Amiga

Ismertető

A Commodore cég termékcsaládja, azonban nem eredeti Commodore fejlesztés, hanem vásárolt licenc alapján került a cég termékvonalába (az Amiga szó spanyolul "barátnő"-t jelent). Fő tervezője Jay Miner, aki korábban az Atarinál tervezett különböző 8 bites számítógépeket és videójátékokat.

Felépítés

Az első Amiga, az Amiga 1000, 1985-ben jelent meg. Képességei akkori szemmel lenyűgözőek voltak és még ma is tiszteletet parancsoló. A gépben egy 32 bites Motorola 68000 CPU, 256K RAM, DD-s floppy meghajtó és az Amiga legendás erejét adó, női neveket viselő chipset található. Az Agnus nevű chipben lapul az Amiga két nagyágyúja a Copper és a Blitter, amely két grafikus kooprocesszor. A Copper valódi processzor, programot lehet rá írni amelyet copper-listának hívunk. Fő feladata a CPU tehermentesítése a grafikával kapcsolatos műveleteknél. A Blitter pedig egy fejlett DMA áramkör, amely igen nagy sebességgel képes a képmemória tartalmát módosítani, mozgatni, vagy azon logikai műveletet végezni. A Denise nevű chip felelt a tényleges kép előállításáért, egyidejűleg maximum 4096 szín megjelenítésére képes, valamint két egymástól független ún. playfieldet is kezel. Ezeken felül 8 db színes, függőlegesen korlátlan magasságú sprite is rendelkezésre áll. Végül a Paula nevű chip felelt az I/O műveletekért, a négy független digitális hangcsatorna megszólaltatásáért, valamint a floppykezelésért. A chipset az évek során folyamatos fejlesztéseken ment át, amely végül az 1992-ben az Amiga 1200-ban és Amiga 4000-ben bevezetésre került AGA chipsetben csúcsosodott ki. Ebben a chipsetben lecserélték az Agnus - Denise párost a Lisa - Alice párosra, amely felülről kompatibilis volt ugyan, de jócskán megnövelte a gép lehetőségeit. Immár alapból 2MB videó memóriával rendelkezett, valamint képes volt a 24 bites palettáról egyidejűleg 262144 szín megjelenítésére.

Géptípusok

Az Amigákat három nagy családra oszthatjuk. Az egyikbe az Amiga 500, 600 és 1200 típusszámú gépek tartoznak. Ezek a jól ismert hobbiszámítógépek, billentyűzet alá épített kivitelben. A következő családot az Amiga 2000, 3000 és 4000 típuszámú gépek alkotják, ezek professzionális felhasználásra készültek, gyárilag nagyméretű dobozzal, és 3-7 ún. Zorro bővítőslotot találhatunk bennük, amely az Amigák saját bővítőkártya szabványa. Végül a harmadik kategóriát a fenti kettőbe nem elhelyezhető gépek alkotják, ide tartozik az Amiga 1000, a CDTV és a CD32 is. A CDTV egy Amiga 500 és egy CD-deck házasságából született mint a világ első gyárilag CD-ROM-al szállított számítógépe. Célját tekintve otthoni szórakoztatóközpontnak szánták. A CD32 pedig a világ első 32 bites konzolja volt. A Commodore csődje után a német Escom AG egy rövid ideig még gyártotta az Amiga 1200 és az Amiga 4000T típusokat.

Bővítések

Az Amigákba már a Commodore is bővítőkártyák széles választékát kínálta az SCSI-vezérlőktől a nagyobb felbontásokat támogató grafikus kártyákon és hálózati kártyákon át az M68K család különféle tagjait felvonultató CPU és memória bővítésekig. A Zorro slotok rendelkeznek ún. AutoConfig funkcióval, amely kb. a Plug'n'Play megfelelője volt és képessé tette a gépet a bővítőkártyák jumperelés nélküli konfigurációjára. Érdekes még megemlíteni, hogy az Amiga 600 volt a világ első PCMCIA bővítő slottal szállított gépe. A Commodore megszűntével az új bővítőkártyák száma nem csökkent és főleg német cégek az USB kártyáktól és a TV-tunertől, a 3D gyorsítókon és a kétprocesszoros 68060+PowerPC kártyákon át a PCI-s alaplapkiegészítésig a legkülönfélébb elvetemült bővítéseket kínálták az hűséges Amigásoknak. Bár a régi gépek egyre felgyorsuló elöregedésével a tendencia inkább az új PowerPC-s alaplapok készítése felé tolódott el, mint amilyen pl. az AmigaOne és a Pegasos, egy teljesen felbővített Amiga ha nyers teljesítményben nem is, használati értékben még ma is bátran versenyre kelhet egy átlagos PC-vel.