AmigaDOS - Laptörténet

Chain-Q: type parancs hex trukk

2011-11-29T17:03:21Z

type parancs hex trukk

← Régebbi változat		A lap 2011. november 29., 17:03-kori változata
174. sor:		174. sor:
	===Ötletek haladóknak===		===Ötletek haladóknak===

	~~TODO~~		====A type parancs lehetőségei====

			A '''type''' parancsot (részben más rendszerekről származó beidegződésként) általában szövegfájlok megjelenítésére használjuk, azonban ennél jóval szerteágazóbbak a lehetőségei. A programozással foglalkozók örömmel fogadják majd a '''HEX''' (vagy '''OPT H''') paramétert, amellyel bármely fájl hexadecimális "dump" formájában is kiíratható:

			Ram Disk:> type Ram:test.txt HEX
			0000: 657A2065 67792070 656C6461 2066616A ez egy pelda faj
			0010: 6C2C2061 6D697420 6B696972 6174756E l, amit kiiratun
			0020: 6B206B75 6C6F6E66 656C6520 6D6F646F k kulonfele modo
			0030: 6B6F6E2C 20657A61 6C74616C 616C2064 kon, ezaltalal d
			0040: 656D6F6E 73747261 6C766120 61207479 emonstralva a ty
			0050: 70652070 6172616E 63736F74 0A pe parancsot.


	TODO: további parancskészlet, attribútumok, scriptek, stb.		TODO: további parancskészlet, attribútumok, scriptek, stb.
	[[FIXME]]		[[FIXME]]

GK, 2008. június 9., 13:40-n

2008-06-09T13:40:25Z

← Régebbi változat		A lap 2008. június 9., 13:40-kori változata
37. sor:		37. sor:

	* Tipp: A [[shell]] alapból tartalmaz history funkciót, azaz megjegyzi korábban kiadott parancsainkat. Ezek között a ''fel-le'' gombok lenyomásával "válogathatunk".		* Tipp: A [[shell]] alapból tartalmaz history funkciót, azaz megjegyzi korábban kiadott parancsainkat. Ezek között a ''fel-le'' gombok lenyomásával "válogathatunk".

			* Tipp: Bármely parancs lehetséges paramétereit lekérhetjük a neve után "?"-et írva: "dir ?"

	Hozzunk létre könyvtárat. Ezt a '''makedir''' paranccsal tehetjük meg. Az állományok és a könyvtárak, sőt, a meghajtók nevében is szerepelhet szóköz. Ekkor tegyük az adott nevet idézőjelbe, így a rendszer egy paraméterként fogja kezelni. Viszont könyvtárak esetében ekkor mindenképpen használni kell a '''cd''' parancsot. Például:		Hozzunk létre könyvtárat. Ezt a '''makedir''' paranccsal tehetjük meg. Az állományok és a könyvtárak, sőt, a meghajtók nevében is szerepelhet szóköz. Ekkor tegyük az adott nevet idézőjelbe, így a rendszer egy paraméterként fogja kezelni. Viszont könyvtárak esetében ekkor mindenképpen használni kell a '''cd''' parancsot. Például:

