programok - nem kell megtanulni semmilyen Unix port kezelését<br /> <br /> Az AmiSSL is jelen lesz az OS4-ben, hogy kezelje a hálózati titkosítást, lehetővé téve a biztonságos kommunikációt az ezt támogató programokkal (például IBrowse, YAM, SimpleMail stb.)<br /> <br /> <br /> <br /> == Fájlrendszerek ==<br /> <br /> [[Image:hdd.gif|thumb]]<br /> Az OS4-ben az Amigás fájlrendszer, az FFS új verziója található meg. A FastFileSystem egy jól bevált és megbízható fájlrendszer, viszont sok hiányossága van a modern fájlrendszerekkel szemben. Ezek az FFS2-ben lettek megvalósítva, amely támogatja a hosszú fájlneveket (107 karakter), a több felhasználót, jobb az adat-integritása, hogy megakadályozza az érvénytelen meghajtókat, és további fejlesztések a régi rendszerhez képest, például:<br /> <br /> * teljesen újraírt, tiszta C kód<br /> * többszálas rendszer, a jobb reagálás érdekében<br /> * natív 64-bites címzés a nagy merevlemezek és média támogatására<br /> * cserélhető média támogatása<br /> * hard és soft link támogatás<br /> <br /> Az SFS egy életképes (és ingyenes) alternatívája volt az FFS-nek, jóval fejlettebb volt sebességben, adatstabilitásban, fájlnév támogatásban, lemezméretekben és így tovább. Az OS4 külső programként tartalmazni fogja az SFS-t is, ami újra lett fordítva PPC processzorra és jópár hiba ki lett javítva. Ezt a kiegészítést leginkább a haladó felhasználók fogják értékelni.<br /> <br /> A HDToolbox-nak is van már OS 4.0 megfelelője, úgy hívják, hogy Media Toolbox, mivel most már támogatja az eltávolítható médiát is, és tartalmazza több kisebb, különálló program funkcionalitását, például SCSI vezérlés lemezparaméterek beállításához, meghajtó teszteléshez és így tovább. A Partition Wizard is be van építve, ami egy lemez javító segédprogram, nagyon sok hasznos trükköt tud. Vissza tud állítani törölt fájlokat és partíciókat, fájlokat a gyorsformázott partíciókról, adatot ment sérült partícióról, és át tudja konvertálni a régi FFS partíciót új FFS2 rendszerré a partíció újraformázás nélkül, ezek az opciók viszont csak FFS vagy FFS2 partíciókon működnek. Ezenkívül még tudja optimalizálni az FFS és SFS partíciókat a még jobb hozzáférés érdekében.<br /> <br /> A CD-ROM fájlrendszer is fel lett frissítve és támogatja az összes elterjedt formátumot, beleértve a Windows Joliet és Apple HFS(+) formátumát. Továbbá támogatja a DVD-ket és VideoCD-ket (természetesen a videók megtekintéséhez lejátszóprogram szükséges), és a Mount Rainier formátumú CD-RW-k véletlenszerű hozzáférése is megoldott. A zene CD-k adat CD-nek látszanak, melyen minden sáv egy AIFF fájlnak felel meg, így a rippeléshez nem szükséges további program.<br /> <br /> <br /> <br /> == AmiDock ==<br /> <br /> [[Image:dock.gif|thumb]]<br /> Az AmigaOS 3.9 programindítója, az AmiDock, hasznos dolog volt, de nem volt elég rugalmas. Az OS 4.0 verzió teljesen át lett dolgozva, olyan vizuális fejlesztésekkel, mint az animált ikonok támogatása, áttetszőség stb. Most már támogatja a többszintű ikon-elrendezést (mint a Start Menu), lehetőség van Docky-k használatára, amelyeket a dokkhoz lehet csatlakoztatni, és meg tudja jeleníteni az éppen futó alkalmazásokat, amelyek az application.library-t használják. A Docky-k olyan hasznos dolgokat tartalmaznak, mint órák, nagyítók, animáció lejátszók, és így tovább. Az is beállítható, hogy a dokk mindig az ablakok előtt legyen, vagy pedig mindig a háttérben.<br /> <br /> <br /> <br /> == AmigaInput ==<br /> <br /> [[Image:input.gif|thumb]]<br /> Az AmigaInput egy olyan új rendszer, amellyel egységesíteni lehet a számítógép bemeneti eszköz kezelését, elsősorban játékok számára. A lowlevel.library-t helyettesíti és sokféle irányító eszközt támogat egy meghajtó-rendszeren keresztül, pl. Amiga, Sega, PlayStation vezérlők. Támogatja még a különböző típusú billentyűzeteket és egereket, amelyek majd elérhetőek lesznek, és a hangkártya joystick portjára kötött PC-s játékvezérlőket.<br /> <br /> <br /> <br /> == MooVidPPC ==<br /> <br /> [[Image:moovid.gif|thumb]]<br /> A népszerű MooVid videólejésztó lesz az OS 4.0 filmlejátszója, újrafordítva az OS 4.x számára PPC natív kódra. Sok videóformátumot támogat, beleértve a legtöbb AVI típust, a manapság elterjedt DivX és MPEG4 formátumot, és a QuickTime-ot is a 6-os verzióig. A lejátszó teljesítménye elég meggyőző az új hardveren.<br /> <br /> <br /> <br /> == MUI ==<br /> <br /> [[Image:mui.gif|thumb]]<br /> A MUI már nagyon régóta hozzátartozik a legtöbb felhasználó rendszeréhez, és nagyon sok shareware és kereskedelmi szoftver használja. Mivel nagyon sok olyan szoftverhez szükséges, amelyet az emberek futtatni szeretnének OS 4.0 alatt, a MUI rendszer teljes egészében át lett fordítva hogy az új OS alatt natív módon fusson. Ez nagy teljesítménynövekedéssel jár, és úgy lesz beállítva, hogy illeszkedjen az OS 4.0 standard kinézetéhez, így a programok ugyanúgy fognak kinézni, a GUI rendszertől függetlenül. A regisztrált felhasználóknak lehetőségük van a rendszer teljeskörű beállítására is.<br /> <br /> <br /> <br /> == Lokalizációs rendszer ==<br /> <br /> [[Image:locale.png|thumb]]<br /> Az OS 4.0 a már meglévő, eddig is nagyon jó lokalizációs rendszer továbbfejlesztett változatát használja. Az ország és a nyelv pillanatok alatt beállítható, és nem csak a rendszer lesz magyar nyelvű, hanem billentyűzet-kiosztás és betűtípusok is a szabványnak megfelelő ékezetes és speciális karaktereket fogják használni, így megszűnik a platformok közötti nehéz átjárhatóság. A rendszerhez tartozó programok nagy része magyarul kommunikál a felhasználóval, ezzel is könnyebbé téve az operációs rendszer használatát.<br /> <br /> <br /> == Támogatott platformok ==<br /> <br /> Az OS 4.0 már megjelent és elérhető az [[AmigaOne]] alaplapokra (AmigaOne XE, MicroA1), illetve a [[PowerPC]] bővítőkártyával rendelkező Classic Amigákra (Amiga 1200, 3000, 4000). <br /> További platformok támogatásáról még nincs hivatalos információ, ám az amigás közösség szinte biztosra veszi, hogy a [[SAM440EP]] alaplapot és a MacMini (PowerPC)-t támogató OS4 változat is fejlesztés alatt áll. <br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó szócikkek ==<br /> * [[Amiga_programok|Amigás programok]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> * [http://www.acube-systems.com/eng/index.php AmigaOS4 Classic]<br /> <br /> <br /> Köszönet az [http://www.intuitionbase.com/ intuitionbase.com]-nak az eredeti cikkért és DM-nek a fordításért.</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Faq&diff=446 2007-10-11T22:12:44Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a gyakori kérdéseket, melyeket egy, az [[Amiga]] világával most ismerkedő olvasó tenne fel:<br /> <br /> <br /> == Mi az Amiga? ==<br /> <br /> Az [[Amiga]] szó spanyolul barátnőt jelent. Az [[Amiga]] egy számítógép család, melyet a [[Commodore]] forgalmazott a '90-es évek közepéig. Kiváló multimédiás képességeinek köszönhetően megelőzte korát és nagyban hozzájárult a számítógépes grafika és hang fejlődéséhez. A rengeteg játéknak és demónak köszönhetően népszerű hobbiszámítógéppé és a [[demoscene]] jeles szereplőjévé vált. A termékcsalád komolyabb és drágább modeljei főleg grafikával, tördeléssel és 3D animációval foglalkozó cégeknél leltek alkalmazásra, számos népszerű TV film és sorozat animációit készítették Amigával.<br /> <br /> <br /> == Mi az Amigaspirit? ==<br /> <br /> Elsődlegesen az Amigaspirit egy [[IRC]]-csatorna ami az ircnet-en található. Itt az Amiga-gépek kedvelői találkoznak, akik meggyőződéssel használtak vagy használnak Amiga gépeket. Túlnyomóan a classic vonal képviselődik a csatornán de szivesen van látva bárki aki nosztalgikus, kreativ és alternatív társaságra vágyik.<br /> Az Amigaspirit újabban egy webportál is, ahol az Amigával kapcsolatos híreket, cikkeket és fórumot lehet megtalálni.<br /> <br /> <br /> == Ki használ ma még Amigát? ==<br /> <br /> Ahogy az oldal neve is mutatja, mindenki aki hisz az &quot;Amiga szellemében&quot; és abban a légkörben amit maga körül teremtett. Eleg sokan meglévő más gyártmányú gépük mellett is használnak Amigát vagy Amiga-klón gépeket, azok jellemzői vagy nosztalgikus, szentimentális értékük miatt. <br /> <br /> <br /> == Miért jobb az Amiga mint a PC? ==<br /> <br /> Nem célunk összehasonlítani a két platformot, így az oldalon sem találsz majd valószínűleg ehhez kapcsolódó információt. Eléggé tradicionális volt régebben a két platform közötti ellentét, főleg az Amigás oldalról, de napjainkban békésen megfér egymás mellett a két (vagy többféle) gép. Mindenki személyes meggyőződése alapján dönt, hogy melyiket használja és milyen okból. Mi megszállottak vagyunk és ez bizonyos fokú szubjektivitással jár. <br /> <br /> <br /> == Miért jobb az AmigaOS mint a Linux/Windows/MacOS (stb...)? ==<br /> <br /> Szintén nem vállalkozunk az AmigaOS összehasonlítására más operációs rendszerekkel. Mindegyiknek megvan az előnye és hátránya. Mi az AmigaOS-t a felhasználóbarátsága, sebessége, innovatív megoldásai, remek bővíthetősége és időtállósága miatt kedveljük. A classic vonal fénykorában az erőforrástakarékos rendszerek voltak sikeresek, ezért a korabeli gépeken kivétel nélkül AmigaOS-t futtattak. Napjaink egyre nagyobbra hízó, több gigabájt memóriát igénylő monstrum rendszerei mellett még jobban hangsúlyozhatnánk, hogy az AmigaOS talán legnagyobb előnye, hogy pici, nagyon gyorsan indul és villámgyorsan reagál a felhasználó kéréseire. Mindezek mellett pedig már a más rendszereken megszokott kényelmi szolgáltatások sem hiányoznak belőle. <br /> <br /> <br /> == Mi lett az Amigával? ==<br /> <br /> A [[Commodore]] cég 1994-es csődjét követően egy még szomorúbb történet vette kezdetét. A jogokat felvásárló [[Escom|Escom AG]] a Commodore és Amiga márkát kettéválasztotta és egy ideig még gyártotta az Amiga 1200-es és 4000-es modelleket, &quot;Amiga International&quot; márkanév alatt. Később, miután az [[Escom]] is csődbement, a márkákat és jogokat különféle cégek adták vették. Az Amiga a [[Gateway]] tulajdonába került, majd a Gateway-ből kivált néhány dolgozó kivásárolta, licencelte a brand-et és megalapította a mai napig létező Amiga Inc.-et, melynek Bill McEwen a vezetője.<br /> <br /> <br /> <br /> == Mit csinál manapság az Amiga Inc? ==<br /> <br /> Az [[AmigaInc|Amiga Inc.]] mindeddig nem tett le komoly eredményeket az asztalra. Elkezdték fejleszteni az [[AmigaDE]] (Digital Environment)-t és az [[AmigaAnywhere]]-t, melyekből egyelőre nem lett kézzelfogható termék. Talán a legnagyobb eredményük az [[AmigaOS]] továbbfejlesztésének megkezdése, melyre külsős cégekkel szerződtek. Az [[AmigaOS]] 3.5-öt és 3.9-et a [[Haage und Partner]] készítette el, majd később a [[Hyperion|Hyperion VOF]] kezdte el és fejleszti a mai napig is az [[AmigaOS4]]-et. Az Amiga Inc. mindeközben mobiltelefonokra és PDA-kra adott ki játékokat.<br /> <br /> <br /> == Mi lett az AmigaOS4 sorsa? ==<br /> <br /> Az AmigaOS 4.0 végül elkészült és a [[Hyperion]] ki is adta az [[AmigaOne]]-nak nevezett alaplapokra.<br /> Mivel a Hyperion az OS4-et az Amiga Inc. megbízásából fejlesztette, a szerződés szerint át kellett volna adnia a forrásokat az Amiga Inc.-nek és nem volt jogosult a rendszer kiadására. Az Amiga Inc. pert indított a Hyperion ellen. A [[Hyperion]] állítása szerint az [[AmigaInc|Amiga Inc.]] többszörösen megsértette a szerződést, így az semmisnek tekintendő. A pereskedés jelenleg is folyik.<br /> <br /> <br /> == Milyen gépeken fut az OS4? ==<br /> <br /> Az [[AmigaOS4]] -et alapvetően az angol [[Eyetech]] cég által készített [[AmigaOne]] alaplapokra kezdték fejleszteni. Miután az [[Eyetech]] kiszállt a bizniszből és a végleges [[AmigaOne]] nem készült el, az [[AmigaInc|Amiga Inc.]] megállapodott a [[MAI Logic]]-al, a már készen lévő [[PowerPC]]-s alaplapjuk forgalmazásáról. Az alaplapokat [[AmigaOne]] név alatt hozták forgalomba. Kezdetben még nem készült el rájuk az OS4, így Linux-al forgalmazák. Majd mikor az OS4 végre elkészült az alaplapok forgalmazása a [[MAI Logic]] csődje miatt megszűnt. Az [[AmigaOS4]] hardver nélkül maradt. <br /> A Hyperion elkészítette a rendszer [[PowerPC]]-s Classic Amigákon futó változatát is, melyet azonban még nem adtak ki.<br /> A [[Hyperion]] megállapodott az ACube nevű olasz hardver fejlesztő céggel is, akik elkészítették a [[SAM440EP]] névre hallgató [[PowerPC]]-s alaplapot, mely elviekben képes az AmigaOS4 futtatására, viszont az Amiga Inc.-el zajló per végéig nem valószínű, hogy megjelenik rá a rendszer.<br /> Az [[AmigaInc|Amiga Inc.]] mindeközben beharangozta a következő generációs Amigákat, melyek a [[PAsemi|P.A. Semi]] referencia alaplapjára épülnének és szintén OS4-et futtatnának. Tehát úgy tűnik, hogy az OS4 jövője nagy mértékben a per kimenetelétől fog függni.<br /> <br /> <br /> == Hallottam, hogy van egy alternatív Amigás vonal is. Az micsoda? ==<br /> <br /> Nem egy, több is. Még a két processzoros amigás bővítőkártyák idejében néhány amigás programozó elkezdett fejleszteni egy kizárólag [[PowerPC]]-n futó [[AmigaOS]] klónt, a [[MorphOS]]-t. Később egy [[Genesi]] nevű cég vette szárnyai alá a projektet és elkészítették a [[Pegasos]] névre hallgató [[PowerPC]]-s alaplapot, melynek a [[MorphOS]] lett az alapértelmezett operációs rendszere. A [[Pegasos]] forgalmazása 2006-ban megszűnt, így jelenleg MorphOS alá sem lehet kapni új hardvert.<br /> <br /> Az [[AmigaOS4]]-el és a [[MorphOS]]-el párhuzamosan kezdték el fejleszteni az [[AROS]]-t, ami az Amiga Research Operating System rövidítése, de újabban a jogi problémákat megelőzendő a nevet megváltoztatták &quot;AROS Research Operating System&quot;-re. Az [[AROS]] project célja, hogy az AmigaOS 3.1-et újraírják és továbbfejlesszék x86-os platformra. Az AROS project elegendő fejlesztő híján nagyon lassan halad. Felhasználói bázisa alig van, mivel a rendszer jelenleg még nem tartalmaz [[M68K]] emulátort, tehát a régi programok nem futnak rajta, natív szoftver pedig még szintén alig van rá.<br /> <br /> <br /> == Az nem jelent gondot, hogy több Amigás platform létezik? ==<br /> <br /> Dehogynem. Mivel a különböző rendszerek technikailag egyre jobban távolodnak egymástól, egy Amigára fejlesztő programozónak egyre nagyobb munkát jelent, hogy a programját mindegyik platformra optimalizálja. A felhasználók felaprózódtak a rendszerek között, így egyik rendszeren sincs már akkora aktivitás, mint korábban.<br /> <br /> <br /> == Azért az amigás társadalom egységes maradt? ==<br /> <br /> Sajnos nem. Az amiga community is szétszakadt a rendszerek mentén, ellenségeskedés és viták kezdődtek, ami oda vezetett, hogy sokan elszeparálták magukat. Az [[AmigaOS4]] felhasználók az [http://www.amigaworld.net AmigaWorld.net]-en és [http://www.amigans.net Amigans.net]-en koncentrálódtak, a [[MorphOS]] felhasználói saját weboldalakat indítottak [http://www.morphzone.org MorphZone.org] és [http://www.morphos-news.de MorphOS-news.de] néven, míg az [[AROS]] szintén saját közösséget kezdett építgetni. Ennek mentén alakult ki az Amigás témákkal foglalkozó amigaspirit.hu és a MorphOS-es pegasos.hu is.<br /> <br /> A fórumokon gyakran hallgató &quot;red&quot; meg &quot;blue&quot; jelző is arra utal, hogy a piros Amiga [[boingball]], vagy a kék [[MorphOS]] lepke oldalán állsz -e.<br /> <br /> <br /> == Ti melyik amigás vonalat ajánlanátok, mi a különbség? ==<br /> <br /> Leginkább azt javasoljuk, hogy ha érdekel az újgenerációs Amigák világa, nézd meg az összes lehetőséget és magad döntsd el, melyik szimpatikus. <br /> <br /> Ha a jelenleg még gyerekcipőben járó [[AROS]]-t leszámítjuk, általánosságban talán elmondhatjuk, hogy két új rendszer közül az [[AmigaOS4]] az, amelyik felhasználói élményben és felületében közelebb áll az AmigaOS 3.9-hez, viszont a háttérben jelentős fejlesztéseken és változtatásokon esett át. A [[MorphOS]]-t az AmigaOS 3.1-ből kiindulva kezdték el fejleszteni és bár sokmindenben hasonlít az AmigaOS-hez és kis konfigurálgatással szinte teljesen AmigaOS szerűvé tehető, mégis egy kicsit jobban eltávolodott az Amigán megszokott felülettől.<br /> <br /> Classic Amigán is jellemző volt, hogy az egyes feladatokra és problémákra többféle megoldás született. A két újgenerációs rendszerről elmondható, hogy más-más megoldást választottak, tettek alapértelmezetté és fejlesztettek tovább. Például az AmigaOS4 grafikus alrendszere a [[Picasso96]], míg a MorphOS a [[CyberGraphX]]-et használja, az AmigaOS4 felhasználói felülete a [[Reaction]]-re alapul, míg a MorphOS a [[MUI]]-t fejlesztette tovább. Az AmigaOS4-ben továbbfejlesztették az FFS fájlrendszert, míg a MorphOS az SFS-t, egy külső fejlesztő által készített és Amigán is népszerű fájlrendszert tett alapértelmezetté (de természetesen mindkét rendszeren használhatjuk a másik fájlrendszert is). Mindkét rendszerben megtalálható egy 68k emulátor, mely a régi programok futtatását teszi lehetővé.<br /> <br /> <br /> == Az AmigaSpirit foglalkozik más retro platformokkal is? ==<br /> <br /> Az oldal - nevéből adódóan is - főleg az Amigával kapcsolatos témákra koncentrál. A látogatók minden bizonnyal nem fognak elitélni ha más platformmal kapcsolatos dolgokat vetsz fel a fórumban, de kérünk hogy inkább az adott platformmal kapcsolatos portálokat és oldalakat keresd fel.