„AmigaOS” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
== Kapcsolódó szócikkek == | == Kapcsolódó szócikkek == | ||
* [[AmigaOS4|Bővebben az AmigaOS4-ről]] | * [[AmigaOS4|Bővebben az AmigaOS4-ről]] | ||
* [[Amiga_programok|Amigás programok]] | * [[Amiga_programok|Amigás programok, szoftverek]] |
A lap 2008. október 26., 19:01-kori változata
A Commodore Amiga gépek natív operációs rendszere, mely az Exec nevű kernelen alapszik és két alapvető részből áll. Az AmigaDOS-ból és a Workbench grafikus felületből.
Ismertető
Az AmigaOS (és az Amiga) fejlesztését a Jay Miner által alapított Hi-Toro nevû cég kezdte el az 1980-as évek elején. Az első verzió (1.0) az Amiga1000 géppel látott napvilágot 1985-ben. Ez volt az elsõ olyan, nagyközönség számára készült operációs rendszer, amely több feladatot volt képes egyszerre ellátni (pre-emptive multitasking) és grafikus kezelõi felülettel (GUI) rendelkezett. Az AmigaOS további elõnyeihez tartozott az alacsony erõforrásigény.
A rendszer részei
Kickstart
Az Amiga gépek boot ROM-ját nevezik Kickstartnak. Az első Amiga modelben, az A1000-esnél a Kickstart képfájlt floppyról kellett betölteni egy speciális memóriaterületre. Az újabb modelekben már az alaplapra szerelték chip formájában. A Kickstart tartalmazza a kódot mely a hagyományos Amiga hardver és az Autoconfig bővítőkártyák inicializálásához és bootolásához szükséges, illetve az Amiga operációs rendszerének néhány részét, mint pl. az Exec, Intuition és az AmigaDOS magja. A későbbi Kickstart verziók IDE, SCSI és PCMCIA vezérlést is tartalmaztak.
Workbench
A Workbench az Amiga grafikus felülete, melyet a Kickstart ROM nem tartalmaz, floppyról vagy merevlemezről tölthetjük be. A Workbench betöltése nem feltétlenül szükséges, hogy programokat futtathassunk gépünkön. A Workbench ikonokkal dolgozik, akár a ma elterjedt felhasználói grafikus felületek. Különleges és egyedi tulajdonsága, hogy képes több képernyő kezelésére, melyek egymás mögött (alatt) helyezkednek el és lapozhatunk közöttük.
AmigaDOS
Az AmigaDOS a rendszer diszk vezérlését valósítja meg. Magában foglalja a fájlrendszereket a fájl és könyvtárkezelést, parancssoros kezelői felületet, konzol ablakokat, stb. Az AmigaOS 1.x -ben az AmigaDOS egy BCPL-ben írt TRIPOS port volt, melyet a MetaComCo készített. A második generációs AmigaOS-ben az AmigaDOS-t teljesen újraírták C-ben és assemblyben, megtartva a kompatibilitást.
Az új generáció
A közelmúltig az AmigaOS-nek három generációja volt (1.x, 2.x, 3.x), mindegyik generáció szorosan követte az Amiga gépek fejlődését és kínált a hardver bővülésével és erősödésével összhangban új funkciókat és lehetőségeket. Ezzel együtt járt azonban, hogy a rendszer szorosan kötődött a hardverhez, és főképp az M68K processzorcsaládhoz. Mivel a Motorola az M68K fejlesztését beszüntette, az Amiga felhasználóiban megszületett az igény, hogy az AmigaOS-t függetlenítsék a régi hardvertől és váltsanak PowerPC architektúrára. Így született meg az AmigaOS4, melyet jelenleg a Hyperion VOF nevű cég fejleszt az Amiga Inc. licence alapján.
Az AmigaOS4-et a PowerPC-re való portoláson túl felbővítették egy sor olyan funkcióval, melyet az átlag felhasználó joggal vár el egy mai operációs rendszertől. A teljesség igénye nélkül:
- TCP/IP stack, teljesen szabadon beállítható tûzfallal és IP szûrõvel, PPPoE, DHCP és SSL támogatással
- Új Exec kernel, mely olyan új és fontos képességekre tett szert, mint például: 68040+FPU emuláció a régi programok számára, alapszintû memóriavédelem, amely megakadályozza, hogy a hibás programok az egész rendszert lefagyasszák, továbbfejlesztett hibakeresés és kezelés, lapozható memóriakezelés, stb.
- FFS2 fájlrendszer natív 64-bites címzéssel a nagy merevlemezek és média támogatására
- AVI, DivX, MPEG4 és a QuickTime formátumot támogató videolejátszó
- Amiga, Sega, PlayStation játék kontrollerek támogatása egy standardizált inputon keresztül
- Vizuálisan is feljavított program indító alkalmazás, animált ikonok támogatása, áttetszõség stb.
- Új betűtípus kezelő, mely támogatja a TrueType, PostScript és a OpenType betûtípusokat
- stb..