Chain-Q: assignok befejezve, command highlight fix az elozo reszekben

2007-10-23T21:09:05Z

assignok befejezve, command highlight fix az elozo reszekben

@@ 93. sor: / 93. sor: @@
   Ram Disk:>
-A dir és a list parancs további lehetőségeket is rejt, amelyről bővebben [[#Ötletek haladóknak|itt olvashatsz]].
+A '''dir''' és a '''list''' parancs további lehetőségeket is rejt, amelyről bővebben [[#Ötletek haladóknak|itt olvashatsz]].
 ===Az assignok===
@@ 105. sor: / 105. sor: @@
 * minden fájl megnyitási és olvasási művelet érinti a további könyvtárakat is
 Hogy ez miért jó? Nos, tételezzük fel, hogy letöltöttünk például egy külső függvénykönyvtárat, amelyet ahhoz, hogy az azt használó programok is megtaláljanak, a '''LIBS:'''-be kellene bemásolnunk. Könnyen belátható, hogy aktívan használt rendszeren a '''LIBS:''' elég hamar megtellik különféle - ki tudja honnan származó - ''#?.library'' állományokkal. Ezt elkerülhetjük, ha létrehozunk egy további könyvtárat (például: '''SYS:MyLibs/'''), és ezt a könyvtárat hozzáadjuk a '''LIBS:''' assignhoz. Ezekután a rendszer az ebbe a könyvtárba másolt ''#?.library'' állományokat éppen úgy meg fogja találni, mintha az alapértelmezett '''SYS:Libs/''' alatt lennének. Ez a módszer segít elkerülni a rendszer- és a saját beszerzésű függvénykönyvtárak keveredését, és emellett jó példa a többszörös assignokra is. Könnyen belátható, hogy a módszer sok más esetben is hasznos lehet (például egyes könyvtárak ideiglenes hozzáadása assignokhoz - elkerülendő a másolgatást), stb.
 ====Műveletek assignokkal====
@@ 118. sor: / 119. sor: @@
   System:>
-TODO
+A többszörös assignokat az '''assign''' parancs '''ADD''' paraméterével hozhatunk létre. Például, ha az imént létrehozott '''KACSA:''' assignunkhoz hozzá kívánjuk adni a '''Ram Disk:T/''' könyvtárat, ezt a következőképpen tehetjük meg:
 ===Ötletek haladóknak===
@@ 125. sor: / 175. sor: @@
-TODO: további parancskészlet, assignok, attribútumok, scriptek, stb.
+TODO: további parancskészlet, attribútumok, scriptek, stb.
 [[FIXME]]

Chain-Q: tovabbi assign infok

2007-10-22T21:42:26Z

tovabbi assign infok

@@ 101. sor: / 101. sor: @@
 ====Többszörös assignok====
-Az eddigiek persze bármely rendszerben megvannak - akár symlink, akár meghajtó-hozzárendelés formájában - az AmigaDOS-on az igazi csavart a történetben a többszörös assignok jelentik. Vagyis, egyetlen assign-névhez több könyvtárat is hozzárendelhetünk!
+Az eddigiek persze bármely rendszerben megvannak - akár symlink, akár meghajtó-hozzárendelés formájában - az AmigaDOS-on az igazi csavart a történetben a többszörös assignok jelentik. Vagyis, egyetlen assign-névhez több könyvtárat is hozzárendelhetünk! Ha egy assign-hoz több könyvtárt rendeltünk hozzá, akkor arra a következő szabályok érvényesek:
 TODO

Chain-Q, 2007. október 22., 18:23-n

2007-10-22T18:23:16Z

← Régebbi változat		A lap 2007. október 22., 18:23-kori változata
96. sor:		96. sor:

	===Az assignok===		===Az assignok===

			Az assign rendszer talán az AmigaDOS legjellegzetesebb, legegyedibb funkciója. Hasonló persze sok más rendszerben van - vagyis hogy virtuális hivatkozást készíthetünk egy fizikai kötet vagy meghajtó egy könyvtárára, külön "meghajtónevet" adva neki, de egyetlen más rendszerben sem annyira megkerülhetetlen ez, mint az AmigaDOS-ban. A rendszer ugyanis alapértelmezetten is létrehoz jónéhány assignt, például a '''SYS:''' nevű assign a mindenkori bootparticióra mutat. A '''C:''' assign minden esetben a '''SYS:C/''' könyvtárra mutat, ahol a rendszer alapvető parancsai találhatók. A '''LIBS:''' assign, pedig a '''SYS:Libs/'''-re mutat alapértelmezetten - az [[AmigaOS]] itt fogja keresni a különböző külső függvénykönyvtárakat, library-kat. Ezen kívül van néhány további alapértelmezett assign is, például az '''L:''', '''S:''', '''ENVARC:''' vagy a '''DEVS:''', ezekről később lesz szó.

			====Többszörös assignok====

			Az eddigiek persze bármely rendszerben megvannak - akár symlink, akár meghajtó-hozzárendelés formájában - az AmigaDOS-on az igazi csavart a történetben a többszörös assignok jelentik. Vagyis, egyetlen assign-névhez több könyvtárat is hozzárendelhetünk!