<br /> <br /> <br /> == Szükségem lenne Kickstart-ra, keresek egy játékot, ide tudjátok nekem adni? ==<br /> <br /> Ebben sajnos nem tudunk neked segíteni, viszont feltehetőleg útba tudunk igazítani hol veheted meg az általad keresett programokat. <br /> Az Amiga inc. és - meglepő módon - sok régebbi játék készítője is elég sok oldalnak a bezárását kezdeményezte általa illegálisnak tartott file-csere vagy tartalom miatt. Mi szeretnénk egy fenyegetésektől mentes oldalt fenntartani és minél több látogatgatónak kellemes időtöltést szerezni.<br /> <br /> A Kickstart ROM-ok továbbra is jogvédettek, az Amiga Inc. tulajdonát képezik. Hivatalosan megvásárolhatók a [http://www.cloanto.com Cloanto] [http://www.amigaforever.com Amiga Forever] csomagjában, melyhez egy, az Amiga és a Commodore történetével foglalkozó filmeket tartalmazó DVD-t is kapsz. Ha rendelkezel egy valódi Amigával, a gépedben lévő ROM-okat legálisan használhatod akár emulátorhoz is. A ROM-ok tartalmát egy arra alkalmas programmal lementheted egy lemezre és betöltheted az emulátorba.<br /> <br /> A játékok többsége sajnos szintén jogvédett még, annak ellenére, hogy a cégek többsége már nem foglalkozik forgalmazásukkal, vagy esetleg már nem is létezik. Viszont több cég is gesztusként az amigás társadalom felé, szabaddá tette játékait. A legálisan letölthető játékok listáját megtalálhatod az [http://www.amigaflame.com/amiretro.htm AmigaFlame] weboldalon.</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS_programok&diff=228 2007-07-25T13:50:04Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni a MorphOS-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül.<br /> <br /> == Internet ==<br /> === Böngésző ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://www.ppa.pl/khtml/index_en.php Sputnik]<br /> | Egy fejlesztés alatt álló, CSS-t is támogató böngésző, a linuxos KHTML portja.<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.ibrowse-dev.net/ IBrowse]<br /> | Az egyik legelterjedtebb Amigás böngésző, CSS-t nem támogat, viszont MUI-s. Jelenleg is fejlesztik.<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |-<br /> | [http://aweb.sunsite.dk/ AWeb]<br /> | Hasonló az IBrowse-hoz, viszont nem használ MUI-t.<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://v3.vapor.com/voyager/ Voyager]<br /> | Hasonló tudású böngésző, szintén MUI-s.<br /> | Fizetős<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === IRC ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://v3.vapor.com/amirc/ AmIRC]<br /> | A legnagyobb tudású, nagymultú IRC kliens Amigán<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |-<br /> | [http://wookiechat.amigarevolution.com/wookiechat/ WookieChat]<br /> | AmIRC klón, melynek fő célkitűzése, hogy ugyanazt nyújtsa ingyenesen<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.mguc.republika.pl/download/MomosIRC_MOS.lha MomosIRC]<br /> | Egy új kezdeményezés, egyelőre sok hiányossággal<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === E-mail kliens ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://www.yam.ch/ YAM]<br /> | Az egyik legelterjedtebb IRC kliens, gyors keresővel, fejlett GUI-val, spam szűrővel és sok funkcióval<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://simplemail.sourceforge.net/index.php Simple Mail]<br /> | Hasonló tudású levelezőprogram, IMAP támogatással<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === Instant messenger ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://jabberwocky.amigaworld.de/ Jabberwocky]<br /> | Jabber kliens<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://polymere.free.fr/polyglot_en.html PolyGlot (MSN)]<br /> | Fejlesztés alatt álló MSN kliens<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === RSS, Podcast, Vodcast ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://alfie.altervista.org/soft/amrss.html AmRSS]<br /> | RSS olvasó<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.seal-amiga.co.uk/robert/amipodder/ AmiPodder]<br /> | Podcast kliens<br /> | Freeware<br /> | 68k<br /> |}<br /> <br /> === FTP kliens ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://www.amitradecenter.net/index.html AmiTradeCenter]<br /> | Nagytudású FTP kliens több szál kezeléssel és FTP lista tárolási lehetőséggel. Érdemes régebbi verziót beszerezni belőle, mert az újabbak fagynak.<br /> | Freeware<br /> | 68k<br /> |-<br /> | Directory Opus Magellan<br /> | Fájlkezelő program, mely beépített FTP klienssel is rendelkezik<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |}<br /> <br /> === P2P kliens ===<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en CTorrent port]<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en mlDonkey port]<br /> === Távoli asztal ===<br /> * [http://twinvnc.free.fr/index.php?menu=01&amp;lang=eng TwinVNC]<br /> * [http://www.hd-zone.com/rdesktop/rdesktop-mos.htm RDesktop port]<br /> <br /> == Multimédia ==<br /> === Videó lejátszó ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MPlayer MOS port]<br /> * [http://frogger.rules.pl/ Frogger]<br /> <br /> == CD/DVD ==<br /> === Író ===<br /> * [http://makecd.core.de/ MakeCD]<br /> * [http://www.tbs-software.com/fp/welcome.phtml FryingPan]<br /> * [http://www.burnit.info/ BurnIt!]<br /> === Encoder ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MEncoder]<br /> <br /> == Szöveg ==<br /> === Szövegeditor ===<br /> * Cygnus Editor (CED)<br /> * MorphEd, MicroGoldEd<br /> === IDE ===<br /> * CubicIDE<br /> === Szövegszerkesztő ===<br /> * FinalWriter<br /> * Papyrus Office<br /> === DTP ===<br /> * PageStream<br /> <br /> == Grafika ==<br /> === 3D ===<br /> * Blender<br /> === 2D ===<br /> * ArtEffect<br /> * ImageFX<br /> === Képmegjelenítő ===<br /> * ShowGirls<br /> <br /> == Hang ==<br /> === MP3 lejátszó ===<br /> * SongPlayer<br /> * AmiNetRadio<br /> === Tracker ===<br /> * ...<br /> === MIDI jelátszó ===<br /> * Timidity port<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> * ...</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS_programok&diff=227 2007-07-25T13:43:27Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni a MorphOS-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül.<br /> <br /> == Internet ==<br /> === Böngésző ===<br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> | [http://www.ppa.pl/khtml/index_en.php Sputnik]<br /> | Egy fejlesztés alatt álló, CSS-t is támogató böngésző, a linuxos KHTML portja.<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.ibrowse-dev.net/ IBrowse]<br /> | Az egyik legelterjedtebb Amigás böngésző, CSS-t nem támogat, viszont MUI-s. Jelenleg is fejlesztik.<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |-<br /> | [http://aweb.sunsite.dk/ AWeb]<br /> | Hasonló az IBrowse-hoz, viszont nem használ MUI-t.<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://v3.vapor.com/voyager/ Voyager]<br /> | Hasonló tudású böngésző, szintén MUI-s.<br /> | Fizetős<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === IRC ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://v3.vapor.com/amirc/ AmIRC]<br /> | A legnagyobb tudású, nagymultú IRC kliens Amigán<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |-<br /> | [http://wookiechat.amigarevolution.com/wookiechat/ WookieChat]<br /> | AmIRC klón, melynek fő célkitűzése, hogy ugyanazt nyújtsa ingyenesen<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.mguc.republika.pl/download/MomosIRC_MOS.lha MomosIRC]<br /> | Egy új kezdeményezés, egyelőre sok hiányossággal<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === E-mail kliens ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://www.yam.ch/ YAM]<br /> | Az egyik legelterjedtebb IRC kliens, gyors keresővel, fejlett GUI-val, spam szűrővel és sok funkcióval<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://simplemail.sourceforge.net/index.php Simple Mail]<br /> | Hasonló tudású levelezőprogram, IMAP támogatással<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === Instant messenger ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://jabberwocky.amigaworld.de/ Jabberwocky]<br /> | Jabber kliens<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://polymere.free.fr/polyglot_en.html PolyGlot (MSN)]<br /> | Fejlesztés alatt álló MSN kliens<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === RSS, Podcast, Vodcast ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://alfie.altervista.org/soft/amrss.html AmRSS]<br /> | RSS olvasó<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.seal-amiga.co.uk/robert/amipodder/ AmiPodder]<br /> | Podcast kliens<br /> | Freeware<br /> | 68k<br /> |}<br /> <br /> === FTP kliens ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://www.amitradecenter.net/index.html AmiTradeCenter]<br /> | Nagytudású FTP kliens több szál kezeléssel és FTP lista tárolási lehetőséggel. Érdemes régebbi verziót beszerezni belőle, mert az újabbak fagynak.<br /> | Freeware<br /> | 68k<br /> |-<br /> | Directory Opus Magellan<br /> | Fájlkezelő program, mely beépített FTP klienssel is rendelkezik<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |}<br /> <br /> === P2P kliens ===<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en CTorrent port]<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en mlDonkey port]<br /> === Távoli asztal ===<br /> * [http://twinvnc.free.fr/index.php?menu=01&amp;lang=eng TwinVNC]<br /> * [http://www.hd-zone.com/rdesktop/rdesktop-mos.htm RDesktop port]<br /> <br /> == Multimédia ==<br /> === Videó lejátszó ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MPlayer MOS port]<br /> * [http://frogger.rules.pl/ Frogger]<br /> <br /> == CD/DVD ==<br /> === Író ===<br /> * [http://makecd.core.de/ MakeCD]<br /> * [http://www.tbs-software.com/fp/welcome.phtml FryingPan]<br /> * [http://www.burnit.info/ BurnIt!]<br /> === Encoder ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MEncoder]<br /> <br /> == Szöveg ==<br /> === Szövegeditor ===<br /> * Cygnus Editor (CED)<br /> * MorphEd, MicroGoldEd<br /> === IDE ===<br /> * CubicIDE<br /> === Szövegszerkesztő ===<br /> * FinalWriter<br /> * Papyrus Office<br /> === DTP ===<br /> * PageStream<br /> <br /> == Grafika ==<br /> === 3D ===<br /> * Blender<br /> === 2D ===<br /> * ArtEffect<br /> * ImageFX<br /> === Képmegjelenítő ===<br /> * ShowGirls<br /> <br /> == Hang ==<br /> === MP3 lejátszó ===<br /> * SongPlayer<br /> * AmiNetRadio<br /> === Tracker ===<br /> * ...<br /> === MIDI jelátszó ===<br /> * Timidity port<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> * ...</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS_programok&diff=226 2007-07-25T13:42:54Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni a MorphOS-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül.<br /> <br /> == Internet ==<br /> === Böngésző ===<br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> | [http://www.ppa.pl/khtml/index_en.php Sputnik]<br /> | Egy fejlesztés alatt álló, CSS-t is támogató böngésző, a linuxos KHTML portja.<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.ibrowse-dev.net/ IBrowse]<br /> | Az egyik legelterjedtebb Amigás böngésző, CSS-t nem támogat, viszont MUI-s. Jelenleg is fejlesztik.<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |-<br /> | [http://aweb.sunsite.dk/ AWeb]<br /> | Hasonló az IBrowse-hoz, viszont nem használ MUI-t.<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://v3.vapor.com/voyager/ Voyager]<br /> | Hasonló tudású böngésző, szintén MUI-s.<br /> | Fizetős<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === IRC ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://v3.vapor.com/amirc/ AmIRC]<br /> | A legnagyobb tudású, nagymultú IRC kliens Amigán<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |-<br /> | [http://wookiechat.amigarevolution.com/wookiechat/ WookieChat]<br /> | AmIRC klón, melynek fő célkitűzése, hogy ugyanazt nyújtsa ingyenesen<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.mguc.republika.pl/download/MomosIRC_MOS.lha MomosIRC]<br /> | Egy új kezdeményezés, egyelőre sok hiányossággal<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === E-mail kliens ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://www.yam.ch/ YAM]<br /> | Az egyik legelterjedtebb IRC kliens, gyors keresővel, fejlett GUI-val, spam szűrővel és sok funkcióval<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://simplemail.sourceforge.net/index.php Simple Mail]<br /> | Hasonló tudású levelezőprogram, IMAP támogatással<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === Instant messenger ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://jabberwocky.amigaworld.de/Jabberwocky]<br /> | Jabber kliens<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://polymere.free.fr/polyglot_en.html PolyGlot (MSN)]<br /> | Fejlesztés alatt álló MSN kliens<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === RSS, Podcast, Vodcast ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://alfie.altervista.org/soft/amrss.html AmRSS]<br /> | RSS olvasó<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.seal-amiga.co.uk/robert/amipodder/ AmiPodder]<br /> | Podcast kliens<br /> | Freeware<br /> | 68k<br /> |}<br /> <br /> === FTP kliens ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://www.amitradecenter.net/index.html AmiTradeCenter]<br /> | Nagytudású FTP kliens több szál kezeléssel és FTP lista tárolási lehetőséggel. Érdemes régebbi verziót beszerezni belőle, mert az újabbak fagynak.<br /> | Freeware<br /> | 68k<br /> |-<br /> | Directory Opus Magellan<br /> | Fájlkezelő program, mely beépített FTP klienssel is rendelkezik<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |}<br /> <br /> === P2P kliens ===<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en CTorrent port]<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en mlDonkey port]<br /> === Távoli asztal ===<br /> * [http://twinvnc.free.fr/index.php?menu=01&amp;lang=eng TwinVNC]<br /> * [http://www.hd-zone.com/rdesktop/rdesktop-mos.htm RDesktop port]<br /> <br /> == Multimédia ==<br /> === Videó lejátszó ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MPlayer MOS port]<br /> * [http://frogger.rules.pl/ Frogger]<br /> <br /> == CD/DVD ==<br /> === Író ===<br /> * [http://makecd.core.de/ MakeCD]<br /> * [http://www.tbs-software.com/fp/welcome.phtml FryingPan]<br /> * [http://www.burnit.info/ BurnIt!]<br /> === Encoder ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MEncoder]<br /> <br /> == Szöveg ==<br /> === Szövegeditor ===<br /> * Cygnus Editor (CED)<br /> * MorphEd, MicroGoldEd<br /> === IDE ===<br /> * CubicIDE<br /> === Szövegszerkesztő ===<br /> * FinalWriter<br /> * Papyrus Office<br /> === DTP ===<br /> * PageStream<br /> <br /> == Grafika ==<br /> === 3D ===<br /> * Blender<br /> === 2D ===<br /> * ArtEffect<br /> * ImageFX<br /> === Képmegjelenítő ===<br /> * ShowGirls<br /> <br /> == Hang ==<br /> === MP3 lejátszó ===<br /> * SongPlayer<br /> * AmiNetRadio<br /> === Tracker ===<br /> * ...<br /> === MIDI jelátszó ===<br /> * Timidity port<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> * ...</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS_programok&diff=225 2007-07-25T13:35:33Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni a MorphOS-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül.<br /> <br /> == Internet ==<br /> === Böngésző ===<br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> | [http://www.ppa.pl/khtml/index_en.php Sputnik]<br /> | Egy fejlesztés alatt álló, CSS-t is támogató böngésző, a linuxos KHTML portja.<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.ibrowse-dev.net/ IBrowse]<br /> | Az egyik legelterjedtebb Amigás böngésző, CSS-t nem támogat, viszont MUI-s. Jelenleg is fejlesztik.<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |-<br /> | [http://aweb.sunsite.dk/ AWeb]<br /> | Hasonló az IBrowse-hoz, viszont nem használ MUI-t.<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://v3.vapor.com/voyager/ Voyager]<br /> | Hasonló tudású böngésző, szintén MUI-s.<br /> | Fizetős<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === IRC ===<br /> {|<br /> |-<br /> | [http://v3.vapor.com/amirc/ AmIRC]<br /> | A legnagyobb tudású, nagymultú IRC kliens Amigán<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |-<br /> | [http://wookiechat.amigarevolution.com/wookiechat/ WookieChat]<br /> | AmIRC klón, melynek fő célkitűzése, hogy ugyanazt nyújtsa ingyenesen<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.mguc.republika.pl/download/MomosIRC_MOS.lha MomosIRC]<br /> | Egy új kezdeményezés, egyelőre sok hiányossággal<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === E-mail kliens ===<br /> * [http://www.yam.ch/ YAM]<br /> * [http://simplemail.sourceforge.net/index.php Simple Mail]<br /> === Instant messenger ===<br /> * [http://jabberwocky.amigaworld.de/ Jabberwocky]<br /> * [http://polymere.free.fr/polyglot_en.html PolyGlot (MSN)]<br /> === RSS, Podcast, Vodcast ===<br /> * [http://alfie.altervista.org/soft/amrss.html AmRSS]<br /> * [http://www.seal-amiga.co.uk/robert/amipodder/ AmiPodder]<br /> === FTP kliens ===<br /> * [http://www.amitradecenter.net/index.html AmiTradeCenter]<br /> * Directory Opus Magellan<br /> === P2P kliens ===<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en CTorrent port]<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en mlDonkey port]<br /> === Távoli asztal ===<br /> * [http://twinvnc.free.fr/index.php?menu=01&amp;lang=eng TwinVNC]<br /> * [http://www.hd-zone.com/rdesktop/rdesktop-mos.htm RDesktop port]<br /> <br /> == Multimédia ==<br /> === Videó lejátszó ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MPlayer MOS port]<br /> * [http://frogger.rules.pl/ Frogger]<br /> <br /> == CD/DVD ==<br /> === Író ===<br /> * [http://makecd.core.de/ MakeCD]<br /> * [http://www.tbs-software.com/fp/welcome.phtml FryingPan]<br /> * [http://www.burnit.info/ BurnIt!]