Amiga
A amigaspirit.hu - pegasos.hu WikiBÓL
A Commodore cég termékcsaládja, azonban nem eredeti Commodore fejlesztés, hanem vásárolt licenc alapján került a cég termékvonalába (az Amiga szó spanyolul "barátnő"-t jelent). Fő tervezője Jay Miner, aki korábban az Atarinál tervezett különböző 8 bites számítógépeket és videójátékokat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felépítés
Az első Amiga, az Amiga 1000, 1985-ben jelent meg. Képességei akkori szemmel lenyűgözőek voltak és még ma is tiszteletet parancsoló. A gépben egy 32 bites Motorola 68000 CPU, 256K RAM, DD-s floppy meghajtó és az Amiga legendás erejét adó, női neveket viselő chipset található. Az Agnus nevű chipben lapul az Amiga két nagyágyúja a Copper és a Blitter, amely két grafikus kooprocesszor. A Copper valódi processzor, programot lehet rá írni amelyet copper-listának hívunk. Fő feladata a CPU tehermentesítése a grafikával kapcsolatos műveleteknél. A Blitter pedig egy fejlett DMA áramkör, amely igen nagy sebességgel képes a képmemória tartalmát módosítani, mozgatni, vagy azon logikai műveletet végezni. A Denise nevű chip felelt a tényleges kép előállításáért, egyidejűleg maximum 4096 szín megjelenítésére képes, valamint két egymástól független ún. playfieldet is kezel. Ezeken felül 8 db színes, függőlegesen korlátlan magasságú sprite is rendelkezésre áll. Végül a Paula nevű chip felelt az I/O műveletekért, a négy független digitális hangcsatorna megszólaltatásáért, valamint a floppykezelésért. A chipset az évek során folyamatos fejlesztéseken ment át, amely végül az 1992-ben az Amiga 1200-ban és Amiga 4000-ben bevezetésre került AGA chipsetben csúcsosodott ki. Ebben a chipsetben lecserélték az Agnus - Denise párost a Lisa - Alice párosra, amely felülről kompatibilis volt ugyan, de jócskán megnövelte a gép lehetőségeit. Immár alapból 2MB videó memóriával rendelkezett, valamint képes volt a 24 bites palettáról egyidejűleg 262144 szín megjelenítésére.
[szerkesztés] Géptípusok
Az Amigákat három nagy családra oszthatjuk. Az egyikbe az Amiga 500, 600 és 1200 típusszámú gépek tartoznak. Ezek a jól ismert hobbiszámítógépek, billentyűzet alá épített kivitelben. A következő családot az Amiga 2000, 3000 és 4000 típuszámú gépek alkotják, ezek professzionális felhasználásra készültek, gyárilag nagyméretű dobozzal, és 3-7 ún. Zorro bővítőslotot találhatunk bennük, amely az Amigák saját bővítőkártya szabványa. Végül a harmadik kategóriát a fenti kettőbe nem elhelyezhető gépek alkotják, ide tartozik az Amiga 1000, a CDTV és a CD32 is. A CDTV egy Amiga 500 és egy CD-deck házasságából született mint a világ első gyárilag CD-ROM-al szállított számítógépe. Célját tekintve otthoni szórakoztatóközpontnak szánták. A CD32 pedig a világ első 32 bites konzolja volt. A Commodore csődje után a német Escom AG egy rövid ideig még gyártotta az Amiga 1200 és az Amiga 4000T típusokat.
[szerkesztés] Bővítések
Az Amigákba már a Commodore is bővítőkártyák széles választékát kínálta az SCSI-vezérlőktől a nagyobb felbontásokat támogató grafikus kártyákon és hálózati kártyákon át az M68K család különféle tagjait felvonultató CPU és memória bővítésekig. A Zorro slotok rendelkeznek ún. AutoConfig funkcióval, amely kb. a Plug'n'Play megfelelője volt és képessé tette a gépet a bővítőkártyák jumperelés nélküli konfigurációjára. Érdekes még megemlíteni, hogy az Amiga 600 volt a világ első PCMCIA bővítő slottal szállított gépe. A Commodore megszűntével az új bővítőkártyák száma nem csökkent és főleg német cégek az USB kártyáktól és a TV-tunertől, a 3D gyorsítókon és a kétprocesszoros 68060+PowerPC kártyákon át a PCI-s alaplapkiegészítésig a legkülönfélébb elvetemült bővítéseket kínálták az hűséges Amigásoknak. Bár a régi gépek egyre felgyorsuló elöregedésével a tendencia inkább az új PowerPC-s alaplapok készítése felé tolódott el, mint amilyen pl. az AmigaOne és a Pegasos, egy teljesen felbővített Amiga ha nyers teljesítményben nem is, használati értékben még ma is bátran versenyre kelhet egy átlagos PC-vel.