	TODO		TODO

Chain-Q: AmigaDOS szocikk (regebben irva by me) import a HUPWiki-bol

2007-10-22T17:49:30Z

AmigaDOS szocikk (regebben irva by me) import a HUPWiki-bol

Új lap

Az AmigaDOS az [[AmigaOS]] lemez- és I/O kezelő alrendszerének a neve. Bár külön névvel illetjük, szerves részét képezi a rendszernek. Fizikailag az AmigaDOS a [[Kickstart]]ban helyezkedik el, a dos.library nevű függvénykönyvtárban. Az AmigaDOS külső fejlesztés volt, a [[Commodore]] utólag vásárolta meg és integrálta a rendszerbe, miután az eredeti lemezes alrendszer fejlesztése jelentős késéseket szenvedett. Az AmigaDOS-t eredetileg [[BCPL]] nyelven írták, míg a rendszer többi része [[C]] és [[M68K]] [[assembly]] nyelven készült. Bár a jelenlegi változatot már újraimplementálták [[C]] nyelven, a [[BCPL]] hatásának nyomai ma is megtalálhatók az [[AmigaOS]] [[API]]-ban. A [[MorphOS]] és az [[AROS]] egy, az AmigaDOS-sal [[API]] kompatibilis lemezkezelő alrendszert tartalmaz.

==Általános ismertető==

Az AmigaDOS érdekes keveréke a [[CP/M]] és a [[Unix]] rendszereknek. Bár a rendszer a [[CP/M]]-hez hasonlóan meghajtókat kezel, ezeknek nem betűjelük, hanem több karakterből alló nevük van, amelyeket tetszés szerint változtathatunk. Például az első floppymeghajtó hagyományos elnevezése <b>DF0:</b>, míg az első CD-meghajtóé általában <b>CD0:</b>. A rendszer nem case-sensitive. Viszont igen erősen a [[Unix]]ra hasonlít pl. a fájlattribútumok felépítése, vagy az, hogy a kiterjesztések csak jelképes szerepűek, nincs jelentőségük pl. annak megállapításában hogy egy állomány futtatható-e. Az AmigaDOS kezel soft- vagy másnéven symlinkeket és hardlinkeket is. Eszközöket a [[Unix]]hoz hasonlóan futási időben csatolhatunk le és fel, tetszőleges fájlrendszer használatával. Az [[RDB]]-nek köszönhetően a merevlemezeinken is rugalmasan variálhatjuk a fájlrendszereket. A [[Commodore]] eleinte OFS, később FFS filerendszerrel szállította az [[AmigaOS]]-t. Ezek a filerendszerek maximum 32 karakteres fájlneveket engedtek meg, bár az elméleti korlát 107 karakter. Az [[AmigaOS]]-en ma használt filerendszerek mint pl. az FFS2, a PFS3 és az SFS már képesek kezelni a 32 karakternél hosszabb neveket is. Az rendszer legnagyobb korlátja, hogy maximálisan 2GB-os fájlok kezelését engedi meg. Az ennél nagyobb fájlok kezeléséhez szükséges új [[API]] még nem készült el, bár valamennyi [[Amiga]]-eredetű rendszer készítői dolgoznak rajta.

==A shell==

A [[shell]]t legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha a [[Workbench]] menü ''Execute command...'' almenüjében kiadjuk a '''newshell''' parancsot. Ekkor megjelenik egy [[shell]] ablak, amely használatra kész. A [[prompt]] alapértelmezésben az éppen használatban lévő meghajtó volume nevét, és az éppen használt könyvtár elérési útját jeleníti meg. Nagyjából igy fest:

Ram Disk:>

* Tipp: [[MorphOS]] alatt használhatjuk a ''Right-Command - N'' billentyűkombinációt is a [[shell]] indításához.
* Tipp: A '''newshell''' helyett a '''newcli''' parancsot is használhatjuk ([[CLI]]).