<br /> === Encoder ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MEncoder]<br /> <br /> == Szöveg ==<br /> === Szövegeditor ===<br /> * Cygnus Editor (CED)<br /> * MorphEd, MicroGoldEd<br /> === IDE ===<br /> * CubicIDE<br /> === Szövegszerkesztő ===<br /> * FinalWriter<br /> * Papyrus Office<br /> === DTP ===<br /> * PageStream<br /> <br /> == Grafika ==<br /> === 3D ===<br /> * Blender<br /> === 2D ===<br /> * ArtEffect<br /> * ImageFX<br /> === Képmegjelenítő ===<br /> * ShowGirls<br /> <br /> == Hang ==<br /> === MP3 lejátszó ===<br /> * SongPlayer<br /> * AmiNetRadio<br /> === Tracker ===<br /> * ...<br /> === MIDI jelátszó ===<br /> * Timidity port<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> * ...</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS_programok&diff=224 2007-07-25T13:31:14Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni a MorphOS-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül.<br /> <br /> == Internet ==<br /> === Böngésző ===<br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> | [http://www.ppa.pl/khtml/index_en.php Sputnik]<br /> | Egy fejlesztés alatt álló, CSS-t is támogató böngésző, a linuxos KHTML portja.<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://www.ibrowse-dev.net/ IBrowse]<br /> | Az egyik legelterjedtebb Amigás böngésző, CSS-t nem támogat, viszont MUI-s. Jelenleg is fejlesztik.<br /> | Fizetős<br /> | 68k<br /> |-<br /> | [http://aweb.sunsite.dk/ AWeb]<br /> | Hasonló az IBrowse-hoz, viszont nem használ MUI-t.<br /> | Freeware<br /> | MOS natív<br /> |-<br /> | [http://v3.vapor.com/voyager/ Voyager]<br /> | Hasonló tudású böngésző, szintén MUI-s.<br /> | Fizetős<br /> | MOS natív<br /> |}<br /> <br /> === IRC ===<br /> * [http://v3.vapor.com/amirc/ AmIRC]<br /> * [http://wookiechat.amigarevolution.com/wookiechat/ WookieChat]<br /> * [http://www.mguc.republika.pl/download/MomosIRC_MOS.lha MomosIRC]<br /> === E-mail kliens ===<br /> * [http://www.yam.ch/ YAM]<br /> * [http://simplemail.sourceforge.net/index.php Simple Mail]<br /> === Instant messenger ===<br /> * [http://jabberwocky.amigaworld.de/ Jabberwocky]<br /> * [http://polymere.free.fr/polyglot_en.html PolyGlot (MSN)]<br /> === RSS, Podcast, Vodcast ===<br /> * [http://alfie.altervista.org/soft/amrss.html AmRSS]<br /> * [http://www.seal-amiga.co.uk/robert/amipodder/ AmiPodder]<br /> === FTP kliens ===<br /> * [http://www.amitradecenter.net/index.html AmiTradeCenter]<br /> * Directory Opus Magellan<br /> === P2P kliens ===<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en CTorrent port]<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en mlDonkey port]<br /> === Távoli asztal ===<br /> * [http://twinvnc.free.fr/index.php?menu=01&amp;lang=eng TwinVNC]<br /> * [http://www.hd-zone.com/rdesktop/rdesktop-mos.htm RDesktop port]<br /> <br /> == Multimédia ==<br /> === Videó lejátszó ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MPlayer MOS port]<br /> * [http://frogger.rules.pl/ Frogger]<br /> <br /> == CD/DVD ==<br /> === Író ===<br /> * [http://makecd.core.de/ MakeCD]<br /> * [http://www.tbs-software.com/fp/welcome.phtml FryingPan]<br /> * [http://www.burnit.info/ BurnIt!]<br /> === Encoder ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MEncoder]<br /> <br /> == Szöveg ==<br /> === Szövegeditor ===<br /> * Cygnus Editor (CED)<br /> * MorphEd, MicroGoldEd<br /> === IDE ===<br /> * CubicIDE<br /> === Szövegszerkesztő ===<br /> * FinalWriter<br /> * Papyrus Office<br /> === DTP ===<br /> * PageStream<br /> <br /> == Grafika ==<br /> === 3D ===<br /> * Blender<br /> === 2D ===<br /> * ArtEffect<br /> * ImageFX<br /> === Képmegjelenítő ===<br /> * ShowGirls<br /> <br /> == Hang ==<br /> === MP3 lejátszó ===<br /> * SongPlayer<br /> * AmiNetRadio<br /> === Tracker ===<br /> * ...<br /> === MIDI jelátszó ===<br /> * Timidity port<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> * ...</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS_programok&diff=223 2007-07-25T00:14:32Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni a MorphOS-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül.<br /> <br /> == Internet ==<br /> === Böngésző ===<br /> * [http://www.ppa.pl/khtml/index_en.php Sputnik]<br /> * [http://www.ibrowse-dev.net/ IBrowse]<br /> * [http://aweb.sunsite.dk/ AWeb]<br /> * [http://v3.vapor.com/voyager/ Voyager]<br /> === IRC ===<br /> * [http://v3.vapor.com/amirc/ AmIRC]<br /> * [http://wookiechat.amigarevolution.com/wookiechat/ WookieChat]<br /> * [http://www.mguc.republika.pl/download/MomosIRC_MOS.lha MomosIRC]<br /> === E-mail kliens ===<br /> * [http://www.yam.ch/ YAM]<br /> * [http://simplemail.sourceforge.net/index.php Simple Mail]<br /> === Instant messenger ===<br /> * [http://jabberwocky.amigaworld.de/ Jabberwocky]<br /> * [http://polymere.free.fr/polyglot_en.html PolyGlot (MSN)]<br /> === RSS, Podcast, Vodcast ===<br /> * [http://alfie.altervista.org/soft/amrss.html AmRSS]<br /> * [http://www.seal-amiga.co.uk/robert/amipodder/ AmiPodder]<br /> === FTP kliens ===<br /> * [http://www.amitradecenter.net/index.html AmiTradeCenter]<br /> * Directory Opus Magellan<br /> === P2P kliens ===<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en CTorrent port]<br /> * [http://www.christianrosentreter.com/releases/ports.php?lang=en mlDonkey port]<br /> === Távoli asztal ===<br /> * [http://twinvnc.free.fr/index.php?menu=01&amp;lang=eng TwinVNC]<br /> * [http://www.hd-zone.com/rdesktop/rdesktop-mos.htm RDesktop port]<br /> <br /> == Multimédia ==<br /> === Videó lejátszó ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MPlayer MOS port]<br /> * [http://frogger.rules.pl/ Frogger]<br /> <br /> == CD/DVD ==<br /> === Író ===<br /> * [http://makecd.core.de/ MakeCD]<br /> * [http://www.tbs-software.com/fp/welcome.phtml FryingPan]<br /> * [http://www.burnit.info/ BurnIt!]<br /> === Encoder ===<br /> * [http://fabportnawak.free.fr/mplayer/ MEncoder]<br /> <br /> == Szöveg ==<br /> === Szövegeditor ===<br /> * Cygnus Editor (CED)<br /> * MorphEd, MicroGoldEd<br /> === IDE ===<br /> * CubicIDE<br /> === Szövegszerkesztő ===<br /> * FinalWriter<br /> * Papyrus Office<br /> === DTP ===<br /> * PageStream<br /> <br /> == Grafika ==<br /> === 3D ===<br /> * Blender<br /> === 2D ===<br /> * ArtEffect<br /> * ImageFX<br /> === Képmegjelenítő ===<br /> * ShowGirls<br /> <br /> == Hang ==<br /> === MP3 lejátszó ===<br /> * SongPlayer<br /> * AmiNetRadio<br /> === Tracker ===<br /> * ...<br /> === MIDI jelátszó ===<br /> * Timidity port<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> * ...</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS_programok&diff=222 2007-07-24T23:57:00Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni a MorphOS-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül.<br /> <br /> == Internet ==<br /> === Böngésző ===<br /> * Sputnik<br /> * IBrowse<br /> * AWeb<br /> * Voyager<br /> === IRC ===<br /> * AmIRC<br /> * WookieChat<br /> * MomosIRC<br /> === E-mail kliens ===<br /> * YAM<br /> * Simple Mail<br /> === Instant messenger ===<br /> * Jabberwocky<br /> * PolyGlot (MSN)<br /> === RSS, Podcast, Vodcast ===<br /> * AmRSS<br /> * AmiPodder<br /> === FTP kliens ===<br /> * AmiTradeCenter<br /> * Directory Opus 5<br /> === P2P kliens ===<br /> * CTorrent port<br /> * mlDonkey<br /> === Távoli asztal ===<br /> * TwinVNC<br /> * RDesktop port<br /> <br /> == Multimédia ==<br /> === Videó lejátszó ===<br /> * MPlayer MOS port<br /> * Frogger<br /> <br /> == CD/DVD ==<br /> === Író ===<br /> * MakeCD<br /> * FryingPan<br /> * BurnIt!<br /> === Encoder ===<br /> * MEncoder<br /> <br /> == Szöveg ==<br /> === Szövegeditor ===<br /> * Cygnus Editor (CED)<br /> * MorphEd, MicroGoldEd<br /> === IDE ===<br /> * CubicIDE<br /> === Szövegszerkesztő ===<br /> * FinalWriter<br /> * Papyrus Office<br /> === DTP ===<br /> * PageStream<br /> <br /> == Grafika ==<br /> === 3D ===<br /> * Blender<br /> === 2D ===<br /> * ArtEffect<br /> * ImageFX<br /> === Képmegjelenítő ===<br /> * ShowGirls<br /> <br /> == Hang ==<br /> === MP3 lejátszó ===<br /> * SongPlayer<br /> * AmiNetRadio<br /> === Tracker ===<br /> * ...<br /> === MIDI jelátszó ===<br /> * Timidity port<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> * ...</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS_programok&diff=221 2007-07-24T23:48:51Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni a MorphOS-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül.<br /> <br /> == Internet ==<br /> === Böngésző ===<br /> * Sputnik<br /> * IBrowse<br /> * AWeb<br /> * Voyager<br /> === IRC ===<br /> * AmIRC<br /> * WookieChat<br /> * MomosIRC<br /> <br /> == Multimédia ==<br /> === Videó lejátszó ===<br /> * MPlayer MOS port<br /> * Frogger<br /> <br /> == CD/DVD ==<br /> === Író ===<br /> * MakeCD<br /> * FryingPan<br /> * BurnIt!<br /> === Encoder ===<br /> * MEncoder<br /> <br /> == Szöveg ==<br /> === Szövegeditor ===<br /> * Cygnus Editor (CED)<br /> * MorphEd, MicroGoldEd<br /> === IDE ===<br /> * CubicIDE<br /> === Szövegszerkesztő ===<br /> * FinalWriter<br /> * Papyrus Office<br /> === DTP ===<br /> * PageStream<br /> <br /> == Grafika ==<br /> === 3D ===<br /> * Blender<br /> === 2D ===<br /> * ArtEffect<br /> * ImageFX</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS_programok&diff=220 2007-07-24T23:43:53Z

<p>GK: Új oldal, tartalma: „Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni a MorphOS-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül. == Internet == === Böngésző === ...”</p> <hr /> <div>Ezen az oldalon próbáltuk meg összegyűjteni a MorphOS-re fellelhető, legszükségesebb programokat a teljesség igénye nélkül.<br /> <br /> == Internet ==<br /> === Böngésző ===<br /> * Sputnik<br /> * IBrowse<br /> * AWeb<br /> * Voyager<br /> === IRC ===<br /> * AmIRC<br /> * WookieChat<br /> * MomosIRC<br /> <br /> == Multimédia ==<br /> === Videó lejátszó ===<br /> * MPlayer MOS port<br /> * Frogger<br /> <br /> == Munka ==<br /> === DTP ===<br /> * PageStream<br /> <br /> == Grafika ==<br /> === 3D ===<br /> * Blender<br /> === 2D ===<br /> * ArtEffect<br /> * ImageFX</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Pegasos&diff=181 2007-05-20T19:00:28Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:PegasosLogo.jpg|thumb|250px|Pegasos logo]]<br /> A [[Genesi]] és a [[bPlan]] által tervezett és forgalmazott [[PowerPC]] architektúrára épülő platform, amely elsősorban a [[MorphOS]] nevű operációs rendszert hivatott futtatni, de emellett számos nyílt forrású operációs rendszer is rendelkezésre áll. Elsőként a [[Linux]] majd az [[OpenBSD]] készült fel a támogatására.<br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> === A kezdetek ===<br /> <br /> A Pegasos alaplap első változata 2002-ben jelent meg. Főtervezője az a [[Gerald Carda]], aki a hagyományos [[Amiga]] gépekben használható [[CyberStormPPC]] és [[BlizzardPPC]] CPU-kártyákat ([[APUS]]) is tervezte. Ezek a kártyák elsőként biztosították a teljesítménybeli továbblépést az [[M68K|Mororola 68000]] CPU család fejlesztésének leállása után az [[Amiga]] felhasználók számára.<br /> <br /> A Pegasos tehát felfogható ezen kártyák következő generációjának is, amely azonban teljes mértékben függetlenné vált a régi [[Amiga]] hardvertől.<br /> <br /> === Pegasos I ===<br /> <br /> [[Image:p1-motherboard.jpg|thumb|250px|Pegasos I alaplap]]<br /> A Pegasos I alaplap nagy vonalakban a következőket tartalmazza:<br /> <br /> * IBM [[PowerPC]] &quot;G3&quot; 750CXe processzor amely 600Mhz-n működik, passzív hűtéssel, buszsebessége 100Mhz. A processzor cserélhető kártyán kapott helyet.<br /> * [[MAI]] [[Articia]] S A660BNGP northbridge<br /> * VIA 8231 southbridge<br /> * 2db PC133 SDRAM foglalat<br /> * 1db AGP és 3db PCI foglalat<br /> * 10/100 Ethernet csatlakozó (VIA Rhine chipset)<br /> * IEEE1394/Firewire™ csatlakozási lehetőség az integrált VIA VT6306 chipnek köszönhetően<br /> * AC97 hangrendszer Sigmatel STAC 9766 codec-kel, hagyományos ki- és bemenetekkel, valamint SPDIF optikai kimenettel<br /> * 3db USB 1.1 csatlakozó, IRDA csatlakozó<br /> * 2db ATA100 szabványú IDE csatlakozó, PC-szabványú floppy meghajtó csatlakozó<br /> * soros, párhuzamos és gameport<br /> * PS/2 csatlakozók a billentyűzet és az egér számára<br /> * az alaplap kompatibilis a microATX szabvánnyal <br /> <br /> === Problémák a Pegasos I-gyel ===<br /> <br /> Csak az első Pegasos alaplapok legyártása után derült ki, hogy a felhasznált [[Articia]] S chip sajnos nem felel meg a specifikációinak, így súlyos stabilitási és adatvesztési problémákat okozhat, valamint a teljesítménye is elmarad a várttól. [[Gerald Carda]] az [[Articia]] S hibáinak javítására tervezte az újabb Pegasos I alaplapokra került April1 és April2 chippeket, amelyek így - jelentős teljesítményvesztés árán - stabil működést tesznek lehetővé. A Pegasos I alaplapot így fejlesztői és bétateszter alaplapként árusították egészen 2003 közepéig. Kevesebb mint 1000 példány készült. Az alaplap megvásárlóinak kedvezményes cserelehetőséget biztosítottak Pegasos II-re.<br /> <br /> === Pegasos II ===<br /> <br /> [[Image:p2-motherboard_2.jpg|thumb|250px|Pegasos II alaplap]]<br /> 2003 végén megjelent a Pegasos II alaplap, amely az első változat hibáinak kijavítása mellett jelentős teljesítménybeli növekedést is hozott, valamint néhány kuriózumnak számító extrával is felszerelték. Specifikációja a következő:<br /> <br /> * [[Motorola]] [[PowerPC]] &quot;G4&quot; 7447 processzor 1Ghz-en aktív hűtéssel, vagy [[IBM]] [[PowerPC]] &quot;G3&quot; 750CXe processzor 600Mhz-en passzív hűtéssel. Buszsebességük 133Mhz. A processzor cserélhető kártyán kapott helyet. Az alaplap kétprocesszoros kártyákat is képes fogadni.<br /> * [[Marvell]] MV64361 &quot;Discovery II&quot; northbridge<br /> * VIA 8231 southbridge<br /> * 2db PC266 DDR SDRAM foglalat<br /> * 1db AGP és 3db PCI foglalat<br /> * Gigabit Ethernet csatlakozó, (MV64361 chipset)<br /> * 10/100 Ethernet csatlakozó (VIA Rhine chipset)<br /> * IEEE1394/Firewire™ csatlakozási lehetőség az integrált VIA VT6306 chipnek köszönhetően<br /> * [[AC97]] hangrendszer Sigmatel STAC 9766 codec-kel, hagyományos ki- és bemenetekkel, valamint SPDIF optikai kimenettel<br /> * 3db USB 1.1 csatlakozó, [[IRDA]] csatlakozó<br /> * 2db ATA100 szabványú IDE csatlakozó, PC-szabványú floppy meghajtó csatlakozó<br /> * soros, párhuzamos és gameport<br /> * PS/2 csatlakozók a billentyűzet és az egér számára<br /> * az alaplap kompatibilis a microATX szabvánnyal <br /> <br /> <br /> == A Firmware ==<br /> <br /> A Pegasos [[OpenFirmware]] implementációval rendelkezik, ami hasonló szerepet tölt be, mint PC-n a BIOS. A Firmware képes az [[OpenFirmware]]/[[PowerPC|PPC]] és [[BIOS]]/[[x86]] szabványú bővítőkártyák inicializációjára is. Az utóbbiakat a beépített real-mode [[x86]] emulátor segítségével. Ez a funkció igen hasonlít az Alphákban található ekvivalens megoldásra. A firmware [[Forth]] nyelven scriptelhető, képes kezelni a PC-s [[BIOS]]-ok [[MBR]] szabványú particióit használó merevlemezeket éppúgy, mint az [[AmigaOS]] [[RDB]] formátumát használó eszközöket. Közvetlenül olvassa az [[ISO9660]], [[FAT]], [[Amiga]]-[[FFS]] valamint Linux [[ext2]] filerendszereket, képes bootolni CD-ROM-ról és TCP/IP alapú hálózatról is.<br /> <br /> <br /> == Pegasos alapú konfigurációk==<br /> <br /> [[Image:P2-odw.jpg|thumb|250px|Open Desktop Workstation]]<br /> === Open Desktop Workstation ===<br /> <br /> Az [[Open Desktop Workstation]] (ODW) a [[Genesi]] által forgalmazott komplett számítógép konfiguráció, mely a Pegasos II alaplapra építkezik és [[Linux]] operációs rendszerrel szállították.<br /> <br /> Specifikációja a következő:<br /> <br /> * Pegasos II alaplap, Freescale PowerPC G4 1.0GHz processzorral<br /> * 512MB DDR RAM<br /> * 80GB ATA100 Hard Disk<br /> * Dual-Layer DVD±RW Drive<br /> * ATI Radeon 9250 graphics - DVI, VGA és S-Video kimenet<br /> * Kis helyigényű ház - Torony vagy Desktop elhelyezés (92x310x400mm)<br /> * USB 2.0 (High Speed) expansion<br /> <br /> === Home Media Center ===<br /> <br /> [[Image:P2-homemedia.jpg|thumb|250px|Home Media Center]]<br /> A [[Genesi]] otthonra szánt média és kommunikáció rendszere, Pegasos II alapokon. Teljesen alumínium, egyedi házba szerelve, mely jól mutat a meglévő Hi-Fi erősítő vagy a TV mellett.