MiamiDx hálózati beállítások egyszerűen

Bevezető

Ez a leírás a Miami Deluxe (rövidítve MiamiDx) classic AmigaOS-re készült TCP/IP hálózati stack egyszerű beállítását ismerteti. A célja hogy kezdőknek segítsen az elindulásban classic Amigájuk hálózatra kötésében. Feltételezi, hogy az Amigánkat már egy bejáratott hálózati környezetben szeretnénk használni, ahol ismertek a hálózati beállítások és/vagy van DHCP szerver (vagyis a gépek automatikusan kapják meg a szükséges beállításokat), valamint feltételezi, hogy a hardver tökéletesen működik és megfelelően van csatlakoztatva. Arról is győződjünk meg, hogy a hálózati kártyánkhoz szükséges eszközmeghajtót beszereztük és bemásoltuk a DEVS:Networks könyvtár alá.

A leírás classic Amiga hardver mellett használható WinUAE emulátorhoz is, amennyiben nem a beépített bsdsocket.library emulációt, hanem az uaenet.device emulációt és/vagy a Commodore A2065 emulációt használjuk, valamint MorphOS 1.4.x-et futtató Pegasos I/II számítógépekhez is. Az egyes konfigurációkhoz tartozó specifikus beállításokra a cikk nem tér ki.

Telepítés

A MiamiDx telepítője elérhető az Amineten. A cikkben ismertetett GUI használatához MUI előtelepítése szükséges.

A két telepítendő archívot tömörítsük ki egyetlen közös könyvtárba, majd futtassuk a telepítő scriptet.

Ha mindent jól csináltunk a MiamiDx ikonra kattintva a következő képernyőt kell hogy lássuk:

Hardver konfigurációja

Első lépésként meg kell adnunk melyik hardverünket ill. hozzá tartozó eszközmeghajtót szeretnénk használni. Ennek lépései a következők. Kattintsunk a Hardware fülre, majd nyomjuk meg a New gombot. A felugró ablakból válasszuk az Ethernet-et.

Első körben el kell neveznünk a kártyánkat. A hardvert nem tudjuk létrehozni, amíg nincs egy azonosító neve, amivel később hivatkozhatunk rá. Célszerű a kártya típusára emlékeztető elnevezést adni, amelyet a Name mezőbe kell írni. Amennyiben a kártyánkhoz a MiamiDx rendelkezik beépített (ún. MNI) driverrel, érdemes azt használnunk. Ez esetben a Type legördülő listából válasszuk az MNI driver típust, adjuk meg a beviteli mezőben a drivert, majd kattintsunk a Find boards... gombra. A felugró listában jelöljük ki a kívánt hardvert.

A hardver működését ellenőrizhetjük a MNI Parameters... gombra kattintással megjelenő ablakban. Ha a Query device-re kattintva megjelenik a hardverünk MAC címe, akkor az eszköz megfelelően működik.

Amennyiben a hálózati kártyánkhoz csak SANA-II driverrel rendelkezünk, ugyanebben az ablakban válasszuk a SANA-II lehetőséget és adjuk meg a beviteli mezőben a drivert. A hardver működését itt is a SANA-II Parameters...-re megjelenő ablakban, a Query device-re kattintva ellenőrizhetjük.

Amennyiben minden rendben működik, az OK gombra kattintva visszakerülünk a hardver listába, ahol immár megjelent az újonnan létrehozott hardverünk. A MiamiDx-ben természetesen több hardvert is létrehozhatunk ilyen módon. Pl. ha még soros modemet vagy null-modem kábelt használunk, esetleg Amiga 1200 vagy Amiga 600 esetén használunk WiFi és vezetékes hálózati kártyát is. A korábban létrehozott hardvereket az alul található gombokkal törölhetjük, szerkeszthetjük.

Hálózati interfész konfigurációja

Ha már van hardverünk, rátérhetünk a hálózati interfész beállítására. Természetesen először itt is egy új interfészt kell létrehoznunk. Ezt az Interfaces fülön, a New gombra kattintva tehetjük meg. A felugró ablakból válasszuk az Ethernet és az Internet lehetőségeket, majd kattintsunk az OK gombra.

Ezután ki kell választanunk a korábban létrehozott hardvereink közül, hogy ez az interfész melyik hardveren akar kommunikálni. Több hardver esetén a későbbiekben válthatunk közöttük, de most ki kell választani egyet. Majd nyomjuk az OK gombra.

És ezzel végre eljutottunk a lényegi beállításokhoz. Itt megadhatjuk, hogy az interfész milyen beállításokkal csatlakozzon a hálózatra. Amennyiben DHCP szerverrel rendelkező routerünk van, vagyis a gépeink automatikusan kapják meg a hálózati konfigurációjukat induláskor (manapság ez szinte mindig így van), valamennyi legördülő menüt állítsuk static-ról DHCP-re. Ez a legegyszerűbb. Ugyanitt, ha ismerjük a beállításokat vagy kézi beállításokat szeretnénk, megadhatunk statikus IP-t, alhálózati maszkot és átjárót is. Nagyon fontos, hogy az alapértelmezett interfészünkhöz jelöljük be a GUI Default-ot! Ha itt végeztünk és DHCP-t használunk, kattintsunk a TCP/IP settings... gombra, ahol további beállításokat fogunk elvégezni.

A felugró ablakban állítsuk a Get dynamic DNS servers opciót ignore-ról add-ra. Ezt nagyon sokan elmulasztják, aminek következtében később a névfeloldás nem működik. Az itt található opciók közül mást általában nem kell átállítani. A kilépéshez kattintsunk az OK gombra.

Ezután az OK gombbal zárjuk be az interfész definiáló ablakot is. A listában megjelenik az újonnan létrehozott interfészünk amely csak arra vár, hogy végre Online-ba helyezzük.

Amennyiben mindent jól csináltunk, és a hálózatunk is jól működik, a MiamiDx betölti a hálózati kártya driverét, elküldi a DHCP szervernek az IP kéréseket, ha kapott választ alkalmazza azt, majd Online-ba helyezi az interfészünk. Hogy a hálózat valóban megfelelően működik-e a legegyszerűbben pl. shell-ből a miamiping paranccsal tudjuk ellenőrizni. Ha kapunk választ, az interfészünket sikeresen bekonfiguráltuk, az amigánk végre fent van a neten! (Tipp: a miamiping parancs végrehajtását a CTRL-C billentyűkombinációval állíthatjuk le.)

Konfiguráció elmentése

A korábbi lépésekben beállított konfigurációt el kell menteni. A MiamiDx képes különböző eltárolt konfigurációk betöltésére és mentésére, de ha nincsenek extra igényeink legegyszerűbb mindent alapértelmezettként elmenteni. Ezt a Settings menüben, a Save as default-ra kattintva tehetjük meg.