===Alapvető műveletek===

Meghajtót úgy válthatunk, ha kiadjuk a meghajtó nevét, mint parancsot. Használhatjuk a volume és a device nevét is mint parancsot. A különbség, hogy pl. [[floppy]]lemez esetén a device neve mindíg állandó ('''DF0''') míg a volume név az éppen a meghajtóban lévő lemez nevét jelenti. Tehát, ha berakjuk a [[floppy]]ba mondjuk az ''Install'' nevű lemezt, kétféleképpen is átléphetünk rá. A [[prompt]] viszont mindig a volume nevet fogja megjeleníteni. Például:

Ram Disk:> Install:
Install:> Ram:
Ram Disk:> DF0:
Install:> System:
System:>

Zseniális. A könyvtárakba is hasonló módszerrel léphetünk be. Vagyis, bár létezik '''cd''' parancs, könyvtárváltáshoz, azt nem minden esetben szükséges kiadni. A parent directory jele a ''/'', mig az adott meghajtó gyökérkönyvtárát '':'' jelöli. Amennyiben van olyan parancsnév, amilyen könyvtárba be szeretnénk lépni, tegyünk a könyvtárnév végére egy ''/'' jelet, így a kiadott parancs biztosan a könyvtárra fog vonatkozni. Vagy ilyen esetben használhatjuk a '''cd''' parancsot. A könyvtárváltást összevonhatjuk a meghajtóváltással. Néhány példa:

System:> Devs
System:Devs> Monitors
System:Devs/Monitors> /
System:Devs> :Storage/DOSDrivers
System:Storage/DOSDrivers> :
System:> Work:Develop/Demo/Breakpoint2006
Work:Develop/Demo/BreakPoint2006> //
Work:Develop> System:
System:>

* Tipp: A [[shell]] alapból tartalmaz history funkciót, azaz megjegyzi korábban kiadott parancsainkat. Ezek között a ''fel-le'' gombok lenyomásával "válogathatunk".

Hozzunk létre könyvtárat. Ezt a '''makedir''' paranccsal tehetjük meg. Az állományok és a könyvtárak, sőt, a meghajtók nevében is szerepelhet szóköz. Ekkor tegyük az adott nevet idézőjelbe, így a rendszer egy paraméterként fogja kezelni. Viszont könyvtárak esetében ekkor mindenképpen használni kell a '''cd''' parancsot. Például:

System:> makedir "Napos Csibe"
System:> "Napos Csibe"
object not found
System:> cd "Napos Csibe"
System:Napos Csibe> /
System:>

Könyvtárat és állományt egyaránt a '''delete''' paranccsal törölhetünk.

System:> delete "Napos Csibe"
Napos Csibe Deleted
System:>

Fájlok kilistázására két parancs létezik, a '''dir''' valamint a '''list''' egyelőre elég annyit tudni róluk, hogy a '''dir''' parancs egy rövid, csak neveket felsoroló listát, míg a '''list''' parancs egy részletesebb listát ad.

System:> Ram:
Ram Disk:> dir
T (dir)
Clipboards (dir)
ENV (dir)
disk.info
Ram Disk:> list
T Dir ----rwed Tuesday 22:25:12
Clipboards Dir ----rwed Tuesday 22:25:07
ENV Dir ----rwed Tuesday 22:25:23
disk.info 1648 ----rw-d 17-May-02 12:14:32
1 file - 3 directories - 262 blocks used
Ram Disk:>

A [[shell]]ben a joker karakter a ''?''. Ha elétesszük egy ''#''-t az azt jelenti, hogy az adott karakter helyén ismeretlen számú karakter van. A joker karaktert többször is alkalmazhatjuk. Például:

Ram Disk:> dir disk#?
disk.info
Ram Disk:> dir c?ipbo#?
Ram Disk:Clipboards (dir)
Ram Disk:>

És most néhány fejlettebb trükk. Adott mintát tartalmazó [[fájl]]ok listázásának tiltása, a ''~'' (tilde) karakter használatával. A példa nem listázza az .info kiterjesztésű állományokat, egyébként mindent.

Ram Disk:> dir ~(#?.info)
Ram Disk:T (dir)
Ram Disk:Clipboards (dir)
Ram Disk:ENV (dir)
Ram Disk:>

Minták kombinálása. Kilistázza a .pas és a .c végű [[fájl]]okat. Nem csak kettő, hanem több minta is kombinálható.

Ram Disk:> dir Work:Develop/HelloWorld/#?.(pas|c)
example.c first.c
first.pas hello.c
hello.pas
Ram Disk:>

A dir és a list parancs további lehetőségeket is rejt, amelyről bővebben [[#Ötletek haladóknak|itt olvashatsz]].

===Az assignok===

TODO

===Ötletek haladóknak===

TODO

TODO: további parancskészlet, assignok, attribútumok, scriptek, stb.
[[FIXME]]