<br /> <br /> Specifikációja a következő:<br /> <br /> * Pegasos II alaplap Freescale PowerPC 1.0GHz G4 processzorral<br /> * 500+ óra felvételi lehetőség TV-ből<br /> * Dual-Layer DVD±RW Drive<br /> * ATI Radeon graphics<br /> * 802.11g Wireless (54Mbit/s)<br /> * Bluetooth 2.0<br /> * THX minősítésű hang<br /> <br /> A vele szállított szofter tulajdonságai:<br /> <br /> * Digitális Video Rögzítő<br /> * Két műsor párhuzamos rögzítése dual tunert használva<br /> * Automatikus reklám felismerés és kihagyás<br /> * Kép-a-Képben<br /> * DVD és video lejátszó<br /> * Audio CD, MP3, Ogg &amp; FLAC formátumok másolása, tömörítése és kategorizálása<br /> * Digitális fotó slideshow<br /> * Időjárás jelentés modul<br /> * Streaming media (audio, video, TV &amp; DVD)<br /> * Web böngészés, email és video konferencia<br /> <br /> <br /> == Futtatható operációs rendszerek ==<br /> <br /> === MorphOS ===<br /> <br /> A Pegasos elsődleges operációs rendszere a [[MorphOS]]. A zárt forrású rendszert eredetileg a [[PowerPC]] kártyás [[Amiga]] számítógépekhez ([[APUS]]) kezdték el fejleszteni. Fő fejlesztője [[Ralph Schmidt]]. A rendszer belső felépítése igen hasonlít az [[AmigaOS]]-re, sőt rendelkezik egy teljesen [[AmigaOS]]-kompatibilis [[API]]-felülettel, amelyet [[A/Box|A/Boxnak]] hívnak. A létező Amigás binárisok futtatása is megoldott a beépített dinamikus-újrafordítást használó [[M68K]] emulátor segítségével. Természetesen azok a programok, amelyek a kezdetlegesség vagy a sebesség miatt közvetlenül nyúlnának az [[Amiga]] hardveréhez, nem működnek. A [[MorphOS]] készítői együttműködnek a nyílt forrású [[AmigaOS]]-klón, az [[AROS]] fejlesztőivel. Az [[AROS]] forráskódjának egy részét felhasználják a [[MorphOS]] fejlesztéséhez, majd a [[MorphOS]]-csapat által a kódbázis közös részén végzett fejlesztések visszakerülnek az [[AROS]] forráskódjába is.<br /> <br /> Mivel a Pegasos felhasználók legnagyobb része jelenleg a volt [[Amiga]] felhasználók közül kerül ki, így ezt használják a gépen a legtöbben.<br /> <br /> === Linux ===<br /> <br /> Remekül futtatható a [[Linux]] [[PowerPC]]-s változata. A Debian, a Crux, a Yellow Dog, Fedora, SuSE és a Gentoo Linux beépítve tartalmazza a Pegasos támogatást. Ezen kívül gyakorlatilag bármilyen PowerPC-s disztribúció használható, amennyiben Pegasost támogató kernelt fordítunk hozzá. A [[Linux]] valamennyi az alaplapon található eszközt támogatja, viszont az alaplapon található AGP-slot és a DRI egyelőre csak ún. PCIGART módban használható azokkal a driverekkel és kártyákkal, amelyek ezt támogatják (pl. ATI Radeon).<br /> <br /> Köszönhetően annak, hogy korábban az [[Apple]] [[Macintosh]] is [[PowerPC]] processzorra épült, lassú CPU emuláció nélkül, a [[MacOnLinux]] virtuális-gép szoftverrel futtathatjuk a [[Mac OS]] különböző verzióit Linux alatt. A teljesítménye így nem sokkal marad el egy hagyományos Macintoshtól, a legfontosabb Mac szoftverek remekül használhatóak. Létezik egy [[MOLK]] nevű lecsupaszított Linux disztribúció is, ami a pár másodperces boot-olás után egyből a [[MacOnLinux]]-ot indítja el, így szinte natív operációs rendszerként használhatjuk a [[Mac OS]]-t is.<br /> <br /> === BSD ===<br /> <br /> Az [[OpenBSD]] az első operációs rendszerek között volt, amelyek támogatták a Pegasos platformot. Sajnos azonban a [[Genesi]] és az [[OpenBSD]] fejlesztők kapcsolata megromlott, így a jelenlegi tervek szerint az [[OpenBSD]] következő verziójából eltávolítják a Pegasos támogatást. Más BSD rendszerek egyelőre nem támogatják a Pegasost. <br /> <br /> === Más rendszerek ===<br /> <br /> A [[Genesi]] szeretné, ha minél több operációs rendszer elérhető lenne Pegasoson. Ennek megfelelően nagyon sok operációs rendszert fejlesztő csapat kapott Pegasos gépeket. A jelenleg készülő rendszerek között a különféle [[BSD]] variánsokat éppúgy megtaláljuk mint a [[QNX]]-et, vagy az [[OpenBeOS]]-t.<br /> <br /> <br /> == Jelentősége ==<br /> <br /> A Pegasos nagy áttörést jelentett az Amigás világban, hiszen az első olyan önállóan működő [[Amiga]]-gyökerű platform volt, amely teljesen szakított az [[M68K]] CPU architektúrával, és szakított az évek óta lassan haladó hivatalos [[AmigaOS]] fejlesztési vonallal is, teljes értékű alternatívát kínálva a felhasználók számára. A gép nagy jelentőségű a [[PowerPC]] platformok között is, hiszen a legjobb ár/teljesítményű alternatív rendszerek között van, ráadásul olcsó és könnyen beszerezhető kártyákkal bővíthető. Nagy jelentősége lehet egyes nagy cégek stratégiájában is, ilyen pl. az [[IBM]], hiszen olcsó desktop kategóriájú gépként a Pegasos lehet az összekötő kapocs az [[IBM]] Linuxos stratégiája és az [[IBM]] [[PowerPC]] processzorcsalád között. Ezt a vonalat igyekszik meglovagolni a [[Genesi]] is az [[Open Desktop Workstation]] elnevezésű Pegasos-változattal, amelyet Linuxszal előtelepítve szállítanak több nagy megrendelőnek, köztük az [[IBM]]-nek és a [[Motorola|Motorolának]] is.<br /> <br /> <br /> == A Pegasos jelene és jövője ==<br /> <br /> A Pegasos I és II 2006 végén elérte életciklusának végét, így gyártása befejeződott. Jelenleg már csak használtan kapható. A [[Genesi]] az [[Efika]] alaplapot és az azon alapuló OpenClient-et forgalmazza, illetve meghirdette a Pegasos következő generációjának szánt [http://www.genesippc.com/press.php?date=20061101 Pegasos 8641D fejlesztői programot]. A Pegasos 8641D egy MicroATX méretű, [[Freescale]] MPC8641D 2.0 Dual Core Power arhitektúrájú processzoron alapuló platform lesz, mely két e600 processzor magot fog tartalmazni, mindegyik [[AltiVec]] vector számítási egységgel, 1MB L2 cache-el. Ezen kívül PCI-Express periféria eléréssel, DDR2 memória vezérlővel és két Gigabit Ethernet porttal. A Pegasos 8641D elkészültének időpontjáról jelenleg nincs információ.<br /> Specifikációk bővebben a [http://www.powerdeveloper.org/ Power Developer] weboldalon.<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.pegasosppc.com/ A hivatalos Pegasos honlap]<br /> * [http://www.pegasos.org/ Angol nyelvű Pegasos portál]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Amigaspirit&diff=180 2007-05-20T18:57:03Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:amigaspirit1.png|thumb|150px|AmIRC MorphOS-en]]<br /> [[Image:amirc1.png|thumb|150px|AmIRC AmigaOS-en]]<br /> Az '''#amigaspirit''' [[IRC]] csatornán találkozhatsz és beszélgethetsz magyar [[Pegasos]], [[Efika]] és [[Amiga]] felhasználókkal, segítséget kérhetsz bármilyen technikai vagy nem technikai jellegű problémáddal kapcsolatban.<br /> <br /> == Szerverek ==<br /> <br /> A csatornát az alábbi [[IRC]] szerverek bármelyikén elérheted:<br /> <br /> * hub.irc.hu<br /> * extra.irc.hu<br /> * irc.elte.hu<br /> * irc.stealth.net<br /> <br /> == Ajánlott kliensek ==<br /> <br /> A szerverekhez bármely [[IRC]] klienssel csatlakozhatsz, [[MorphOS]]-en vagy [[AmigaOS]]-en ajánluk az [http://www.vapor.com/amirc/ AmIRC] vagy [http://wookiechat.amigarevolution.com/wookiechat/ WookieChat] programokat.<br /> <br /> Várunk szeretettel!</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=SmartFirmware&diff=173 2007-05-19T15:18:53Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>A [[bplan]] saját fejlesztésű, [[BIOS]] funkciókat betöltő szoftvere, melyet [[PowerPC]] alapú rendszerekben használnak, mint amilyen a [[Pegasos]] vagy az [[Efika]].<br /> <br /> Tartalmaz egy parancsoros shell környezetet, mely flexibilisen kezelhető és Forth nyelven scriptelhető. Lehetővé teszi programok futtatását akár az operációs rendszer betöltése nélkül is. Rendelkezik továbbá egy emulációs technológiával, mely képes inicializálni és használni a hagyományos, x86-os PC-kbe tervezett grafikus kártyákat.</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=BPlan&diff=172 2007-05-19T15:17:43Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:bplan.jpg|thumb|150px|bplan logo]]<br /> A bplan GmbH egy kis, német cég, amely a [[Genesi]] corporate részeként a [[Pegasos|Pegasost]] és az [[Efika|Efikat]] tervezte és gyártja a Genesi számára. Tapasztalt [[Amiga|Amigás]] hardverfejlesztők alapították a Phase 5 megszűnése után.<br /> <br /> A bplan saját fejlesztése a [[SmartFirmware]], mely a Sun Microsystems által fejlesztett OpenFirmware standardon (IEEE 1275) alapszik.<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.bplan-gmbh.de/index_en.html A bplan weboldala]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=AmigaOS&diff=171 2007-05-19T15:13:56Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:AmigaLogo1.jpg|thumb|250px|Amiga logo]]<br /> [[Image:Wb_39.jpg|thumb|250px|Az AmigaOS 3.9 felhasználói felülete]]<br /> A [[Commodore]] [[Amiga]] gépek natív operációs rendszere, mely az [[Exec]] nevű kernelen alapszik és két alapvető részből áll. Az [[AmigaDOS]]-ból és a [[Workbench]] grafikus felületből.<br /> <br /> <br /> == Ismertető ==<br /> <br /> Az AmigaOS (és az [[Amiga]]) fejlesztését a [[Jay Miner]] által alapított Hi-Toro nevû cég kezdte el az 1980-as évek elején. Az első verzió (1.0) az Amiga1000 géppel látott napvilágot 1985-ben. Ez volt az elsõ olyan, nagyközönség számára készült operációs rendszer, amely több feladatot volt képes egyszerre ellátni ([[pre-emptive multitasking]]) és grafikus kezelõi felülettel ([[GUI]]) rendelkezett. Az AmigaOS további elõnyeihez tartozott az alacsony erõforrásigény. <br /> <br /> <br /> == A rendszer részei==<br /> <br /> [[Image:Wb_13.png|thumb|250px|Az AmigaOS 1.3 felhasználói felülete ]]<br /> === Kickstart ===<br /> <br /> Az Amiga gépek boot ROM-ját nevezik Kickstartnak. Az első Amiga modelben, az A1000-esnél a Kickstart képfájlt floppyról kellett betölteni egy speciális memóriaterületre. Az újabb modelekben már az alaplapra szerelték chip formájában. A Kickstart tartalmazza a kódot mely a hagyományos Amiga hardver és az [[Autoconfig]] bővítőkártyák inicializálásához és bootolásához szükséges, illetve az Amiga operációs rendszerének néhány részét, mint pl. az Exec, Intuition és az AmigaDOS magja. A későbbi Kickstart verziók [[IDE]], [[SCSI]] és [[PCMCIA]] vezérlést is tartalmaztak.<br /> <br /> === Workbench ===<br /> <br /> A Workbench az Amiga grafikus felülete, melyet a Kickstart ROM nem tartalmaz, floppyról vagy merevlemezről tölthetjük be. A Workbench betöltése nem feltétlenül szükséges, hogy programokat futtathassunk gépünkön.<br /> A Workbench ikonokkal dolgozik, akár a ma elterjedt felhasználói grafikus felületek. Különleges és egyedi tulajdonsága, hogy képes több képernyő kezelésére, melyek egymás mögött (alatt) helyezkednek el és lapozhatunk közöttük. <br /> <br /> === AmigaDOS ===<br /> <br /> Az AmigaDOS a rendszer diszk vezérlését valósítja meg. Magában foglalja a fájlrendszereket a fájl és könyvtárkezelést, parancssoros kezelői felületet, konzol ablakokat, stb.<br /> Az AmigaOS 1.x -ben az AmigaDOS egy BCPL-ben írt TRIPOS port volt, melyet a MetaComCo készített. A második generációs AmigaOS-ben az AmigaDOS-t teljesen újraírták C-ben és Assembly-ben, megtartva a kompatibilitást.<br /> <br /> <br /> == Az új generáció ==<br /> <br /> [[Image:Wb_40.jpg|thumb|250px|Az AmigaOS 4.0 Final felhasználói felülete]]<br /> A közelmúltig az AmigaOS-nek három generációja volt (1.x, 2.x, 3.x), mindegyik generáció szorosan követte az [[Amiga]] gépek fejlődését és kínált a hardver bővülésével és erődödésével összhangban új funkciókat és lehetőségeket. Ezzel együtt járt azonban, hogy a rendszer szorosan kötődött a hardverhez, és főképp az [[M68K]] processzorcsaládhoz. Mivel a [[Motorola]] az [[M68K]] fejlesztését beszüntette, az [[Amiga]] felhasználóiban megszületett az igény, hogy az AmigaOS-t függetlenítsék a régi hardvertől és váltsanak [[PowerPC]] architektúrára. Így született meg az AmigaOS 4.0, melyet jelenleg a Hyperion VOF nevű cég fejleszt az [[Amiga Inc.]] licence alapján.<br /> <br /> Az AmigaOS4-et a [[PowerPC]]-re való portoláson túl felbővítették egy sor olyan funkcióval, melyet az átlag felhasználó joggal vár el egy mai operációs rendszertől. A teljesség igénye nélkül:<br /> <br /> * TCP/IP stack, teljesen szabadon beállítható tûzfallal és IP szûrõvel, PPPoE, DHCP és SSL támogatással<br /> * FFS2 fájlrendszer natív 64-bites címzéssel a nagy merevlemezek és média támogatására<br /> * AVI, DivX, MPEG4 és a QuickTime formátumot támogató videolejátszó<br /> * Amiga, Sega, PlayStation játék kontrollerek támogatása egy standardizált inputon keresztül<br /> * Vizuálisan is feljavított program indító alkalmazás, animált ikonok támogatása, áttetszõség stb.<br /> * Új betűtípus kezelő, mely támogatja a TrueType, PostScript és a OpenType betûtípusokat</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=PowerUP&diff=170 2007-05-19T15:06:39Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:PowerUP.jpg|thumb|250px|Amiga goes PowerPC]]<br /> Amiga PowerUP System (APUS) a [[PowerPC]] processzorkártyákat tartalmazó Amiga számítógépek fantázianeve. Kétféle ilyen bővítőkártya létezik, a BlizzardPPC az Amiga 1200, a CyberStormPPC pedig az Amiga 3000 és 4000 gépekben használható változat. Fő tervezőjük az a [[Gerald Carda]], aki a [[Pegasos|Pegasost]] is elkövette.<br /> <br /> A BlizzardPPC egy 68040-s vagy 68060-s [[M68K]] processzort és egy [[PowerPC]] 603 vagy 603e sorozatú processzort tartalmaz, ez utóbbit 160-240MHz-en, 2db SIMM memóriafoglalatot 32 bites memóriabusszal, opcionális SCSI-II vezérlővel és Permedia 2 alapú 3D gyorsítóval.<br /> <br /> A CyberStormPPC-n szintén 68040 vagy 68060 [[M68K]] processzort találhatunk, mellette pedig egy [[PowerPC]] 604 vagy 604e sorozatú processzor teljesít szolgálatot. A kártyán ezen kívül 4db SIMM memóriafoglalat 64 bites memóriabusszal, Ultra-Wide SCSI vezérlő és opcionális Permedia 2 alapú 3D gyorsító kapott helyet.<br /> <br /> A két processzor mindkét kártyán közösen működik, osztott memóriával és címtartománnyal. Az [[AmigaOS]] az [[M68K]] processzoron futva elvégzi az I/O műveleteket és az operációs rendszer futtatását, a [[PowerPC]] pedig a teljesítményigényes részekkel foglalkozik a saját mini operációs rendszerét futtatva, amely szorosan együttműködik a másik processzoron futó [[AmigaOS]]-el. A rendszer elég rugalmas, megfelelő programozással gyakorlatilag bármely funkció átkerülhet a jóval gyorsabb [[PowerPC]] oldalra, akár úgyis, hogy ebből a többi program semmit sem vesz észre. Ilyen például az MP3 vagy Ogg Vorbis lejátszásra használható library-k [[PowerPC]]-s verziója, amelyből a továbbra is [[M68K]] oldalon futó lejátszók mindössze annyit vettek észre, hogy hirtelen lett egy csomó szabad CPU idő. :)<br /> <br /> A hardver lehetőséget ad bármelyik processzor kikapcsolására a rendszerből, így vált lehetővé például az [[M68K]] processzor kikapcsolásával a teljesen [[PowerPC]] natív [[Linux]], valamint kicsivel a kenyérpirító után :) a NetBSD port is.<br /> <br /> Az APUS kártyákat használva készült el a [[MorphOS]] és az [[AmigaOS]] [[PowerPC]]-s változata is, később pedig portolták őket a klasszikus Amiga hardvertől független [[PowerPC]]-s alaplapokra, [[Pegasos|Pegasosra]] és [[AmigaOne]]-ra.</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Pegasos&diff=167 2007-05-19T14:19:17Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:PegasosLogo.jpg|thumb|250px|Pegasos logo]]<br /> A [[Genesi]] és a [[bPlan]] által tervezett és forgalmazott [[PowerPC]] architektúrára épülő platform, amely elsősorban a [[MorphOS]] nevű operációs rendszert hivatott futtatni, de emellett számos nyílt forrású operációs rendszer is rendelkezésre áll. Elsőként a [[Linux]] majd az [[OpenBSD]] készült fel a támogatására.<br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> === A kezdetek ===<br /> <br /> A Pegasos alaplap első változata 2002-ben jelent meg. Főtervezője az a [[Gerald Carda]], aki a hagyományos [[Amiga]] gépekben használható [[CyberStormPPC]] és [[BlizzardPPC]] CPU-kártyákat ([[APUS]]) is tervezte. Ezek a kártyák elsőként biztosították a teljesítménybeli továbblépést az [[M68K|Mororola 68000]] CPU család fejlesztésének leállása után az [[Amiga]] felhasználók számára.<br /> <br /> A Pegasos tehát felfogható ezen kártyák következő generációjának is, amely azonban teljes mértékben függetlenné vált a régi [[Amiga]] hardvertől.<br /> <br /> === Pegasos I ===<br /> <br /> [[Image:p1-motherboard.jpg|thumb|250px|Pegasos I alaplap]]<br /> A Pegasos I alaplap nagy vonalakban a következőket tartalmazza:<br /> <br /> * IBM [[PowerPC]] &quot;G3&quot; 750CXe processzor amely 600Mhz-n működik, passzív hűtéssel, buszsebessége 100Mhz. A processzor cserélhető kártyán kapott helyet.<br /> * [[MAI]] [[Articia]] S A660BNGP northbridge<br /> * VIA 8231 southbridge<br /> * 2db PC133 SDRAM foglalat<br /> * 1db AGP és 3db PCI foglalat<br /> * 10/100 Ethernet csatlakozó (VIA Rhine chipset)<br /> * IEEE1394/Firewire™ csatlakozási lehetőség az integrált VIA VT6306 chipnek köszönhetően<br /> * AC97 hangrendszer Sigmatel STAC 9766 codec-kel, hagyományos ki- és bemenetekkel, valamint SPDIF optikai kimenettel<br /> * 3db USB 1.1 csatlakozó, IRDA csatlakozó<br /> * 2db ATA100 szabványú IDE csatlakozó, PC-szabványú floppy meghajtó csatlakozó<br /> * soros, párhuzamos és gameport<br /> * PS/2 csatlakozók a billentyűzet és az egér számára<br /> * az alaplap kompatibilis a microATX szabvánnyal <br /> <br /> === Problémák a Pegasos I-gyel ===<br /> <br /> Csak az első Pegasos alaplapok legyártása után derült ki, hogy a felhasznált [[Articia]] S chip sajnos nem felel meg a specifikációinak, így súlyos stabilitási és adatvesztési problémákat okozhat, valamint a teljesítménye is elmarad a várttól. [[Gerald Carda]] az [[Articia]] S hibáinak javítására tervezte az újabb Pegasos I alaplapokra került April1 és April2 chippeket, amelyek így - jelentős teljesítményvesztés árán - stabil működést tesznek lehetővé. A Pegasos I alaplapot így fejlesztői és bétateszter alaplapként árusították egészen 2003 közepéig. Kevesebb mint 1000 példány készült. Az alaplap megvásárlóinak kedvezményes cserelehetőséget biztosítottak Pegasos II-re.