[szerkesztés] Operációs rendszerek
[szerkesztés] AmigaOS
Az Amigák operációs rendszere a zárt forrású AmigaOS, amelyet korábban Workbenchnek is hívtak. Valójában a Workbench csak a rendszer egyik fele, a másik fele a gépek mélyén ROM-ban található Kickstart, amely így ellátta egy BIOS feladatait is. Az AmigaOS egy pre-emptív multitaszkos operációs rendszer, és az alatta futó hardverhez hasonlóan évekkel megelőzte korát. Fő jellemzői a flexibilitás és modularitás, valamint a gyorsaság. Bár az AmigaOS-t elsősorban kiváló GUI-járól ismerik, az operációs rendszernek teljes értékű parancssora is van, amely a CP/M és az UNIX rendszerek parancssorának és parancskészletének sajátos keveréke jellemez. Beépitett script nyelve az ARexx. Az AmigaOS merevlemez formátuma az RDB amely sok szempontból fejlettebb mint más rendszerek hasonló megoldásai.
[szerkesztés] Commodore UNIX
Érdekesség, hogy a Commodore az Amiga 2000 és Amiga 3000 gépek egyes bővített változatait szállította UNIX operációs rendszerrel is, amely SCSI szalagos egységet is kezelt és rendelkezett GUI-val is.
[szerkesztés] MacOS
A Mac OS futtatására többféle virtuális-gép szoftver készült AmigaOS alá. Legelterjedtebb ezek közül az ingyenes ShapeShifter valamint a nyílt forrású Basilisk. E szoftverek lehetővé teszik akár a Mac OS 8.1 futtatását is, párhuzamosan az AmigaOS-el. Ironikus módon az Amiga nagyszerű hardvere miatt a Mac OS sok esetben gyorsabb Amigán, mint azonos processzorral szerelt Macintoshon.
[szerkesztés] Más rendszerek
Napjaink nyílt forrású operációs rendszerei közül a Linux és a NetBSD is fut Amigán, valamint az OpenBSD korábbi változatai is elérhetőek. Ezek az operációs rendszerek a fontosabb bővítőkártyák legnagyobb részét is támogatják.
[szerkesztés] Nem csak hobbigép
Az Amiga filmiparban is jelentős szerepet játszott, többek között a talán még ma is ismert Babylon 5 és SeaQuest DSV című sorozatokat, a Star Trek egyes epizódjait, a Terminator II és a Jurassic Park egyes jeleneteit is Amigákkal renderelték. Ezen kívül számos rajzfilm készítéséhez használtak részben vagy teljesen Amigákat. A videófeldolgozásra és renderelésre használt Amigáknak hamar elengedhetetlen kelléke lett a Video Toaster nevű bővítőkártya, amely egy MIPS RISC processzor nyers erejét egyesítette az Amigák eleganciájával és az Amiga chipset remek grafikai képességeivel. A 3D grafikával foglalkozók körében mai napig legendákkal övezett Lightwave nevű szoftver is Amigán tette meg első lépéseit.
Ezeken kívül a mai napig rengeteg Amigát használnak kis videóstúdiókban vágásra, képújságok működtetésére, vagy feliratozásra, hiszen ezek a feladatok a hazai pályát jelentenek az Amiga chipsetnek amely a videózásban elterjedt PAL és NTSC üzemmódokban különösen gyors, ráadásul a mivel ezekre a felbontásokra született, a képminősége is jobb mint az olcsón beszerezhető PC-s videó eszközöknek, amelyek a VGA felbontások konverziójával hozzák létre a képet.
[szerkesztés] A közösség
Az Amiga sok embernek jelentett olyan különleges élményt, egy másféle gondolkodásmódot, amelyet sehol másutt nem talált meg napjaink számítástechnikájában. Ennek köszönhetően a felhasználók ragaszkodnak a gépükhöz és az operációs rendszerhez. Ez pedig melegágya a hobbifejlesztéseknek és egy szorosan összetartó közösségnek. Az Amigás közösség igen aktív és a napjainkban is nagyrészt hobbiból készülő szoftver- és hardverfejlesztések eredményeit az akár évente többször is megrendezésre kerülő találkozókon osztják meg egymással.
[szerkesztés] A jövő
Bár sokak szemében halott platform, az Amiga köszöni szépen jól van, és készül a jövőre. Az öreg Amigák lassanként polcokra, gyűjteményekbe és múzeumokba kerülnek, de már itt a következő generáció, amely ha a hardvereket nem is, az általuk hordozott örökséget mindenképpen át szeretné menteni a következő évszázadra is. Az AmigaOS továbbfejlesztésének jogait birtokló Hyperion Entertainment és Amiga Inc. elkészült az AmigaOne alaplapokon és PowerPC-s Classic Amigákon futó AmigaOS4 verzióval, valamint a Pegasos/MorphOS páros és a nyílt forrású AROS projekt személyében két, évek óta életképes alternatívája is létezik a "hivatalos" vonalnak.
Az egy ideje fennálló hardver hiányt most megtörni látszik az olasz ACube Systems Srl, mely forgalmazni kezdte a SAM440EP nevű PowerPC-s alaplapot, ami platformjául szolgálhat az újgenerációs amigás rendszereknek.
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés] Emulátorok