<br /> <br /> === Pegasos II ===<br /> <br /> [[Image:p2-motherboard_2.jpg|thumb|250px|Pegasos II alaplap]]<br /> 2003 végén megjelent a Pegasos II alaplap, amely az első változat hibáinak kijavítása mellett jelentős teljesítménybeli növekedést is hozott, valamint néhány kuriózumnak számító extrával is felszerelték. Specifikációja a következő:<br /> <br /> * [[Motorola]] [[PowerPC]] &quot;G4&quot; 7447 processzor 1Ghz-en aktív hűtéssel, vagy [[IBM]] [[PowerPC]] &quot;G3&quot; 750CXe processzor 600Mhz-en passzív hűtéssel. Buszsebességük 133Mhz. A processzor cserélhető kártyán kapott helyet. Az alaplap kétprocesszoros kártyákat is képes fogadni.<br /> * [[Marvell]] MV64361 &quot;Discovery II&quot; northbridge<br /> * VIA 8231 southbridge<br /> * 2db PC266 DDR SDRAM foglalat<br /> * 1db AGP és 3db PCI foglalat<br /> * Gigabit Ethernet csatlakozó, (MV64361 chipset)<br /> * 10/100 Ethernet csatlakozó (VIA Rhine chipset)<br /> * IEEE1394/Firewire™ csatlakozási lehetőség az integrált VIA VT6306 chipnek köszönhetően<br /> * [[AC97]] hangrendszer Sigmatel STAC 9766 codec-kel, hagyományos ki- és bemenetekkel, valamint SPDIF optikai kimenettel<br /> * 3db USB 1.1 csatlakozó, [[IRDA]] csatlakozó<br /> * 2db ATA100 szabványú IDE csatlakozó, PC-szabványú floppy meghajtó csatlakozó<br /> * soros, párhuzamos és gameport<br /> * PS/2 csatlakozók a billentyűzet és az egér számára<br /> * az alaplap kompatibilis a microATX szabvánnyal <br /> <br /> A [[Genesi]] bejelentette, hogy hamarosan elkezdik a gyorsabb és még kevesebb energiát fogyasztó [[Motorola]] [[PowerPC]] &quot;G4&quot; 7447A és az IBM PowerPC &quot;G3&quot; 750GX processzorral szerelt változatok forgalmazását is. Az új processzorokat tartalmazó kártyák önállóan is kaphatók lesznek.<br /> <br /> <br /> == A Firmware ==<br /> <br /> A Pegasos [[OpenFirmware]] implementációval rendelkezik, ami hasonló szerepet tölt be, mint PC-n a BIOS. A Firmware képes az [[OpenFirmware]]/[[PowerPC|PPC]] és [[BIOS]]/[[x86]] szabványú bővítőkártyák inicializációjára is. Az utóbbiakat a beépített real-mode [[x86]] emulátor segítségével. Ez a funkció igen hasonlít az Alphákban található ekvivalens megoldásra. A firmware [[Forth]] nyelven scriptelhető, képes kezelni a PC-s [[BIOS]]-ok [[MBR]] szabványú particióit használó merevlemezeket éppúgy, mint az [[AmigaOS]] [[RDB]] formátumát használó eszközöket. Közvetlenül olvassa az [[ISO9660]], [[FAT]], [[Amiga]]-[[FFS]] valamint Linux [[ext2]] filerendszereket, képes bootolni CD-ROM-ról és TCP/IP alapú hálózatról is.<br /> <br /> <br /> == Pegasos alapú konfigurációk==<br /> <br /> [[Image:P2-odw.jpg|thumb|250px|Open Desktop Workstation]]<br /> === Open Desktop Workstation ===<br /> <br /> Az [[Open Desktop Workstation]] (ODW) a [[Genesi]] által forgalmazott komplett számítógép konfiguráció, mely a Pegasos II alaplapra építkezik és [[Linux]] operációs rendszerrel szállították.<br /> <br /> Specifikációja a következő:<br /> <br /> * Pegasos II alaplap, Freescale PowerPC G4 1.0GHz processzorral<br /> * 512MB DDR RAM<br /> * 80GB ATA100 Hard Disk<br /> * Dual-Layer DVD±RW Drive<br /> * ATI Radeon 9250 graphics - DVI, VGA és S-Video kimenet<br /> * Kis helyigényű ház - Torony vagy Desktop elhelyezés (92x310x400mm)<br /> * USB 2.0 (High Speed) expansion<br /> <br /> === Home Media Center ===<br /> <br /> [[Image:P2-homemedia.jpg|thumb|250px|Home Media Center]]<br /> A [[Genesi]] otthonra szánt média és kommunikáció rendszere, Pegasos II alapokon. Teljesen alumínium, egyedi házba szerelve, mely jól mutat a meglévő Hi-Fi erősítő vagy a TV mellett.<br /> <br /> Specifikációja a következő:<br /> <br /> * Pegasos II alaplap Freescale PowerPC 1.0GHz G4 processzorral<br /> * 500+ óra felvételi lehetőség TV-ből<br /> * Dual-Layer DVD±RW Drive<br /> * ATI Radeon graphics<br /> * 802.11g Wireless (54Mbit/s)<br /> * Bluetooth 2.0<br /> * THX minősítésű hang<br /> <br /> A vele szállított szofter tulajdonságai:<br /> <br /> * Digitális Video Rögzítő<br /> * Két műsor párhuzamos rögzítése dual tunert használva<br /> * Automatikus reklám felismerés és kihagyás<br /> * Kép-a-Képben<br /> * DVD és video lejátszó<br /> * Audio CD, MP3, Ogg &amp; FLAC formátumok másolása, tömörítése és kategorizálása<br /> * Digitális fotó slideshow<br /> * Időjárás jelentés modul<br /> * Streaming media (audio, video, TV &amp; DVD)<br /> * Web böngészés, email és video konferencia<br /> <br /> <br /> == Futtatható operációs rendszerek ==<br /> <br /> === MorphOS ===<br /> <br /> A Pegasos elsődleges operációs rendszere a [[MorphOS]]. A zárt forrású rendszert eredetileg a [[PowerPC]] kártyás [[Amiga]] számítógépekhez ([[APUS]]) kezdték el fejleszteni. Fő fejlesztője [[Ralph Schmidt]]. A rendszer belső felépítése igen hasonlít az [[AmigaOS]]-re, sőt rendelkezik egy teljesen [[AmigaOS]]-kompatibilis [[API]]-felülettel, amelyet [[A/Box|A/Boxnak]] hívnak. A létező Amigás binárisok futtatása is megoldott a beépített dinamikus-újrafordítást használó [[M68K]] emulátor segítségével. Természetesen azok a programok, amelyek a kezdetlegesség vagy a sebesség miatt közvetlenül nyúlnának az [[Amiga]] hardveréhez, nem működnek. A [[MorphOS]] készítői együttműködnek a nyílt forrású [[AmigaOS]]-klón, az [[AROS]] fejlesztőivel. Az [[AROS]] forráskódjának egy részét felhasználják a [[MorphOS]] fejlesztéséhez, majd a [[MorphOS]]-csapat által a kódbázis közös részén végzett fejlesztések visszakerülnek az [[AROS]] forráskódjába is.<br /> <br /> Mivel a Pegasos felhasználók legnagyobb része jelenleg a volt [[Amiga]] felhasználók közül kerül ki, így ezt használják a gépen a legtöbben.<br /> <br /> === Linux ===<br /> <br /> Remekül futtatható a [[Linux]] [[PowerPC]]-s változata. A Debian, a Crux, a Yellow Dog, Fedora, SuSE és a Gentoo Linux beépítve tartalmazza a Pegasos támogatást. Ezen kívül gyakorlatilag bármilyen PowerPC-s disztribúció használható, amennyiben Pegasost támogató kernelt fordítunk hozzá. A [[Linux]] valamennyi az alaplapon található eszközt támogatja, viszont az alaplapon található AGP-slot és a DRI egyelőre csak ún. PCIGART módban használható azokkal a driverekkel és kártyákkal, amelyek ezt támogatják (pl. ATI Radeon).<br /> <br /> Köszönhetően annak, hogy korábba az [[Apple]] [[Macintosh]] is [[PowerPC]] processzorra épült, lassú CPU emuláció nélkül, a [[MacOnLinux]] virtuális-gép szoftverrel futtathatjuk a [[Mac OS]] különböző verzióit Linux alatt. A teljesítménye így nem sokkal marad el egy hagyományos Macintoshtól, a legfontosabb Mac szoftverek remekül használhatóak. Létezik egy [[MOLK]] nevű lecsupaszított Linux disztribúció is, ami a pár másodperces boot-olás után egyből a [[MacOnLinux]] emulátort indítja el, így szinte natív operációs rendszerként használhatjuk a [[Mac OS]]-t.<br /> <br /> === BSD ===<br /> <br /> Az [[OpenBSD]] az első operációs rendszerek között volt, amelyek támogatták a Pegasos platformot. Sajnos azonban a [[Genesi]] és az [[OpenBSD]] fejlesztők kapcsolata megromlott, így a jelenlegi tervek szerint az [[OpenBSD]] következő verziójából eltávolítják a Pegasos támogatást. Más BSD rendszerek egyelőre nem támogatják a Pegasost. <br /> <br /> === Más rendszerek ===<br /> <br /> A [[Genesi]] szeretné, ha minél több operációs rendszer elérhető lenne Pegasoson. Ennek megfelelően nagyon sok operációs rendszert fejlesztő csapat kapott Pegasos gépeket. A jelenleg készülő rendszerek között a különféle [[BSD]] variánsokat éppúgy megtaláljuk mint a [[QNX]]-et, vagy az [[OpenBeOS]]-t.<br /> <br /> <br /> == Jelentősége ==<br /> <br /> A Pegasos nagy áttörést jelentett az Amigás világban, hiszen az első olyan önállóan működő [[Amiga]]-gyökerű platform volt, amely teljesen szakított az [[M68K]] CPU architektúrával, és szakított az évek óta lassan haladó hivatalos [[AmigaOS]] fejlesztési vonallal is, teljes értékű alternatívát kínálva a felhasználók számára. A gép nagy jelentőségű a [[PowerPC]] platformok között is, hiszen a legjobb ár/teljesítményű alternatív rendszerek között van, ráadásul olcsó és könnyen beszerezhető kártyákkal bővíthető. Nagy jelentősége lehet egyes nagy cégek stratégiájában is, ilyen pl. az [[IBM]], hiszen olcsó desktop kategóriájú gépként a Pegasos lehet az összekötő kapocs az [[IBM]] Linuxos stratégiája és az [[IBM]] [[PowerPC]] processzorcsalád között. Ezt a vonalat igyekszik meglovagolni a [[Genesi]] is az [[Open Desktop Workstation]] elnevezésű Pegasos-változattal, amelyet Linuxszal előtelepítve szállítanak több nagy megrendelőnek, köztük az [[IBM]]-nek és a [[Motorola|Motorolának]] is.<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.pegasosppc.com/ A hivatalos Pegasos honlap]<br /> * [http://www.pegasos.org/ Angol nyelvű Pegasos portál]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Pegasos&diff=166 2007-05-19T14:13:03Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:PegasosLogo.jpg|thumb|250px|Pegasos logo]]<br /> A [[Genesi]] és a [[bPlan]] által tervezett és forgalmazott [[PowerPC]] architektúrára épülő platform, amely elsősorban a [[MorphOS]] nevű operációs rendszert hivatott futtatni, de emellett számos nyílt forrású operációs rendszer is rendelkezésre áll. Elsőként a [[Linux]] majd az [[OpenBSD]] készült fel a támogatására.<br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> === A kezdetek ===<br /> <br /> A Pegasos alaplap első változata 2002-ben jelent meg. Főtervezője az a [[Gerald Carda]], aki a hagyományos [[Amiga]] gépekben használható [[CyberStormPPC]] és [[BlizzardPPC]] CPU-kártyákat ([[APUS]]) is tervezte. Ezek a kártyák elsőként biztosították a teljesítménybeli továbblépést az [[M68K|Mororola 68000]] CPU család fejlesztésének leállása után az [[Amiga]] felhasználók számára.<br /> <br /> A Pegasos tehát felfogható ezen kártyák következő generációjának is, amely azonban teljes mértékben függetlenné vált a régi [[Amiga]] hardvertől.<br /> <br /> === Pegasos I ===<br /> <br /> [[Image:p1-motherboard.jpg|thumb|250px|Pegasos I alaplap]]<br /> A Pegasos I alaplap nagy vonalakban a következőket tartalmazza:<br /> <br /> * IBM [[PowerPC]] &quot;G3&quot; 750CXe processzor amely 600Mhz-n működik, passzív hűtéssel, buszsebessége 100Mhz. A processzor cserélhető kártyán kapott helyet.<br /> * [[MAI]] [[Articia]] S A660BNGP northbridge<br /> * VIA 8231 southbridge<br /> * 2db PC133 SDRAM foglalat<br /> * 1db AGP és 3db PCI foglalat<br /> * 10/100 Ethernet csatlakozó (VIA Rhine chipset)<br /> * IEEE1394/Firewire™ csatlakozási lehetőség az integrált VIA VT6306 chipnek köszönhetően<br /> * AC97 hangrendszer Sigmatel STAC 9766 codec-kel, hagyományos ki- és bemenetekkel, valamint SPDIF optikai kimenettel<br /> * 3db USB 1.1 csatlakozó, IRDA csatlakozó<br /> * 2db ATA100 szabványú IDE csatlakozó, PC-szabványú floppy meghajtó csatlakozó<br /> * soros, párhuzamos és gameport<br /> * PS/2 csatlakozók a billentyűzet és az egér számára<br /> * az alaplap kompatibilis a microATX szabvánnyal <br /> <br /> === Problémák a Pegasos I-gyel ===<br /> <br /> Csak az első Pegasos alaplapok legyártása után derült ki, hogy a felhasznált [[Articia]] S chip sajnos nem felel meg a specifikációinak, így súlyos stabilitási és adatvesztési problémákat okozhat, valamint a teljesítménye is elmarad a várttól. [[Gerald Carda]] az [[Articia]] S hibáinak javítására tervezte az újabb Pegasos I alaplapokra került April1 és April2 chippeket, amelyek így - jelentős teljesítményvesztés árán - stabil működést tesznek lehetővé. A Pegasos I alaplapot így fejlesztői és bétateszter alaplapként árusították egészen 2003 közepéig. Kevesebb mint 1000 példány készült. Az alaplap megvásárlóinak kedvezményes cserelehetőséget biztosítottak Pegasos II-re.<br /> <br /> === Pegasos II ===<br /> <br /> [[Image:p2-motherboard_2.jpg|thumb|250px|Pegasos II alaplap]]<br /> 2003 végén megjelent a Pegasos II alaplap, amely az első változat hibáinak kijavítása mellett jelentős teljesítménybeli növekedést is hozott, valamint néhány kuriózumnak számító extrával is felszerelték. Specifikációja a következő:<br /> <br /> * [[Motorola]] [[PowerPC]] &quot;G4&quot; 7447 processzor 1Ghz-en aktív hűtéssel, vagy [[IBM]] [[PowerPC]] &quot;G3&quot; 750CXe processzor 600Mhz-en passzív hűtéssel. Buszsebességük 133Mhz. A processzor cserélhető kártyán kapott helyet. Az alaplap kétprocesszoros kártyákat is képes fogadni.<br /> * [[Marvell]] MV64361 &quot;Discovery II&quot; northbridge<br /> * VIA 8231 southbridge<br /> * 2db PC266 DDR SDRAM foglalat<br /> * 1db AGP és 3db PCI foglalat<br /> * Gigabit Ethernet csatlakozó, (MV64361 chipset)<br /> * 10/100 Ethernet csatlakozó (VIA Rhine chipset)<br /> * IEEE1394/Firewire™ csatlakozási lehetőség az integrált VIA VT6306 chipnek köszönhetően<br /> * [[AC97]] hangrendszer Sigmatel STAC 9766 codec-kel, hagyományos ki- és bemenetekkel, valamint SPDIF optikai kimenettel<br /> * 3db USB 1.1 csatlakozó, [[IRDA]] csatlakozó<br /> * 2db ATA100 szabványú IDE csatlakozó, PC-szabványú floppy meghajtó csatlakozó<br /> * soros, párhuzamos és gameport<br /> * PS/2 csatlakozók a billentyűzet és az egér számára<br /> * az alaplap kompatibilis a microATX szabvánnyal <br /> <br /> A [[Genesi]] bejelentette, hogy hamarosan elkezdik a gyorsabb és még kevesebb energiát fogyasztó [[Motorola]] [[PowerPC]] &quot;G4&quot; 7447A és az IBM PowerPC &quot;G3&quot; 750GX processzorral szerelt változatok forgalmazását is. Az új processzorokat tartalmazó kártyák önállóan is kaphatók lesznek.<br /> <br /> <br /> == A Firmware ==<br /> <br /> A Pegasos [[OpenFirmware]] implementációval rendelkezik, ami hasonló szerepet tölt be, mint pc-n a BIOS. A Firmware képes az [[OpenFirmware]]/[[PowerPC|PPC]] és [[BIOS]]/[[x86]] szabványú bővítőkártyák inicializációjára is. Az utóbbiakat a beépített real-mode [[x86]] emulátor segítségével. Ez a funkció igen hasonlít az Alphákban található ekvivalens megoldásra. A firmware [[Forth]] nyelven scriptelhető, képes kezelni a PC-s [[BIOS]]-ok [[MBR]] szabványú particióit használó merevlemezeket éppúgy mint az [[AmigaOS]] [[RDB]] formátumát használó eszközöket. Közvetlenül olvassa az [[ISO9660]], [[FAT]], [[Amiga]]-[[FFS]] valamint [[ext2]] filerendszereket, képes bootolni CD-ROM-ról és TCP/IP alapú hálózatról is.<br /> <br /> <br /> == Pegasos alapú konfigurációk==<br /> <br /> [[Image:P2-odw.jpg|thumb|250px|Open Desktop Workstation]]<br /> === Open Desktop Workstation ===<br /> <br /> Az [[Open Desktop Workstation]] (ODW) a [[Genesi]] által forgalmazott komplett számítógép konfiguráció, mely a Pegasos II alaplapra építkezik és [[Linux]] operációs rendszerrel szállították.<br /> <br /> Specifikációja a következő:<br /> <br /> * Pegasos II alaplap, Freescale PowerPC G4 1.0GHz processzorral<br /> * 512MB DDR RAM<br /> * 80GB ATA100 Hard Disk<br /> * Dual-Layer DVD±RW Drive<br /> * ATI Radeon 9250 graphics - DVI, VGA és S-Video kimenet<br /> * Kis helyigényű ház - Torony vagy Desktop elhelyezés (92x310x400mm)<br /> * USB 2.0 (High Speed) expansion<br /> <br /> === Home Media Center ===<br /> <br /> [[Image:P2-homemedia.jpg|thumb|250px|Home Media Center]]<br /> A [[Genesi]] otthonra szánt média és kommunikáció rendszere, Pegasos II alapokon. Teljesen aluminium egyedi házba szerelve, mely jól mutat a meglévő Hi-Fi erősítő vagy a TV mellett.<br /> <br /> Specifikációja a következő:<br /> <br /> * Pegasos II alaplap Freescale PowerPC 1.0GHz G4 processzorral<br /> * 500+ óra felvételi lehetőség TV-ből<br /> * Dual-Layer DVD±RW Drive<br /> * ATI Radeon graphics<br /> * 802.11g Wireless (54Mbit/s)<br /> * Bluetooth 2.0<br /> * THX minősítésű hang<br /> <br /> A vele szállított szofter tulajdonságai:<br /> <br /> * Digitális Video Rögzítő<br /> * Két műsor párhuzamos rögzítése dual tunert használva<br /> * Automatikus reklám felismerés és kihagyás<br /> * Kép-a-Képben<br /> * DVD és video lejátszó<br /> * Audio CD, MP3, Ogg &amp; FLAC formátumok másolása, tömörítése és kategorizálása<br /> * Digitális fotó slideshow<br /> * Időjárás jelentés modul<br /> * Streaming media (audio, video, TV &amp; DVD)<br /> * Web böngészés, email és video konferencia<br /> <br /> <br /> == Futtatható operációs rendszerek ==<br /> <br /> === MorphOS ===<br /> <br /> A Pegasos elsődleges operációs rendszere a [[MorphOS]]. A zárt forrású rendszert eredetileg a [[PowerPC]] kártyás [[Amiga]] számítógépekhez ([[APUS]]) kezdték el fejleszteni. Fő fejlesztője [[Ralph Schmidt]]. A rendszer belső felépítése igen hasonlít az [[AmigaOS]]-re, sőt rendelkezik egy teljesen [[AmigaOS]]-kompatibilis [[API]]-felülettel, amelyet [[A/Box|A/Boxnak]] hívnak. A létező Amigás binárisok futtatása is megoldott a beépített dinamikus-újrafordítást használó [[M68K]] emulátor segítségével. Természetesen azok a programok, amelyek a kezdetlegesség vagy a sebesség miatt közvetlenül nyúlnának az [[Amiga]] hardveréhez, nem működnek. A [[MorphOS]] készítői együttműködnek a nyílt forrású [[AmigaOS]]-klón, az [[AROS]] fejlesztőivel. Az [[AROS]] forráskódjának egy részét felhasználják a [[MorphOS]] fejlesztéséhez, majd a [[MorphOS]]-csapat által a kódbázis közös részén végzett fejlesztések visszakerülnek az [[AROS]] forráskódjába is.<br /> <br /> Mivel a Pegasos felhasználók legnagyobb része jelenleg a volt [[Amiga]] felhasználók közül kerül ki, így ezt használják a gépen a legtöbben.<br /> <br /> === Linux ===<br /> <br /> Remekül futtatható a [[Linux]] [[PowerPC]]-s változata. A Debian, a Crux, a Yellow Dog és a Gentoo Linux beépítve tartalmazza a Pegasos támogatást. Ezen kívül gyakorlatilag bármilyen PowerPC-s disztribúció használható, amennyiben Pegasost támogató kernelt fordítunk hozzá. A [[Linux]] valamennyi az alaplapon található eszközt támogatja, viszont az alaplapon található AGP-slot és a DRI egyelőre csak ún. PCIGART módban használható azokkal a driverekkel és kártyákkal, amelyek ezt támogatják (pl. ATI Radeon).<br /> <br /> Köszönhetően annak, hogy az [[Apple]] [[Macintosh]] is [[PowerPC]] processzorra épül, lassú CPU emuláció nélkül, a [[MacOnLinux]] virtuális-gép szoftverrel futtathatjuk a [[Mac OS]] különböző verzióit Linux alatt. A teljesítménye így nem sokkal marad el egy hagyományos Macintoshtól, a legfontosabb Mac szoftverek remekül használhatóak.<br /> <br /> === BSD ===<br /> <br /> Az [[OpenBSD]] az első operációs rendszerek között volt, amelyek támogatták a Pegasos platformot. Sajnos azonban a [[Genesi]] és az [[OpenBSD]] fejlesztők kapcsolata megromlott, így a jelenlegi tervek szerint az [[OpenBSD]] következő verziójából eltávolítják a Pegasos támogatást. Más BSD rendszerek egyelőre nem támogatják a Pegasost. <br /> <br /> === Más rendszerek ===<br /> <br /> A [[Genesi]] szeretné, ha minél több operációs rendszer elérhető lenne Pegasoson. Ennek megfelelően nagyon sok operációs rendszert fejlesztő csapat kapott Pegasos gépeket. A jelenleg készülő rendszerek között a különféle [[BSD]] variánsokat éppúgy megtaláljuk mint a [[QNX]]-et, vagy az [[OpenBeOS]]-t.<br /> <br /> <br /> == Jelentősége ==<br /> <br /> A Pegasos nagy áttörést jelentett az Amigás világban, hiszen az első olyan önállóan működő [[Amiga]]-gyökerű platform volt, amely teljesen szakított az [[M68K]] CPU architektúrával, és szakított az évek óta lassan haladó hivatalos [[AmigaOS]] fejlesztési vonallal is, teljes értékű alternatívát kínálva a felhasználók számára. A gép nagy jelentőségű a [[PowerPC]] platformok között is, hiszen a legjobb ár/teljesítményű alternatív rendszerek között van, ráadásul olcsó és könnyen beszerezhető kártyákkal bővíthető. Nagy jelentősége lehet egyes nagy cégek stratégiájában is, ilyen pl. az [[IBM]], hiszen olcsó desktop kategóriájú gépként a Pegasos lehet az összekötő kapocs az [[IBM]] Linuxos stratégiája és az [[IBM]] [[PowerPC]] processzorcsalád között. Ezt a vonalat igyekszik meglovagolni a [[Genesi]] is az [[Open Desktop Workstation]] elnevezésű Pegasos-változattal, amelyet Linuxszal előtelepítve szállítanak több nagy megrendelőnek, köztük az [[IBM]]-nek és a [[Motorola|Motorolának]] is.<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.pegasosppc.com/ A hivatalos Pegasos honlap]<br /> * [http://www.pegasos.org/ Angol nyelvű Pegasos portál]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Pegasos&diff=165 2007-05-19T13:48:09Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:PegasosLogo.jpg|thumb|250px|Pegasos logo]]<br /> A [[Genesi]] és a [[bPlan]] által tervezett és forgalmazott [[PowerPC]] architektúrára épülő platform, amely elsősorban a [[MorphOS]] nevű operációs rendszert hivatott futtatni, de emellett számos nyílt forrású operációs rendszer is rendelkezésre áll. Elsőként a [[Linux]] majd az [[OpenBSD]] készült fel a támogatására.<br /> <br /> <br /> == Története ==<br /> <br /> === A kezdetek ===<br /> <br /> A Pegasos alaplap első változata 2002-ben jelent meg. Főtervezője az a [[Gerald Carda]], aki a hagyományos [[Amiga]] gépekben használható [[CyberStormPPC]] és [[BlizzardPPC]] CPU-kártyákat ([[APUS]]) is tervezte. Ezek a kártyák elsőként biztosították a teljesítménybeli továbblépést az [[M68K|Mororola 68000]] CPU család fejlesztésének leállása után az [[Amiga]] felhasználók számára.<br /> <br /> A Pegasos tehát felfogható ezen kártyák következő generációjának is, amely azonban teljes mértékben függetlenné vált a régi [[Amiga]] hardvertől.<br /> <br /> === Pegasos I ===<br /> <br /> [[Image:p1-motherboard.jpg|thumb|250px|Pegasos I alaplap]]<br /> A Pegasos I alaplap nagy vonalakban a következőket tartalmazza:<br /> <br /> * IBM [[PowerPC]] &quot;G3&quot; 750CXe processzor amely 600Mhz-n működik, passzív hűtéssel, buszsebessége 100Mhz. A processzor cserélhető kártyán kapott helyet.<br /> * [[MAI]] [[Articia]] S A660BNGP northbridge<br /> * VIA 8231 southbridge<br /> * 2db PC133 SDRAM foglalat<br /> * 1db AGP és 3db PCI foglalat<br /> * 10/100 Ethernet csatlakozó (VIA Rhine chipset)<br /> * IEEE1394/Firewire™ csatlakozási lehetőség az integrált VIA VT6306 chipnek köszönhetően<br /> * AC97 hangrendszer Sigmatel STAC 9766 codec-kel, hagyományos ki- és bemenetekkel, valamint SPDIF optikai kimenettel<br /> * 3db USB 1.1 csatlakozó, IRDA csatlakozó<br /> * 2db ATA100 szabványú IDE csatlakozó, PC-szabványú floppy meghajtó csatlakozó<br /> * soros, párhuzamos és gameport<br /> * PS/2 csatlakozók a billentyűzet és az egér számára<br /> * az alaplap kompatibilis a microATX szabvánnyal <br /> <br /> === Problémák a Pegasos I-gyel ===<br /> <br /> Csak az első Pegasos alaplapok legyártása után derült ki, hogy a felhasznált [[Articia]] S chip sajnos nem felel meg a specifikációinak, így súlyos stabilitási és adatvesztési problémákat okozhat, valamint a teljesítménye is elmarad a várttól. [[Gerald Carda]] az [[Articia]] S hibáinak javítására tervezte az újabb Pegasos I alaplapokra került April1 és April2 chippeket, amelyek így - jelentős teljesítményvesztés árán - stabil működést tesznek lehetővé. A Pegasos I alaplapot így fejlesztői és bétateszter alaplapként árusították egészen 2003 közepéig. Kevesebb mint 1000 példány készült. Az alaplap megvásárlóinak kedvezményes cserelehetőséget biztosítottak Pegasos II-re.<br /> <br /> === Pegasos II ===<br /> <br /> [[Image:p2-motherboard_2.jpg|thumb|250px|Pegasos II alaplap]]<br /> 2003 végén megjelent a Pegasos II alaplap, amely az első változat hibáinak kijavítása mellett jelentős teljesítménybeli növekedést is hozott, valamint néhány kuriózumnak számító extrával is felszerelték. Specifikációja a következő:<br /> <br /> * [[Motorola]] [[PowerPC]] &quot;G4&quot; 7447 processzor 1Ghz-en aktív hűtéssel, vagy [[IBM]] [[PowerPC]] &quot;G3&quot; 750CXe processzor 600Mhz-en passzív hűtéssel. Buszsebességük 133Mhz. A processzor cserélhető kártyán kapott helyet. Az alaplap kétprocesszoros kártyákat is képes fogadni.<br /> * [[Marvell]] MV64361 &quot;Discovery II&quot; northbridge<br /> * VIA 8231 southbridge<br /> * 2db PC266 DDR SDRAM foglalat<br /> * 1db AGP és 3db PCI foglalat<br /> * Gigabit Ethernet csatlakozó, (MV64361 chipset)<br /> * 10/100 Ethernet csatlakozó (VIA Rhine chipset)<br /> * IEEE1394/Firewire™ csatlakozási lehetőség az integrált VIA VT6306 chipnek köszönhetően<br /> * [[AC97]] hangrendszer Sigmatel STAC 9766 codec-kel, hagyományos ki- és bemenetekkel, valamint SPDIF optikai kimenettel<br /> * 3db USB 1.1 csatlakozó, [[IRDA]] csatlakozó<br /> * 2db ATA100 szabványú IDE csatlakozó, PC-szabványú floppy meghajtó csatlakozó<br /> * soros, párhuzamos és gameport<br /> * PS/2 csatlakozók a billentyűzet és az egér számára<br /> * az alaplap kompatibilis a microATX szabvánnyal <br /> <br /> A [[Genesi]] bejelentette, hogy hamarosan elkezdik a gyorsabb és még kevesebb energiát fogyasztó [[Motorola]] [[PowerPC]] &quot;G4&quot; 7447A és az IBM PowerPC &quot;G3&quot; 750GX processzorral szerelt változatok forgalmazását is. Az új processzorokat tartalmazó kártyák önállóan is kaphatók lesznek.<br /> <br /> <br /> == A Firmware ==<br /> <br /> A Pegasos [[OpenFirmware]] implementációval rendelkezik. A Firmware képes az [[OpenFirmware]]/[[PowerPC|PPC]] és [[BIOS]]/[[x86]] szabványú bővítőkártyák inicializációjára is. Az utóbbiakat a beépített real-mode [[x86]] emulátor segítségével. Ez a funkció igen hasonlít az Alphákban található ekvivalens megoldásra. A firmware [[Forth]] nyelven scriptelhető, képes kezelni a PC-s [[BIOS]]-ok [[MBR]] szabványú particióit használó merevlemezeket éppúgy mint az [[AmigaOS]] [[RDB]] formátumát használó eszközöket. Közvetlenül olvassa az [[ISO9660]], [[FAT]], [[Amiga]]-[[FFS]] valamint [[ext2]] filerendszereket, képes bootolni CD-ROM-ról és TCP/IP alapú hálózatról is.<br /> <br /> <br /> == Pegasos alapú konfigurációk==<br /> <br /> [[Image:P2-odw.jpg|thumb|250px|Open Desktop Workstation]]<br /> === Open Desktop Workstation ===<br /> <br /> Az [[Open Desktop Workstation]] (ODW) a [[Genesi]] által forgalmazott komplett számítógép konfiguráció, mely a Pegasos II alaplapra építkezik és [[Linux]] operációs rendszerrel szállították.<br /> <br /> Specifikációja a következő:<br /> <br /> * Pegasos II alaplap, Freescale PowerPC G4 1.0GHz processzorral<br /> * 512MB DDR RAM<br /> * 80GB ATA100 Hard Disk<br /> * Dual-Layer DVD±RW Drive<br /> * ATI Radeon 9250 graphics - DVI, VGA és S-Video kimenet<br /> * Kis helyigényű ház - Torony vagy Desktop elhelyezés (92x310x400mm)<br /> * USB 2.0 (High Speed) expansion<br /> <br /> === Home Media Center ===<br /> <br /> [[Image:P2-homemedia.jpg|thumb|250px|Home Media Center]]<br /> A [[Genesi]] otthonra szánt média és kommunikáció rendszere, Pegasos II alapokon. Teljesen aluminium egyedi házba szerelve, mely jól mutat a meglévő Hi-Fi erősítő vagy a TV mellett.<br /> <br /> Specifikációja a következő:<br /> <br /> * Pegasos II alaplap Freescale PowerPC 1.0GHz G4 processzorral<br /> * 500+ óra felvételi lehetőség TV-ből<br /> * Dual-Layer DVD±RW Drive<br /> * ATI Radeon graphics<br /> * 802.11g Wireless (54Mbit/s)<br /> * Bluetooth 2.0<br /> * THX minősítésű hang<br /> <br /> A vele szállított szofter tulajdonságai:<br /> <br /> * Digitális Video Rögzítő<br /> * Két műsor párhuzamos rögzítése dual tunert használva<br /> * Automatikus reklám felismerés és kihagyás<br /> * Kép-a-Képben<br /> * DVD és video lejátszó<br /> * Audio CD, MP3, Ogg &amp; FLAC formátumok másolása, tömörítése és kategorizálása<br /> * Digitális fotó slideshow<br /> * Időjárás jelentés modul<br /> * Streaming media (audio, video, TV &amp; DVD)<br /> * Web böngészés, email és video konferencia<br /> <br /> <br /> == Futtatható operációs rendszerek ==<br /> <br /> === MorphOS ===<br /> <br /> A Pegasos elsődleges operációs rendszere a [[MorphOS]]. A zárt forrású rendszert eredetileg a [[PowerPC]] kártyás [[Amiga]] számítógépekhez ([[APUS]]) kezdték el fejleszteni. Fő fejlesztője [[Ralph Schmidt]]. A rendszer belső felépítése igen hasonlít az [[AmigaOS]]-re, sőt rendelkezik egy teljesen [[AmigaOS]]-kompatibilis [[API]]-felülettel, amelyet [[A/Box|A/Boxnak]] hívnak. A létező Amigás binárisok futtatása is megoldott a beépített dinamikus-újrafordítást használó [[M68K]] emulátor segítségével. Természetesen azok a programok, amelyek a kezdetlegesség vagy a sebesség miatt közvetlenül nyúlnának az [[Amiga]] hardveréhez, nem működnek. A [[MorphOS]] készítői együttműködnek a nyílt forrású [[AmigaOS]]-klón, az [[AROS]] fejlesztőivel. Az [[AROS]] forráskódjának egy részét felhasználják a [[MorphOS]] fejlesztéséhez, majd a [[MorphOS]]-csapat által a kódbázis közös részén végzett fejlesztések visszakerülnek az [[AROS]] forráskódjába is.<br /> <br /> Mivel a Pegasos felhasználók legnagyobb része jelenleg a volt [[Amiga]] felhasználók közül kerül ki, így ezt használják a gépen a legtöbben.<br /> <br /> === Linux ===<br /> <br /> Remekül futtatható a [[Linux]] [[PowerPC]]-s változata. A Debian, a Crux, a Yellow Dog és a Gentoo Linux beépítve tartalmazza a Pegasos támogatást. Ezen kívül gyakorlatilag bármilyen PowerPC-s disztribúció használható, amennyiben Pegasost támogató kernelt fordítunk hozzá. A [[Linux]] valamennyi az alaplapon található eszközt támogatja, viszont az alaplapon található AGP-slot és a DRI egyelőre csak ún. PCIGART módban használható azokkal a driverekkel és kártyákkal, amelyek ezt támogatják (pl. ATI Radeon).<br /> <br /> Köszönhetően annak, hogy az [[Apple]] [[Macintosh]] is [[PowerPC]] processzorra épül, lassú CPU emuláció nélkül, a [[MacOnLinux]] virtuális-gép szoftverrel futtathatjuk a [[Mac OS]] különböző verzióit Linux alatt. A teljesítménye így nem sokkal marad el egy hagyományos Macintoshtól, a legfontosabb Mac szoftverek remekül használhatóak.<br /> <br /> === BSD ===<br /> <br /> Az [[OpenBSD]] az első operációs rendszerek között volt, amelyek támogatták a Pegasos platformot. Sajnos azonban a [[Genesi]] és az [[OpenBSD]] fejlesztők kapcsolata megromlott, így a jelenlegi tervek szerint az [[OpenBSD]] következő verziójából eltávolítják a Pegasos támogatást. Más BSD rendszerek egyelőre nem támogatják a Pegasost. <br /> <br /> === Más rendszerek ===<br /> <br /> A [[Genesi]] szeretné, ha minél több operációs rendszer elérhető lenne Pegasoson. Ennek megfelelően nagyon sok operációs rendszert fejlesztő csapat kapott Pegasos gépeket. A jelenleg készülő rendszerek között a különféle [[BSD]] variánsokat éppúgy megtaláljuk mint a [[QNX]]-et, vagy az [[OpenBeOS]]-t.<br /> <br /> <br /> == Jelentősége ==<br /> <br /> A Pegasos nagy áttörést jelentett az Amigás világban, hiszen az első olyan önállóan működő [[Amiga]]-gyökerű platform volt, amely teljesen szakított az [[M68K]] CPU architektúrával, és szakított az évek óta lassan haladó hivatalos [[AmigaOS]] fejlesztési vonallal is, teljes értékű alternatívát kínálva a felhasználók számára. A gép nagy jelentőségű a [[PowerPC]] platformok között is, hiszen a legjobb ár/teljesítményű alternatív rendszerek között van, ráadásul olcsó és könnyen beszerezhető kártyákkal bővíthető. Nagy jelentősége lehet egyes nagy cégek stratégiájában is, ilyen pl. az [[IBM]], hiszen olcsó desktop kategóriájú gépként a Pegasos lehet az összekötő kapocs az [[IBM]] Linuxos stratégiája és az [[IBM]] [[PowerPC]] processzorcsalád között. Ezt a vonalat igyekszik meglovagolni a [[Genesi]] is az [[Open Desktop Workstation]] elnevezésű Pegasos-változattal, amelyet Linuxszal előtelepítve szállítanak több nagy megrendelőnek, köztük az [[IBM]]-nek és a [[Motorola|Motorolának]] is.<br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.pegasosppc.com/ A hivatalos Pegasos honlap]<br /> * [http://www.pegasos.org/ Angol nyelvű Pegasos portál]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS&diff=164 2007-05-19T13:37:14Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:Butterfly2.png|thumb|250px]]<br /> A MorphOS egy eredetileg [[PowerPC]] processzorkártyákkal felszerelt [[Amiga]] számítógépekhez ([[APUS]]) készült zárt forrású operációs rendszer. Ma főleg mint a [[Genesi]]/[[bPlan]] [[Pegasos]] gépek elsődleges operációs rendszere ismert. Fejlesztője a [[Ralph Schmidt]] vezette [[MorphOS-Team]].<br /> <br /> == A MorphOS ==<br /> <br /> [[Image:MorphOS-screenshot1.jpg|thumb|250px|MorphOS képernyőkép]]<br /> Jelenleg az 1.4.5-s verziónál tart, de megjelenés előtt áll a 2.0-ás verzió, amely jelentős fejlesztéseket tartalmaz. A fejlesztők csak nagy vonalakban beszélnek ezekről fejlesztésekről, hiszen a verseny igen éles a MorphOS-t készítő csapat és a hivatalos [[AmigaOS]] [[PowerPC]]-s verzióját ([[AmigaOS4]]) készítő [[Hyperion Entertainment]] között.<br /> <br /> A MorphOS tartalmaz egy [[AmigaOS]] kompatibilis [[API]] layert, ezt [[A/Box]]-nak hívjuk. Ennek, és a beépített [[JIT]] [[M68K]] [[CPU]] [[emulátor|emulátornak]] köszönhetően képes azokat az [[Amiga]] programokat futtatni, amelyek nem igénylik a klasszikus [[Amiga]] hardver jelenlétét. Természetesen amennyiben a MorphOS-t [[PowerPC]] kártyás Amigán futtatjuk, ahol ezek a harverelemek is rendelkezésre állnak, ezek a régebbi programok is működnek.<br /> <br /> A MorphOS-t eredetileg az [[AmigaOS]] következő generációjának szánták, amelyet már teljesen a [[PowerPC]] architektúrához terveztek. Sajnos azonban készítői nem tudtak megegyezni az [[Amiga]] jogok birtokosaival, így a MorphOS önálló operációs rendszer lett, a hivatalos [[AmigaOS]] vonal konkurense. Az [[AmigaOS]] kompatibilitáshoz szükséges még hiányzó részeket, például a [[dos.library]]-t, a hivatalos [[AmigaOS]] forrásához való hozzáférés hiányában, a nyílt forrású [[AROS]] projektből emelték át. Az átvett részeken a MorphOS csapat által végzett jelentős fejlesztések végül az [[AROS]] projekt forrásába is visszakerültek.<br /> <br /> <br /> == Belső felépítés ==<br /> <br /> [[Image:MorphOSCD.jpg|thumb|250px|MorphOS 1.4.5 CD-ről bootolás után]]<br /> A MorphOS belső felépítése igen hasonló az [[AmigaOS]] felépítéséhez. A rendszer lelke a [[Quark]] névre hallgató [[mikrokernel]], erre épülnek a különböző feladatokat ellátó device-ok és library-k. A MorphOS tervezésekor a legfontosabb szempont a gyors reakciósebesség volt, így a [[context switch|contextswitchhez]] szükséges idő és az [[IRQ latency]] is jóval alacsonyabb mint más operációs rendszereknél. Emellett a rendszer igen flexibilis, szinte valamennyi része kicserélhető, akár futás közben is.<br /> <br /> <br /> == GUI ==<br /> <br /> A MorphOS [[GUI]]-ja [[MUI]]-ra épül, ennek köszönhetően teljesen a felhasználó igényei szerint cicomázható ki. A MorphOS a [[MUI]] egy továbbfejlesztett, és teljesen [[PowerPC]] natív változatát tartalmazza (jelenleg a 3.9-es változatot, amit a 4.0-ás fog követni a MorphOS 2.0-ban). A MorphOS fájlkezelője az [[Ambient]], amely igen hasonlít az [[Amiga|Amigás]] [[Workbench|Workbenchre]], de sokkal fejlettebb annál. Az [[Ambient]] a teljes rendszerrel ellentétben szabad forráskódú projekt, az operációs rendszertől függetlenül is frissíthetjük. A grafikus alrendszer a szintén [[Amiga|Amigás]] eredetű [[CyberGraphX]].<br /> <br /> <br /> == Kompatibilitás ==<br /> <br /> === Szoftver ===<br /> <br /> [[Image:MorphOS_3.jpg|thumb|250px|MorphOS képernyőkép]]<br /> A MorphOS támogatja a legtöbb [[Amiga|Amigán]] elterjedt [[API]] készletet. Az [[M68K]] processzorra készült programokon kívül nem okoz gondot sem a [[PowerUP]], sem a [[WarpOS]] [[API]]-t használó [[PowerPC|PowerPC-s]] programok futtatása sem. A 3D-s grafikus hardvert a szintén [[Amiga|Amigás]] eredetű [[Warp3D]] [[API]]-val, vagy [[OpenGL]]-en át programozhatjuk. A MorphOS bár nem POSIX kompatibilis, egy külső library segítségével a POSIX szabványt követő programok portolása igen egyszerű.<br /> <br /> === Hardver ===<br /> <br /> A MorphOS 1.4.5-ös verziója [[Pegasos]] I és II alaplapokon illetve [[PowerPC]]-s kártyával bővített [[Amiga|Amigán]] fut. A 2.0-ás verzió támogatja az [[Efika]] alaplapot is.<br /> <br /> * Grafikus kártyák: A MorphOS az Amigás grafikus kártyákon kívül támogatja a 3DLabs Permedia2, 3DFX Voodoo 3/4/5, ATI Radeon R1x0/2x0 és egyes SiS chippel szerelt grafikus kártyákat.<br /> * Hangkártyák: néhány AC97 kompatibilis chippen kívül a MorphOS támogatja a Sound Blaster család PCI-os tagjait.<br /> * SCSI/IDE: Az Amigás [[SCSI]] és [[IDE]] kártyákon kívül a MorphOS támogatja a Symbios chippel szerelt PCI-os SCSI kártyák legtöbbjét.<br /> * USB: A MorphOS jó USB kompatibilitással rendelkezik, támogatja az USB-s egereket, billentyűzeteket, MSD (Mass Storage Device) szabványú tárolóeszközöket (fényképező, pendrive), nyomtatókat, játékvezérlőket, és néhány további más eszközt is. A rendszernek egyelőre USB 1.1-es vezérlőprogramok részei csak, de lehetőség van külső programok használatával USB2.0-ás kártyák használatára is.<br /> * [[MorphOS PowerUP GYIK]]<br /> <br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[MorphOS_PowerUP|MorphOS PowerUP kérdések-válaszok]]<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.morphos-team.net/ A MorphOS-Team hivatalos oldala]<br /> * [http://www.morphos-news.de/ MorphOS hírek]<br /> * [http://www.morphzone.org/ MorphOS Community portál]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS&diff=163 2007-05-19T13:21:49Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:Butterfly2.png|thumb|250px]]<br /> A MorphOS egy eredetileg [[PowerPC]] processzorkártyákkal felszerelt [[Amiga]] számítógépekhez ([[APUS]]) készült zárt forrású operációs rendszer. Ma főleg mint a [[Genesi]]/[[bPlan]] [[Pegasos]] gépek elsődleges operációs rendszere ismert. Fejlesztője a [[Ralph Schmidt]] vezette [[MorphOS-Team]].<br /> <br /> == A MorphOS ==<br /> <br /> [[Image:MorphOS-screenshot1.jpg|thumb|250px|MorphOS képernyőkép]]<br /> Jelenleg az 1.4.5-s verziónál tart, de megjelenés előtt áll a 2.0-ás verzió, amely jelentős fejlesztéseket tartalmaz. A fejlesztők csak nagy vonalakban beszélnek ezekről fejlesztésekről, hiszen a verseny igen éles a MorphOS-t készítő csapat és a hivatalos [[AmigaOS]] [[PowerPC]]-s verzióját ([[AmigaOS4]]) készítő [[Hyperion Entertainment]] között.<br /> <br /> A MorphOS tartalmaz egy [[AmigaOS]] kompatibilis [[API]] layert, ezt [[A/Box]]-nak hívjuk. Ennek, és a beépített [[JIT]] [[M68K]] [[CPU]] [[emulátor|emulátornak]] köszönhetően képes azokat az [[Amiga]] programokat futtatni, amelyek nem igénylik a klasszikus [[Amiga]] hardver jelenlétét. Természetesen amennyiben a MorphOS-t [[PowerPC]] kártyás Amigán futtatjuk, ezek a programok is működnek.<br /> <br /> A MorphOS-t eredetileg az [[AmigaOS]] következő generációjának szánták, amelyet már teljesen a [[PowerPC]] architektúrához terveztek. Sajnos azonban készítői nem tudtak megegyezni az [[Amiga]] jogok birtokosaival, így a MorphOS önálló operációs rendszer lett, a hivatalos [[AmigaOS]] vonal konkurense. Az [[AmigaOS]] kompatibilitáshoz szükséges még hiányzó részeket, például a [[dos.library]]-t, a hivatalos [[AmigaOS]] forrásához való hozzáférés hiányában, a nyílt forrású [[AROS]] projektből emelték át. Az átvett részeken a MorphOS csapat által végzett jelentős fejlesztések végül az [[AROS]] projekt forrásába is visszakerültek.<br /> <br /> <br /> == Belső felépítés ==<br /> <br /> [[Image:MorphOSCD.jpg|thumb|250px|MorphOS 1.4.5 CD-ről bootolás után]]<br /> A MorphOS belső felépítése igen hasonló az [[AmigaOS]]-hez. A rendszer lelke a [[Quark]] névre hallgató [[mikrokernel]], erre épülnek a különböző feladatokat ellátó device-ok és library-k. A MorphOS tervezésekor a legfontosabb szempont a gyors reakciósebesség volt, így a [[context switch|contextswitchhez]] szükséges idő és az [[IRQ latency]] is jóval alacsonyabb mint más operációs rendszereknél. Emellett a rendszer igen flexibilis, szinte valamennyi része kicserélhető, akár futás közben is.<br /> <br /> <br /> == GUI ==<br /> <br /> A MorphOS [[GUI]]-ja [[MUI]]-ra épül, ennek köszönhetően teljesen a felhasználó igényei szerint cicomázható ki. A MorphOS a [[MUI]] egy továbbfejlesztett, és teljesen [[PowerPC]] natív változatát tartalmazza. A MorphOS desktopja az [[Ambient]], amely igen hasonlít az [[Amiga|Amigás]] [[Workbench|Workbenchre]], de sok szempontból fejlettebb annál. A grafikus alrendszer a szintén [[Amiga|Amigás]] eredetű [[CyberGraphX]].<br /> <br /> <br /> == Kompatibilitás ==<br /> <br /> === Szoftver ===<br /> <br /> [[Image:MorphOS_3.jpg|thumb|250px|MorphOS képernyőkép]]<br /> A MorphOS támogatja a legtöbb [[Amiga|Amigán]] elterjedt [[API]] készletet. Az [[M68K]] processzorra készült programokon kívül nem okoz gondot sem a [[PowerUP]], sem a [[WarpOS]] [[API]]-t használó [[PowerPC|PowerPC-s]] programok futtatása sem. A 3D-s grafikus hardvert a szintén [[Amiga|Amigás]] eredetű [[Warp3D]] [[API]]-val, vagy [[OpenGL]]-en át programozhatjuk. A MorphOS bár nem POSIX kompatibilis, egy külső library segítségével a POSIX szabványt követő programok portolása igen egyszerű.<br /> <br /> === Hardver ===<br /> <br /> A MorphOS 1.4.5-ös verziója [[Pegasos]] I és II alaplapokon illetve [[PowerPC]]-s [[Amiga|Amigán]] fut. A 2.0-ás verzió támogatja az [[Efika]] alaplapot is.<br /> <br /> * Grafikus kártyák: A MorphOS az Amigás grafikus kártyákon kívül támogatja a 3DLabs Permedia2, 3DFX Voodoo 3/4/5, ATI Radeon R1x0/2x0 és egyes SiS chippel szerelt grafikus kártyákat.<br /> * Hangkártyák: néhány AC97 kompatibilis chippen kívül a MorphOS támogatja a Sound Blaster család PCI-s tagjait.<br /> * SCSI/IDE: Az Amigás [[SCSI]] és [[IDE]] kártyákon kívül a MorphOS támogatja a Symbios chippel szerelt PCI-s SCSI kártyák legtöbbjét.<br /> * USB: A MorphOS jó USB kompatibilitással rendelkezik, támogatja az USB-s egereket, billentyűzeteket, MSD (Mass Storage Device) szabványú tárolóeszközöket, printereket, game-controllereket, és néhány további más eszközt is.<br /> * [[MorphOS PowerUP GYIK]]<br /> <br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[MorphOS_PowerUP|MorphOS PowerUP kérdések-válaszok]]<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.morphos-team.net/ A MorphOS-Team hivatalos oldala]<br /> * [http://www.morphos-news.de/ MorphOS hírek]<br /> * [http://www.morphzone.org/ MorphOS Community portál]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=MorphOS&diff=162 2007-05-19T13:20:39Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:Butterfly2.png|thumb|250px]]<br /> A MorphOS egy eredetileg [[PowerPC]] processzorkártyákkal felszerelt [[Amiga]] számítógépekhez ([[APUS]]) készült zárt forrású operációs rendszer. Ma főleg mint a [[Genesi]]/[[bPlan]] [[Pegasos]] gépek elsődleges operációs rendszere ismert. Fejlesztője a [[Ralph Schmidt]] vezette [[MorphOS-Team]].<br /> <br /> == A MorphOS ==<br /> <br /> [[Image:MorphOS-screenshot1.jpg|thumb|250px|MorphOS képernyőkép]]<br /> Jelenleg az 1.4.5-s verziónál tart, de megjelenés előtt áll a 2.0-ás verzió, amely jelentős fejlesztéseket tartalmaz. A fejlesztők csak nagy vonalakban beszélnek ezekről fejlesztésekről, hiszen a verseny igen éles a MorphOS-t készítő csapat, és a hivatalos [[AmigaOS]] [[PowerPC]]-s verzióját ([[AmigaOS4]]) készítő [[Hyperion Entertainment]] között.<br /> <br /> A MorphOS tartalmaz egy [[AmigaOS]] kompatibilis [[API]] layert, ezt [[A/Box]]-nak hívjuk. Ennek, és a beépített [[JIT]] [[M68K]] [[CPU]] [[emulátor|emulátornak]] köszönhetően képes azokat az [[Amiga]] programokat futtatni, amelyek nem igénylik a klasszikus [[Amiga]] hardver jelenlétét. Természetesen amennyiben a MorphOS-t [[PowerPC]] kártyás Amigán futtatjuk, ezek a programok is működnek.<br /> <br /> A MorphOS-t eredetileg az [[AmigaOS]] következő generációjának szánták, amelyet már teljesen a [[PowerPC]] architektúrához terveztek. Sajnos azonban készítői nem tudtak megegyezni az [[Amiga]] jogok birtokosaival, így a MorphOS önálló operációs rendszer lett, a hivatalos [[AmigaOS]] vonal konkurense. Az [[AmigaOS]] kompatibilitáshoz szükséges még hiányzó részeket, például a [[dos.library]]-t, a hivatalos [[AmigaOS]] forrásához való hozzáférés hiányában, a nyílt forrású [[AROS]] projektből emelték át. Az átvett részeken a MorphOS csapat által végzett jelentős fejlesztések végül az [[AROS]] projekt forrásába is visszakerültek.<br /> <br /> <br /> == Belső felépítés ==<br /> <br /> [[Image:MorphOSCD.jpg|thumb|250px|MorphOS 1.4.5 CD-ről bootolás után]]<br /> A MorphOS belső felépítése igen hasonló az [[AmigaOS]]-hez. A rendszer lelke a [[Quark]] névre hallgató [[mikrokernel]], erre épülnek a különböző feladatokat ellátó device-ok és library-k. A MorphOS tervezésekor a legfontosabb szempont a gyors reakciósebesség volt, így a [[context switch|contextswitchhez]] szükséges idő és az [[IRQ latency]] is jóval alacsonyabb mint más operációs rendszereknél. Emellett a rendszer igen flexibilis, szinte valamennyi része kicserélhető, akár futás közben is.<br /> <br /> <br /> == GUI ==<br /> <br /> A MorphOS [[GUI]]-ja [[MUI]]-ra épül, ennek köszönhetően teljesen a felhasználó igényei szerint cicomázható ki. A MorphOS a [[MUI]] egy továbbfejlesztett, és teljesen [[PowerPC]] natív változatát tartalmazza. A MorphOS desktopja az [[Ambient]], amely igen hasonlít az [[Amiga|Amigás]] [[Workbench|Workbenchre]], de sok szempontból fejlettebb annál. A grafikus alrendszer a szintén [[Amiga|Amigás]] eredetű [[CyberGraphX]].<br /> <br /> <br /> == Kompatibilitás ==<br /> <br /> === Szoftver ===<br /> <br /> [[Image:MorphOS_3.jpg|thumb|250px|MorphOS képernyőkép]]<br /> A MorphOS támogatja a legtöbb [[Amiga|Amigán]] elterjedt [[API]] készletet. Az [[M68K]] processzorra készült programokon kívül nem okoz gondot sem a [[PowerUP]], sem a [[WarpOS]] [[API]]-t használó [[PowerPC|PowerPC-s]] programok futtatása sem. A 3D-s grafikus hardvert a szintén [[Amiga|Amigás]] eredetű [[Warp3D]] [[API]]-val, vagy [[OpenGL]]-en át programozhatjuk. A MorphOS bár nem POSIX kompatibilis, egy külső library segítségével a POSIX szabványt követő programok portolása igen egyszerű.<br /> <br /> === Hardver ===<br /> <br /> A MorphOS 1.4.5-ös verziója [[Pegasos]] I és II alaplapokon illetve [[PowerPC]]-s [[Amiga|Amigán]] fut. A 2.0-ás verzió támogatja az [[Efika]] alaplapot is.<br /> <br /> * Grafikus kártyák: A MorphOS az Amigás grafikus kártyákon kívül támogatja a 3DLabs Permedia2, 3DFX Voodoo 3/4/5, ATI Radeon R1x0/2x0 és egyes SiS chippel szerelt grafikus kártyákat.<br /> * Hangkártyák: néhány AC97 kompatibilis chippen kívül a MorphOS támogatja a Sound Blaster család PCI-s tagjait.<br /> * SCSI/IDE: Az Amigás [[SCSI]] és [[IDE]] kártyákon kívül a MorphOS támogatja a Symbios chippel szerelt PCI-s SCSI kártyák legtöbbjét.<br /> * USB: A MorphOS jó USB kompatibilitással rendelkezik, támogatja az USB-s egereket, billentyűzeteket, MSD (Mass Storage Device) szabványú tárolóeszközöket, printereket, game-controllereket, és néhány további más eszközt is.<br /> * [[MorphOS PowerUP GYIK]]<br /> <br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[MorphOS_PowerUP|MorphOS PowerUP kérdések-válaszok]]<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.morphos-team.net/ A MorphOS-Team hivatalos oldala]<br /> * [http://www.morphos-news.de/ MorphOS hírek]<br /> * [http://www.morphzone.org/ MorphOS Community portál]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Amigaspirit&diff=161 2007-05-19T13:17:16Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:amirc1.png|thumb|150px|AmIRC AmigaOS-en]]<br /> Az '''#amigaspirit''' [[IRC]] csatornán találkozhatsz és beszélgethetsz magyar [[Pegasos]], [[Efika]] és [[Amiga]] felhasználókkal, segítséget kérhetsz bármilyen technikai vagy nem technikai jellegű problémáddal kapcsolatban.<br /> <br /> <br /> == Szerverek ==<br /> <br /> A csatornát az alábbi [[IRC]] szerverek bármelyikén elérheted:<br /> <br /> * hub.irc.hu<br /> * irc.elte.hu<br /> * irc.stealth.hu<br /> <br /> <br /> == Ajánlott kliensek ==<br /> <br /> A szerverekhez bármely [[IRC]] klienssel csatlakozhatsz, [[MorphOS]]-en vagy [[AmigaOS]]-en ajánluk az [http://www.vapor.com/amirc/ AmIRC] vagy [http://wookiechat.amigarevolution.com/wookiechat/ WookieChat] programokat.<br /> <br /> <br /> Várunk szeretettel!</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Amiga&diff=62 2007-05-16T12:43:22Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>[[Image:AmigaLogo.jpg|thumb|150px|Amiga logók]]<br /> A [[Commodore]] cég termékcsaládja, azonban nem eredeti [[Commodore]] fejlesztés, hanem vásárolt licenc alapján került a cég termékvonalába (az Amiga szó spanyolul &quot;barátnő&quot;-t jelent). Fő tervezője [[Jay Miner]], aki korábban az [[Atari|Atarinál]] tervezett különböző 8 bites számítógépeket és videójátékokat.<br /> <br /> <br /> == Felépítés ==<br /> <br /> Az első Amiga, az Amiga 1000, 1985-ben jelent meg. Képességei akkori szemmel lenyűgözőek voltak és még ma is tiszteletet parancsoló. A gépben egy 32 bites [[Motorola]] [[68000]] [[CPU]], 256K RAM, DD-s floppy meghajtó és az Amiga legendás erejét adó, női neveket viselő chipset található. Az Agnus nevű chipben lapul az Amiga két nagyágyúja a Copper és a Blitter, amely két grafikus kooprocesszor. A Copper valódi processzor, programot lehet rá írni amelyet copper-listának hívunk. Fő feladata a [[CPU]] tehermentesítése a grafikával kapcsolatos műveleteknél. A Blitter pedig egy fejlett [[DMA]] áramkör, amely igen nagy sebességgel képes a képmemória tartalmát módosítani, mozgatni, vagy azon logikai műveletet végezni. A Denise nevű chip felelt a tényleges kép előállításáért, egyidejűleg maximum 4096 szín megjelenítésére képes, valamint két egymástól független ún. playfieldet is kezel. Ezeken felül 8 db színes, függőlegesen korlátlan magasságú [[sprite]] is rendelkezésre áll. Végül a Paula nevű chip felelt az I/O műveletekért, a négy független digitális hangcsatorna megszólaltatásáért, valamint a floppykezelésért. A chipset az évek során folyamatos fejlesztéseken ment át, amely végül az 1992-ben az Amiga 1200-ban és Amiga 4000-ben bevezetésre került AGA chipsetben csúcsosodott ki. Ebben a chipsetben lecserélték az Agnus - Denise párost a Lisa - Alice párosra, amely felülről kompatibilis volt ugyan, de jócskán megnövelte a gép lehetőségeit. Immár alapból 2MB videó memóriával rendelkezett, valamint képes volt a 24 bites palettáról egyidejűleg 262144 szín megjelenítésére.<br /> <br /> <br /> == Géptípusok ==<br /> <br /> [[Image:Amiga1200_1.jpg|thumb|250px|Commodore Amiga 1200 alapgép]]<br /> Az Amigákat három nagy családra oszthatjuk. Az egyikbe az Amiga 500, 600 és 1200 típusszámú gépek tartoznak. Ezek a jól ismert hobbiszámítógépek, billentyűzet alá épített kivitelben. A következő családot az Amiga 2000, 3000 és 4000 típuszámú gépek alkotják, ezek professzionális felhasználásra készültek, gyárilag nagyméretű dobozzal, és 3-7 ún. [[Zorro]] bővítőslotot találhatunk bennük, amely az Amigák saját bővítőkártya szabványa. Végül a harmadik kategóriát a fenti kettőbe nem elhelyezhető gépek alkotják, ide tartozik az Amiga 1000, a CDTV és a CD32 is. A CDTV egy Amiga 500 és egy CD-deck házasságából született mint a világ első gyárilag CD-ROM-al szállított számítógépe. Célját tekintve otthoni szórakoztatóközpontnak szánták. A CD32 pedig a világ első 32 bites konzolja volt. A [[Commodore]] csődje után a német [[Escom AG]] egy rövid ideig még gyártotta az Amiga 1200 és az Amiga 4000T típusokat.<br /> <br /> <br /> == Bővítések ==<br /> <br /> [[Image:BlizzardPPC.jpg|thumb|250px|Blizzard PPC bővítőkártya]]<br /> Az Amigákba már a [[Commodore]] is bővítőkártyák széles választékát kínálta az [[SCSI]]-vezérlőktől a nagyobb felbontásokat támogató grafikus kártyákon és hálózati kártyákon át az [[M68K]] család különféle tagjait felvonultató [[CPU]] és memória bővítésekig. A [[Zorro]] slotok rendelkeznek ún. AutoConfig funkcióval, amely kb. a Plug'n'Play megfelelője volt és képessé tette a gépet a bővítőkártyák jumperelés nélküli konfigurációjára. Érdekes még megemlíteni, hogy az Amiga 600 volt a világ első [[PCMCIA]] bővítő slottal szállított gépe. A [[Commodore]] megszűntével az új bővítőkártyák száma nem csökkent és főleg német cégek az USB kártyáktól és a TV-tunertől, a 3D gyorsítókon és a kétprocesszoros [[68000|68060]]+[[PowerPC]] kártyákon át a PCI-s alaplapkiegészítésig a legkülönfélébb elvetemült bővítéseket kínálták az hűséges Amigásoknak. Bár a régi gépek egyre felgyorsuló elöregedésével a tendencia inkább az új [[PowerPC]]-s alaplapok készítése felé tolódott el, mint amilyen pl. az [[AmigaOne]] és a [[Pegasos]], egy teljesen felbővített Amiga ha nyers teljesítményben nem is, használati értékben még ma is bátran versenyre kelhet egy átlagos PC-vel.<br /> <br /> <br /> == Operációs rendszerek ==<br /> <br /> === AmigaOS ===<br /> <br /> Az Amigák operációs rendszere a zárt forrású [[AmigaOS]], amelyet korábban [[Workbench|Workbenchnek]] is hívtak. Valójában a [[Workbench]] csak a rendszer egyik fele, a másik fele a gépek mélyén ROM-ban található [[Kickstart]], amely így ellátta egy [[BIOS]] feladatait is. Az [[AmigaOS]] egy pre-emptív multitaszkos operációs rendszer, és az alatta futó hardverhez hasonlóan évekkel megelőzte korát. Fő jellemzői a flexibilitás és modularitás, valamint a gyorsaság. Bár az [[AmigaOS]]-t elsősorban kiváló [[GUI]]-járól ismerik, az operációs rendszernek teljes értékű parancssora is van, amely a [[CP/M]] és az [[UNIX]] rendszerek parancssorának és parancskészletének sajátos keveréke jellemez. Beépitett script nyelve az [[ARexx]]. Az [[AmigaOS]] merevlemez formátuma az [[RDB]] amely sok szempontból fejlettebb mint más rendszerek hasonló megoldásai.<br /> <br /> === Commodore UNIX ===<br /> <br /> Érdekesség, hogy a [[Commodore]] az Amiga 2000 és Amiga 3000 gépek egyes bővített változatait szállította [[UNIX]] operációs rendszerrel is, amely [[SCSI]] szalagos egységet is kezelt és rendelkezett GUI-val is.<br /> <br /> === MacOS ===<br /> <br /> A [[Mac OS]] futtatására többféle virtuális-gép szoftver készült [[AmigaOS]] alá. Legelterjedtebb ezek közül az ingyenes [[ShapeShifter]] valamint a nyílt forrású [[Basilisk]]. E szoftverek lehetővé teszik akár a [[Mac OS]] 8.1 futtatását is, párhuzamosan az [[AmigaOS]]-el. Ironikus módon az Amiga nagyszerű hardvere miatt a [[Mac OS]] sok esetben gyorsabb Amigán, mint azonos processzorral szerelt [[Machintosh|Macintoshon]].<br /> <br /> === Más rendszerek ===<br /> <br /> Napjaink nyílt forrású operációs rendszerei közül a [[Linux]] és a [[NetBSD]] is fut Amigán, valamint az [[OpenBSD]] korábbi változatai is elérhetőek. Ezek az operációs rendszerek a fontosabb bővítőkártyák legnagyobb részét is támogatják.<br /> <br /> <br /> == Nem csak hobbigép ==<br /> <br /> [[Image:Babylon5.jpg|thumb|250px|Babylon 5]]<br /> Az Amiga filmiparban is jelentős szerepet játszott, többek között a talán még ma is ismert Babylon 5 és SeaQuest DSV című sorozatokat, a Star Trek egyes epizódjait, a Terminator II és a Jurassic Park egyes jeleneteit is Amigákkal [[render|renderelték]]. Ezen kívül számos rajzfilm készítéséhez használtak részben vagy teljesen Amigákat. A videófeldolgozásra és renderelésre használt Amigáknak hamar elengedhetetlen kelléke lett a [[Video Toaster]] nevű bővítőkártya, amely egy [[MIPS]] [[RISC]] processzor nyers erejét egyesítette az Amigák eleganciájával és az Amiga chipset remek grafikai képességeivel. A 3D grafikával foglalkozók körében mai napig legendákkal övezett [[Lightwave]] nevű szoftver is Amigán tette meg első lépéseit.<br /> <br /> Ezeken kívül a mai napig rengeteg Amigát használnak kis videóstúdiókban vágásra, képújságok működtetésére, vagy feliratozásra, hiszen ezek a feladatok a hazai pályát jelentenek az Amiga chipsetnek amely a videózásban elterjedt [[PAL]] és [[NTSC]] üzemmódokban különösen gyors, ráadásul a mivel ezekre a felbontásokra született, a képminősége is jobb mint az olcsón beszerezhető PC-s videó eszközöknek, amelyek a VGA felbontások konverziójával hozzák létre a képet. <br /> <br /> <br /> == A közösség ==<br /> <br /> Az Amiga sok embernek jelentett olyan különleges élményt, egy másféle gondolkodásmódot, amelyet sehol másutt nem talált meg napjaink számítástechnikájában. Ennek köszönhetően a felhasználók ragaszkodnak a gépükhöz és az operációs rendszerhez. Ez pedig melegágya a hobbifejlesztéseknek és egy szorosan összetartó közösségnek. Az Amigás közösség igen aktív és a napjainkban is nagyrészt hobbiból készülő szoftver- és hardverfejlesztések eredményeit az akár évente többször is megrendezésre kerülő találkozókon osztják meg egymással.<br /> <br /> <br /> == A jövő ==<br /> <br /> Bár sokak szemében halott platform, az Amiga köszöni szépen jól van, és készül a jövőre. Az öreg Amigák lassanként polcokra, gyűjteményekbe és múzeumokba kerülnek, de már itt a következő generáció, amely ha a hardverket nem is, az általuk hordozott örökséget mindenképpen át szeretné menteni a következő évszázadra is. Az AmigaOS továbbfejlesztésének jogait birtokló [[Hyperion Entertainment]] és Amiga Inc. elkészült az AmigaOne alaplapokon futó [[AmigaOS]] 4-es verziójával, valamint a [[Pegasos]]/[[MorphOS]] páros és a nyílt forrású [[AROS]] projekt személyében két évek óta életképes alternatívája is létezik a &quot;hivatalos&quot; vonalnak.<br /> <br /> <br /> == Emulátorok ==<br /> <br /> * UAE ág<br /> ** [http://www.freiburg.linux.de/~uae/ UAE] (Unusable/UNIX/Ubiquitous Amiga Emulator)<br /> ** [http://www.rcdrummond.net/uae/ E-UAE] (Experimental UAE)<br /> ** [http://www.winuae.net/ WinUAE] <br /> <br /> * Fellow ág<br /> ** [http://xfellow.sourceforge.net/ XFellow]<br /> ** [http://fellow.sourceforge.net/ WinFellow]<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.amiga.com/ Az Amiga cég oldala]<br /> * [http://www.amiga-hardware.com/ Az Amigás hardverek Nagykönyve]<br /> * [http://amiga.resource.cx/ Amiga Hardver Adatbázis]<br /> * [http://www.amiga.hu/ A magyar Amigások oldala]<br /> * [http://ada.untergrund.net/ Amiga Demoscene oldal]<br /> * [http://www.vesalia.de/ Vesalia Computer - Amiga hardware, software bolt]<br /> * [http://www.amigakit.com/ AmigaKit - Nemzetközi Amiga hardware, software bolt]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Amiga&diff=61 2007-05-16T12:42:00Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>== Ismertető ==<br /> <br /> [[Image:AmigaLogo.jpg|thumb|150px|Amiga logók]]<br /> A [[Commodore]] cég termékcsaládja, azonban nem eredeti [[Commodore]] fejlesztés, hanem vásárolt licenc alapján került a cég termékvonalába (az Amiga szó spanyolul &quot;barátnő&quot;-t jelent). Fő tervezője [[Jay Miner]], aki korábban az [[Atari|Atarinál]] tervezett különböző 8 bites számítógépeket és videójátékokat.<br /> <br /> <br /> == Felépítés ==<br /> <br /> Az első Amiga, az Amiga 1000, 1985-ben jelent meg. Képességei akkori szemmel lenyűgözőek voltak és még ma is tiszteletet parancsoló. A gépben egy 32 bites [[Motorola]] [[68000]] [[CPU]], 256K RAM, DD-s floppy meghajtó és az Amiga legendás erejét adó, női neveket viselő chipset található. Az Agnus nevű chipben lapul az Amiga két nagyágyúja a Copper és a Blitter, amely két grafikus kooprocesszor. A Copper valódi processzor, programot lehet rá írni amelyet copper-listának hívunk. Fő feladata a [[CPU]] tehermentesítése a grafikával kapcsolatos műveleteknél. A Blitter pedig egy fejlett [[DMA]] áramkör, amely igen nagy sebességgel képes a képmemória tartalmát módosítani, mozgatni, vagy azon logikai műveletet végezni. A Denise nevű chip felelt a tényleges kép előállításáért, egyidejűleg maximum 4096 szín megjelenítésére képes, valamint két egymástól független ún. playfieldet is kezel. Ezeken felül 8 db színes, függőlegesen korlátlan magasságú [[sprite]] is rendelkezésre áll. Végül a Paula nevű chip felelt az I/O műveletekért, a négy független digitális hangcsatorna megszólaltatásáért, valamint a floppykezelésért. A chipset az évek során folyamatos fejlesztéseken ment át, amely végül az 1992-ben az Amiga 1200-ban és Amiga 4000-ben bevezetésre került AGA chipsetben csúcsosodott ki. Ebben a chipsetben lecserélték az Agnus - Denise párost a Lisa - Alice párosra, amely felülről kompatibilis volt ugyan, de jócskán megnövelte a gép lehetőségeit. Immár alapból 2MB videó memóriával rendelkezett, valamint képes volt a 24 bites palettáról egyidejűleg 262144 szín megjelenítésére.<br /> <br /> <br /> == Géptípusok ==<br /> <br /> [[Image:Amiga1200_1.jpg|thumb|250px|Commodore Amiga 1200 alapgép]]<br /> Az Amigákat három nagy családra oszthatjuk. Az egyikbe az Amiga 500, 600 és 1200 típusszámú gépek tartoznak. Ezek a jól ismert hobbiszámítógépek, billentyűzet alá épített kivitelben. A következő családot az Amiga 2000, 3000 és 4000 típuszámú gépek alkotják, ezek professzionális felhasználásra készültek, gyárilag nagyméretű dobozzal, és 3-7 ún. [[Zorro]] bővítőslotot találhatunk bennük, amely az Amigák saját bővítőkártya szabványa. Végül a harmadik kategóriát a fenti kettőbe nem elhelyezhető gépek alkotják, ide tartozik az Amiga 1000, a CDTV és a CD32 is. A CDTV egy Amiga 500 és egy CD-deck házasságából született mint a világ első gyárilag CD-ROM-al szállított számítógépe. Célját tekintve otthoni szórakoztatóközpontnak szánták. A CD32 pedig a világ első 32 bites konzolja volt. A [[Commodore]] csődje után a német [[Escom AG]] egy rövid ideig még gyártotta az Amiga 1200 és az Amiga 4000T típusokat.<br /> <br /> <br /> == Bővítések ==<br /> <br /> [[Image:BlizzardPPC.jpg|thumb|250px|Blizzard PPC bővítőkártya]]<br /> Az Amigákba már a [[Commodore]] is bővítőkártyák széles választékát kínálta az [[SCSI]]-vezérlőktől a nagyobb felbontásokat támogató grafikus kártyákon és hálózati kártyákon át az [[M68K]] család különféle tagjait felvonultató [[CPU]] és memória bővítésekig. A [[Zorro]] slotok rendelkeznek ún. AutoConfig funkcióval, amely kb. a Plug'n'Play megfelelője volt és képessé tette a gépet a bővítőkártyák jumperelés nélküli konfigurációjára. Érdekes még megemlíteni, hogy az Amiga 600 volt a világ első [[PCMCIA]] bővítő slottal szállított gépe. A [[Commodore]] megszűntével az új bővítőkártyák száma nem csökkent és főleg német cégek az USB kártyáktól és a TV-tunertől, a 3D gyorsítókon és a kétprocesszoros [[68000|68060]]+[[PowerPC]] kártyákon át a PCI-s alaplapkiegészítésig a legkülönfélébb elvetemült bővítéseket kínálták az hűséges Amigásoknak. Bár a régi gépek egyre felgyorsuló elöregedésével a tendencia inkább az új [[PowerPC]]-s alaplapok készítése felé tolódott el, mint amilyen pl. az [[AmigaOne]] és a [[Pegasos]], egy teljesen felbővített Amiga ha nyers teljesítményben nem is, használati értékben még ma is bátran versenyre kelhet egy átlagos PC-vel.<br /> <br /> <br /> == Operációs rendszerek ==<br /> <br /> === AmigaOS ===<br /> <br /> Az Amigák operációs rendszere a zárt forrású [[AmigaOS]], amelyet korábban [[Workbench|Workbenchnek]] is hívtak. Valójában a [[Workbench]] csak a rendszer egyik fele, a másik fele a gépek mélyén ROM-ban található [[Kickstart]], amely így ellátta egy [[BIOS]] feladatait is. Az [[AmigaOS]] egy pre-emptív multitaszkos operációs rendszer, és az alatta futó hardverhez hasonlóan évekkel megelőzte korát. Fő jellemzői a flexibilitás és modularitás, valamint a gyorsaság. Bár az [[AmigaOS]]-t elsősorban kiváló [[GUI]]-járól ismerik, az operációs rendszernek teljes értékű parancssora is van, amely a [[CP/M]] és az [[UNIX]] rendszerek parancssorának és parancskészletének sajátos keveréke jellemez. Beépitett script nyelve az [[ARexx]]. Az [[AmigaOS]] merevlemez formátuma az [[RDB]] amely sok szempontból fejlettebb mint más rendszerek hasonló megoldásai.<br /> <br /> === Commodore UNIX ===<br /> <br /> Érdekesség, hogy a [[Commodore]] az Amiga 2000 és Amiga 3000 gépek egyes bővített változatait szállította [[UNIX]] operációs rendszerrel is, amely [[SCSI]] szalagos egységet is kezelt és rendelkezett GUI-val is.<br /> <br /> === MacOS ===<br /> <br /> A [[Mac OS]] futtatására többféle virtuális-gép szoftver készült [[AmigaOS]] alá. Legelterjedtebb ezek közül az ingyenes [[ShapeShifter]] valamint a nyílt forrású [[Basilisk]]. E szoftverek lehetővé teszik akár a [[Mac OS]] 8.1 futtatását is, párhuzamosan az [[AmigaOS]]-el. Ironikus módon az Amiga nagyszerű hardvere miatt a [[Mac OS]] sok esetben gyorsabb Amigán, mint azonos processzorral szerelt [[Machintosh|Macintoshon]].<br /> <br /> === Más rendszerek ===<br /> <br /> Napjaink nyílt forrású operációs rendszerei közül a [[Linux]] és a [[NetBSD]] is fut Amigán, valamint az [[OpenBSD]] korábbi változatai is elérhetőek. Ezek az operációs rendszerek a fontosabb bővítőkártyák legnagyobb részét is támogatják.<br /> <br /> <br /> == Nem csak hobbigép ==<br /> <br /> [[Image:Babylon5.jpg|thumb|250px|Babylon 5]]<br /> Az Amiga filmiparban is jelentős szerepet játszott, többek között a talán még ma is ismert Babylon 5 és SeaQuest DSV című sorozatokat, a Star Trek egyes epizódjait, a Terminator II és a Jurassic Park egyes jeleneteit is Amigákkal [[render|renderelték]]. Ezen kívül számos rajzfilm készítéséhez használtak részben vagy teljesen Amigákat. A videófeldolgozásra és renderelésre használt Amigáknak hamar elengedhetetlen kelléke lett a [[Video Toaster]] nevű bővítőkártya, amely egy [[MIPS]] [[RISC]] processzor nyers erejét egyesítette az Amigák eleganciájával és az Amiga chipset remek grafikai képességeivel. A 3D grafikával foglalkozók körében mai napig legendákkal övezett [[Lightwave]] nevű szoftver is Amigán tette meg első lépéseit.<br /> <br /> Ezeken kívül a mai napig rengeteg Amigát használnak kis videóstúdiókban vágásra, képújságok működtetésére, vagy feliratozásra, hiszen ezek a feladatok a hazai pályát jelentenek az Amiga chipsetnek amely a videózásban elterjedt [[PAL]] és [[NTSC]] üzemmódokban különösen gyors, ráadásul a mivel ezekre a felbontásokra született, a képminősége is jobb mint az olcsón beszerezhető PC-s videó eszközöknek, amelyek a VGA felbontások konverziójával hozzák létre a képet. <br /> <br /> <br /> == A közösség ==<br /> <br /> Az Amiga sok embernek jelentett olyan különleges élményt, egy másféle gondolkodásmódot, amelyet sehol másutt nem talált meg napjaink számítástechnikájában. Ennek köszönhetően a felhasználók ragaszkodnak a gépükhöz és az operációs rendszerhez. Ez pedig melegágya a hobbifejlesztéseknek és egy szorosan összetartó közösségnek. Az Amigás közösség igen aktív és a napjainkban is nagyrészt hobbiból készülő szoftver- és hardverfejlesztések eredményeit az akár évente többször is megrendezésre kerülő találkozókon osztják meg egymással.<br /> <br /> <br /> == A jövő ==<br /> <br /> Bár sokak szemében halott platform, az Amiga köszöni szépen jól van, és készül a jövőre. Az öreg Amigák lassanként polcokra, gyűjteményekbe és múzeumokba kerülnek, de már itt a következő generáció, amely ha a hardverket nem is, az általuk hordozott örökséget mindenképpen át szeretné menteni a következő évszázadra is. Az AmigaOS továbbfejlesztésének jogait birtokló [[Hyperion Entertainment]] és Amiga Inc. elkészült az AmigaOne alaplapokon futó [[AmigaOS]] 4-es verziójával, valamint a [[Pegasos]]/[[MorphOS]] páros és a nyílt forrású [[AROS]] projekt személyében két évek óta életképes alternatívája is létezik a &quot;hivatalos&quot; vonalnak.<br /> <br /> <br /> == Emulátorok ==<br /> <br /> * UAE ág<br /> ** [http://www.freiburg.linux.de/~uae/ UAE] (Unusable/UNIX/Ubiquitous Amiga Emulator)<br /> ** [http://www.rcdrummond.net/uae/ E-UAE] (Experimental UAE)<br /> ** [http://www.winuae.net/ WinUAE] <br /> <br /> * Fellow ág<br /> ** [http://xfellow.sourceforge.net/ XFellow]<br /> ** [http://fellow.sourceforge.net/ WinFellow]<br /> <br /> <br /> == Külső hivatkozások ==<br /> <br /> * [http://www.amiga.com/ Az Amiga cég oldala]<br /> * [http://www.amiga-hardware.com/ Az Amigás hardverek Nagykönyve]<br /> * [http://amiga.resource.cx/ Amiga Hardver Adatbázis]<br /> * [http://www.amiga.hu/ A magyar Amigások oldala]<br /> * [http://ada.untergrund.net/ Amiga Demoscene oldal]<br /> * [http://www.vesalia.de/ Vesalia Computer - Amiga hardware, software bolt]<br /> * [http://www.amigakit.com/ AmigaKit - Nemzetközi Amiga hardware, software bolt]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Efika&diff=15 2007-05-15T15:20:24Z

<p>GK: Új oldal, tartalma: „== Radeon kártyával == Kép:Efika 1.jpg == Az alaplap == Kép:Efika 2.jpg == Másik nézet == Kép:Efika 3.jpg”</p> <hr /> <div>== Radeon kártyával ==<br /> [[Kép:Efika 1.jpg]]<br /> <br /> == Az alaplap ==<br /> [[Kép:Efika 2.jpg]]<br /> <br /> == Másik nézet ==<br /> [[Kép:Efika 3.jpg]]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=14 2007-05-15T13:43:37Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Üdvözlünk a Pegasos.hu Wiki-n!<br /> <br /> A Pegasos.hu Wiki egy WikiWiki projekt, amelynek célja egy teljes és lehetőség szerint minél pontosabb tartalmú, a Pegasos.hu témaköreihez kapcsolódó (Pegasos/Efika/MorphOS) információs tár elkészítése.<br /> <br /> [[Kép:p2-motherboard.jpg]]</div>

GK http://wiki.amigaspirit.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=13 2007-05-15T13:43:19Z

<p>GK: </p> <hr /> <div>Üdvözlünk a '''Pegasos.hu Wiki'-n!<br /> <br /> A Pegasos.hu Wiki egy WikiWiki projekt, amelynek célja egy teljes és lehetőség szerint minél pontosabb tartalmú, a Pegasos.hu témaköreihez kapcsolódó (Pegasos/Efika/MorphOS) információs tár elkészítése.<br /> <br /> [[Kép:p2-motherboard.jpg]]</div>

GK